Fontos befektetője lett az Uber-utód cégnek, de a tranzakció azt is mutatja, hogy noha az Uber és a Didi “megegyeztek” Kínában, globálisan továbbra is öldöklő versenyben vannak.
Standon a legfrissebb Forbes!
A világ egyik vezető mobil alapú közlekedési alkalmazását üzemeltető cég, a Didi Chuxing befektetőként működik együtt a jövőben a Taxify-jal. Ezzel a lépéssel Európa és Afrika legnépszerűbb mobilalkalmazásává válhat az észt taxis startup. Korábban már a Skype, a Google és a TransferWise is befektetőként támogatta a cég működését. Ez a mostani tranzakció azért is érdekes, mert a Didi Chuxing előbb egy kínai versenytársával egyesülve első számú versenyző lett Kínában az autómegosztási piacon, majd ezek után felvásárolta, egészen pontosan egyesült az ottani Uberrel. Miközben az amerikai versenytársnál egymást érik a botrányok, ami odavezetett, hogy a cég alapítója, Travis Kalanick lemondott az ügyvezetői tisztségről, nem látszik, hogy a Didi étvágya csökkenne. Jól mutatja ezt a mostani befektetésük, amiről egyelőre nem árultak el részleteket. Annyit tudni, hogy az alapítóknak továbbra is többsége van a négyéves cégben és hogy több mint 2 millió dolláros tőkét vontak eddig be.
A Taxify célja, hogy Európa, valamint Afrika egyik legkedveltebb és legegyszerűbb közlekedés megosztási platformja maradjon a jövőben is.
Az innovatív utazási mobilalkalmazásnak több mint két és fél millió felhasználója van a régió 18 országának nagyvárosaiban, többek között Magyarországon, Romániában, a balkáni országokban, Dél-Afrikában, Nigériában és Kenyában. A Didi Chuxing több mint 400 városban, több mint 400 millió felhasználó számára nyújt széleskörű mobilszolgáltatást, köztük olyan vállalkozásoknak, mint a Taxi, a Premier, az Express, a Luxe, és a Hitch – befektetői között pedig az Alibaba mellett ott találjuk az Apple-t is.
A több mint 17 millió embert foglalkoztató vállalat az intelligens közlekedési megoldások kialakításával a városok integrációjában és fejlesztésében nyújt komoly segítséget.
A Didi 2016 augusztusában megvásárolta az Uber Kínát, platformjainak köszönhetően 2016 októberében pedig már naponta 20 millió utazást valósított meg. A cég mobil technológia alapú utazási megoldások rendkívül széles választékát kínálja. A taxi mellett például stoppolást, buszos, minibuszos, sofőr, autóbérlési, vagy kerékpár-megosztást is kínál több mint 400 millió felhasználója számára.
Az Uber több mint 400 városban aktív, a kínai versenytárs csak Kínában 400 városban van jelen – a két cég nagy harcot folytatott az ottani piacért. Az amerikaiak eddig 8,8 milliárd dollárnyi befektetést vontak be, a Didi 12,95 milliárd dollárt tudott behúzni az invesztoroktól. Noha Kínában “kiegyeztek”, globálisan továbbra is nagy a küzdelem a két cég között, és amíg az Uber több piacot kénytelen volt feladni, addig a most befektetést kapó Taxify vígan elvan például Magyarországon is (persze ezeknek az óriásoknak a magyar piac nem sokat számít).
A globális stratégiát nézve, a kínai piac kiemelten fontos volt az Ubernek, ismerve a cég agresszív terjeszkedését, mondhatjuk, hogy a kínai üzlet maga volt a meghátrálás: vagyis egyértelmű kudarc.
Ugyanakkor józanságra is vall, hiszen elképesztő mennyiségű befektetői pénzt kellett volna elégetniük ott, ahol a Didi eleve a hazai pálya előnyét is élvezte. A Didi 50 milliárd dolláros értékelésen vont be tőkét legutóbb, ezzel a második legértékesebb startup – épp az Uber mögött. Az amerikai versenytárs értékelése 70 milliárd körül volt tavasszal, azóta csak szenvednek, már felsővezető is alig maradt a cégnél. Közben a Didi nemcsak Kínát tudta kézben tartani, de maga is befektetett hasonló profilú cégekbe. Uber-versenytárs Amerikában is kapott befektetést a kínaiaktól (Lyft), de az indiai Ola, a szingapúri Grab és a brazil 99 is a Didi befektetési portfóliójának a része. Ezek pedig hatalmas piacok, miközben a helyi startupoknak a Didi potenciális exitet is jelenthet.
Ehhez a sormintához csatlakozott most a Taxify, ahol Európa mellett ott vannak az afrikai piacok is – márpedig a kínai befektetők egyre aktívabbak a kontinensen.
Miért vonult ki az Uber és miért működhet itthon a Taxify?
Nagy különbség a két cég között, hogy a Taxify úgy néz ki, mint egy rendes taxi, fényhíddal, sárgára festve – és a tarifája is ugyanannyi, amennyit a fővárosi rendelet előír. Vagyis nem árban, hanem a szolgáltatás minőségében versenyez a taxis cégekkel – a kalkulált díjat előre kijelzi, és maga is futtat egy saját taxiórát, így biztosan nem fog minket átverni a sofőr. Ugyanúgy állhatnak amúgy droszton is, mint más taxisok. A sofőröknek azért jó, mert nem kell sok pénzt fizetniük havidíj gyanánt a címlistáért a diszpécser-szolgáltatást fenntartó taxis cégeknek. A többi országra is igaz, hogy a Taxify betartja a helyi szabályokat, ami a taxisokra vonatkozik – nem mozog szürke zónában, mint korábban az Uber -, egyszerűen kényelmi (választható, hogy a fuvardíj egyszerűen csak levonódjon a számlánkról, ha kiszálltunk az autóból) és biztonsági extrákkal próbál meg versenyelőnyre szert tenni. Persze, ahol nem hatósági áras a szolgáltatás, ott az árversenyben is részt tud venni, hiszen rengeteg adatot lát arról, mikor hányan utaznak, és ehhez tudja igazítani az éppen aktuális tarifát.
