Minden ambiciózus startup erre törekszik, de Scheidler Balázs, a legendás Balabit alapítójának új cége, az Axoflow innen indul: kizárólag Amerikában keresnek ügyfeleket, sehol máshol. 3,6 millió dollárból (azaz több mint 1,2 milliárd forintból) kezdhetnek építkezni, ennyiből már a Szilícium-völgyben is el lehetne indulni. A technológiát nem könnyű megérteni, de a feladatuk sem könnyű. Nagyvállalatok sok petabyte-nyi adatkupijában akarnak rendet tenni, lehetőleg minél gyorsabban.
Egy sikeres exit után egymásnak ellentmondó érzelmek tömkelege szakad az új életet kezdő alapítóra. Eufória, megkönnyebbülés, kiüresedés, kimerültség, céltalanság, amit mindenki máshogy próbál kezelni. Valaki nagy utazásokba, valaki házépítésbe kezd. Valaki befektető lesz, és valaki egy időre megzuhan attól, hogy az élete gyökeresen megváltozott. Scheidler Balázs a Balabit 2018-as exitje után egy kicsit mindbe belekóstolt.
A Balabit az ország egyik meghatározó technológiai cége és márkája volt. Időzítése, üzleti modellje és végkifejlete miatt egyfajta átmenetet jelentett a klasszikus vállalati és a startupszerű működés között. Az amerikai One Identity becslésünk szerint 100 millió dollár fölötti összegért vásárolta fel Györkő Zoltán, Scheidler Balázs és Wagner Endre 18 évig épített életprojektjét.
A trió befektetni is együtt kezdett az exit után, mindig egyvalaki hozta a céget, és képviselte a többiek felé. Így hárman bent vannak a Bitninjában, a Mndwrkben, az Avataóban, a Hackrate-ben és a Dynamo Pricingban is. Balázsnak azonban a befektetői munka túl passzívnak bizonyult. Így amikor a frissen felújított családi házban nyolc hétre lefoglalta a meghibásodott kazán, és fűtőköröket, vezérlést és hőmérsékletmérő szenzorokat elemzett, észbe kapott, hogy ehelyett talán ideje visszaszállni a ringbe, és elővenni egy régi ötletet.
45 perc alatt ötévnyi feladat
Balázst már a balabites időkben is foglalkoztatta a nyílt forráskódú, vállalati szintű adattárolás reformja (Syslog-ng). Volt erre egy második termék a Balabitben, de nem volt rajta elegendő fókusz a cég fő terméke mellett, Balázs pedig már az egyetemen is foglalkozott a témával. A Syslog-ng lényege röviden: vállalati informatikai rendszereket érő események naplóit összegyűjti, tárolja, és szükség esetén továbbítja további feldolgozásra.
Tavaly tavasszal kiírta Twitterre, hogy mi foglalkoztatja, Hernádi Ferenc és Guba Sándor pedig épp akkor látták a posztját, amikor ők is valami hasonlón gondolkoztak.
A duó fejlesztőként megélte a Ustream-exitet és a Banzai Cloud-exitet is, de a prémium fizetés és céges autó helyett jobban megmozgatta őket valami új felépítése. Feri megkereste Balázst az ötletükkel.
„Húsz perc beszélgetés után kiderült, hogy
fölösleges két külön dolgot építeni, mert tökéletesen tud együtt is működni.
Onnantól már célirányosan terveztük a közös jövőt, úgy 45 perc alatt állt össze, hogy mit kell csinálnunk a következő öt évben” – mondja Balázs. Ő lett az ügyvezető, Sanyi a technológiai vezető, Feri pedig a szolgáltatásokkal foglalkozik. Csatlakozott Neil Boyd is, aki a Balabit első amerikai alkalmazottja volt, most az Axoflow negyedik alapítója lett, a sales és a marketing tartoznak hozzá.
Mintha az OTP-ből Revolutot csinálnának
Nem egyszerű megérteni az Axoflow termékét jelentő technológiát. De a feladatuk sem egyszerű. Egy olyan úton kell végigsegíteniük az ügyfeleiket, mintha az OTP-ből Revolutot csinálnának, legalábbis a naplózás területén.
A cégek működtetéséhez szükséges adatok kezelésének kategóriáit (működési és biztonsági adatok) és felületeit (felhő vagy adatközpont) teszi átláthatóvá és átjárhatóvá. Kicsit hosszabban: ha egy bank mobilapplikációjában biztonsági hiba történt, az üzemeltető és a biztonsági részlegeknek fontos lenne rálátniuk egymás naplóira. De mivel máshogy kezeli, tárolja, elemzi az adatokat a jellemzően elavult rendszereket használó biztonsági részleg és máshogy a felhőt használó részlegek, nem tudnak együttműködni. A problémáik közösek, de a megoldásaikat külön intézik.
„Mi elhozzuk a szép, új, felhőalapú világot úgy, hogy minden részleg képes legyen használni
– magyarázza Balázs. – A biztonsági részlegeknek fogunk értékesíteni, mert ők még nem igazán használják az új technológiákat, különösen a felhőt. Ha sikeres a házasítás a részlegek között, nemcsak a köztük lévő kommunikáció lesz könnyebb, hanem a cég működése is modernebb, könnyebb, olcsóbb lesz.” Sanyi és Feri hozták a Banzainál tökéletesített felhős tudásukat, Balázs a Balabitnél sikerre vitt hagyományosabb IT-biztonsági vonalat.
