Az Európai Unió 100 milliárd eurót biztosít hitelből a munkahelyek és vállalkozások fenntartása érdekében – a forrásból kérhet Magyarország is.
Frissítés
Április 6-án Orbán Viktor kormányfő bejelentette, hogy Magyarországon is lesz bértámogatási rendszer a rövidített munkavégzésre.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke Brüsszelben jelentette be az unió válságkezelő csomagját, amelynek célja, hogy megszüntesse a járvány okozta gazdasági szakadékot az uniós tagállamok között.
A járvány hatása pusztító a munkaerőpiacon
A legfőbb gond, hogy bizonyos gazdasági szektorok leállása miatt több száz ezer ember került és kerülhet utcára. A járvány miatt Olaszország után a leginkább sújtott Spanyolország ma hozta ki a friss számokat: a szigorítások és korlátozások bő két hetes időtartama alatt 900 ezren vesztették el az állásukat (az alapján ahányan segélyért folyamodtak márciusban). Éves alapon is látszik, mennyire pusztítóan hat a bezárkózás a munkaerőpiacra, a mostani visszaesés szinte semmi a 2009-ben regisztrálthoz képest.
„Az uniós költségvetésében rendelkezésre álló összes eurót átirányítjuk a válság kezelésére, és lehetővé tesszük, hogy a finanszírozás gyors és hatékony legyen. Az európai szolidaritás jegyében mindent megteszünk az nemcsak az életek, de a megélhetések megmentésért” – idézte az MTI az elnököt.
A bizottság által „szolidaritási pénzügyi eszköznek” (az angol betűszó alapján SURE, ami biztosat jelent magyarul) nevezett csomag azt hivatott biztosítani, hogy a tagállami munkavállalók megélhetése ne kerüljön veszélybe, a vállalkozásokban alkalmazottak rövidített munkaidőben dolgozhassanak és továbbra is fizetni tudják bérleti díjaikat, számláikat elősegítve ezáltal a gazdaság stabilizálását.
A program legfőbb célja a munkahelyek megmentése, az alapból a tagállamok bértámogatást fizethetnek a cégeknek, hogy azok ne küldjék el munkavállalóikat. Az EB kedvező feltételek mellett juthat hitelhez a pénzügyi piacokon, így szintén kedvező feltétellel tudja kisegíteni azt az Olasz- és Spanyolországot, aki most nem nagyon tudna olcsón forrást szerezni. A költségvetési hiány pedig elszállhat, arról már korábban döntöttek Brüsszelben, hogy a válságkezelés felülírja az államháztartási fegyelemre vonatkozó EU-s szabályokat.
A kölcsönök a válság által legjobban sújtott tagállomokat kívánják elsősorban támogatni, de minden tagállamnak lehetősége van arra, hogy pénzügyi garancia ellenében, a támogatáshoz folyamodjon.
Vagyis a lehetőség nyitva áll Magyarország előtt is.
A pénzügyi eszközre vonatkozó bizottsági javaslatot jövő kedden tárgyalják videokonferencia keretében a tagállamok gazdasági és pénzügyminiszterei.
Bértámogatás: Magyarország a régióban egyedüliként nem vezette még be
A tagállamok sorra jelentik be, az alkalmazottak fizetésének hány százalékát vállalja át a költségvetés, ha a munkaadó nem küldi el őket. A bértámogatási rendszereket sorra vezetik be a régió országai is, a Forbesnak nyilatkozó szakértő szerint a modell működik, ilyen helyzetben a legfontosabb, hogy megvédjék a munkavállalókat.
A Magyarországon eddig bevezetett 11 elemű gazdaságvédelmi akcióterv egyelőre leginkább annak segít, akit még nem bocsátottak el. Az biztos, hogy hiába szárnyalt eddig a magyar gazdaság, a háztartások jelentős része nem bírná ki a tartós munkanélküliséget.
A magyar kormány jövő héten jelenti be, milyen csomaggal segíti meg a megroppanó gazdaságot, az eddigi nyilatkozatok alapján a kormány inkább abban gondolkodott, hogy minél hamarabb szerezzen munkát az, aki elvesztette, a bértámogatás eddig nem merült fel komolyan.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten arról beszélt, csak márciusban 30-40 ezer állás szűnhetett meg Magyarországon (hivatalos adat még nincs), és a kormány arra számít, hogy az áprilisi hónapban még több álláshely szűnhet meg. Mint mondta, összesen biztosan 100 ezres lesz az új munkanélküliek száma, a kérdés csak az, hogy hány százezres.