Tízmillió dollárt faragnak le
Az Axoflow másik fontos megoldása, hogy strukturálja azt az egyre nagyobb mennyiségű adatot, amit a cég termel, emiatt nem kell óriási összegeket kipengetni az adatok gyűjtésére és tárolására. „Régen az volt a mondás, hogy gyűjts össze mindent, és majd utána válogatsz. Csakhogy ez a hozzáállás a ma átlagos 5-40 terabyte napi adatmennyiség miatt horribilis összegekkel jár. Nem árt, ha már az elején látom, mire lesz szükségem és mire nem” – fejti ki Sanyi, a technológiai vezető.
Sztenderd szerint évente átlagosan 25 százalékkal nőnek a cégek ezirányú költségei. Mivel az Axoflow-hoz hasonló megoldást kínáló cégek jellemzően az alapján áraznak, hogy mennyi adatot tárolnak náluk, így ellenérdekeltek abban, hogy adatból minél kevesebb, minél tisztábban legyen. Az ő árazási stratégiájuk még nem alakult ki teljesen, de az biztos, hogy nem tárolt adat alapon áraznának.
Egy több tízmillió dolláros számla náluk 1-2 millió dollárnál állna meg.
Az a cég, akivel tárgyalnak, és aki lehetőleg az első ügyfelük lesz, napi 26 terabyte adatot termel és 16 petabyte adatot tárol – nagy részét rendezetlenül. Ebben a kupiban jó üzlet rendet tenni.
Ennyi már a Szílicium-völgybe is elég lenne
Az Axoflow tízmillió forintos alaptőkével indult, majd a legkorábbi tizenkét alkalmazottnak felajánlották a lehetőséget, hogy részvényeket vásároljanak a cégben. Ezzel még 700 ezer dollár gyűlt össze, melynek nagy részét a négy alapító fedezte.
Egy újabb körben angyaloktól húztak be 400 ezer dollárt, itt csatlakoztak balabites alapítótársai, Szakál László (Balabit, Starschema, Finshape), Biás Csongor (Startup Hungary) egy neve elhallgatását kérő nagy, nyugat-európai alapon keresztül, valamint egy amerikai angyal, Travis McPeak is.
„Elég komoly volt az érdeklődés, nekünk kellett szűkíteni, hogy kit engedünk be és kit nem”
– mondja Balázs, aki még a volt alapítótársaival is szigorú volt: két ticketen kellett osztozniuk, pedig ők hármat szerettek volna. Az Axoflow-ra a Forbes is felfigyelt, idén tavasszal tizenegyedik lett A legforróbb magyar startupok listánkon.
Ezután egy előmagvető körben 2,5 millió dollárt húztak be a cseh Credo Ventures vezetésével. Részt vesz még a körben a londoni Notion, a nemrég magyar operációt indító 500 Emerging Europe, valamint a lassan tényleg legaktívabb angyalbefektető, Jared Schrieber is.
Utóbbi az angyalkörbe nem fért be, de az előmagvető kör feltételeit is vállalta. Az év elején indult Axoflow így összesen 3,6 millió dollár tőkével, azaz több mint 1,2 milliárd forinttal gazdálkodhat. Amerikai sztenderdeknek megfelelően 20 százalék körüli hígulással zárták a köröket. Ennyi tőkével már a Szilícium-völgyben is békésen tudnának elindulni.
Nagyobb sztori is lehet belőle
Enis Hulli, az 500 Emerging Europe partnere azzal kommentálja döntésüket a Forbes.hu-nak, hogy Balázs személye olyan erős founder-market fitet jelent (az alapító relevanciája és szakértelme a célpiacon), mint amilyet nagyon kevés másik cégnél láttak.
„Az alapítóknak van tapasztalata, ami azzal a motivációval társul, hogy még annál is nagyobb sztorit építsenek, mint amit elsőre sikerült”
– mondja Enis.
És bár minden ambiciózus startup azt mondja magáról, hogy a cél az amerikai piac, több év munkája, amíg eljutnak odáig – ha egyáltalán sikerül. De az Axoflow már most, az indulásakor kizárólag amerikai nagyvállalatokra céloz. Olyannyira, hogy nem is keresnek ügyfeleket sehol máshol. Az angyalkört is ennek rendelték alá – hogy ki az, aki értékes és hasznos amerikai networköt tud megmozgatni, és a salest is helyben építik.
„Azt reméljük, hogy magasabb bizalmi szintről indulunk az átlagosnál. Láttunk már ilyen rendszereket, ismerjük az elemeit, és másféleképpen is össze tudjuk rakni, mint a Balabitnál tettük
– mondja Balázs. – Létező kapcsolatokat tudunk beizzítani, tudjuk, mi fáj azoknak a cégeknek, akikről azt reméljük, hogy az ügyfeleink lesznek. Ez ad egyfajta magabiztosságot.”
Ugyanakkor gyorsan kell haladniuk, ha ők akarják vezetni a szektor paradigmaváltását. Minél több idő telik el, annál inkább kapcsolnak a cégek, és annál több funkció kerül át felhőbe. „Most a jéghegy csúcsa van felhőben, de alatta ott az egész jéghegy. Az a mi piacunk.”
Borítókép: Belicza László Gábor // Forbes-archív
