Kipróbáltuk a Kende Gastro pénztármentes, teljesen automatizált mintaboltját, ami egyelőre egy üdítőket árusító konténerüzlet, de lehetne akár barkácsáruház, állateledelbolt vagy több száz négyzetméteres hipermarket. És lehet, hogy hamarosan lesz is.
Muszáj ezzel kezdenem: a „vásárlói élmény” szóösszetétel hallatán feltételes reflexek indulnak el bennem, és nem éppen a jófélékből – ahogyan a reklámokat is zsigerből hárítom, általában ezt is üres marketingfogásnak hallom. Kende Gábor ezt nem tudhatta, és szerencsére csak azután beszélt vásárlói élményről, miután a Kende Gastro budaörsi telephelyén felállított konténerboltjukban átéltem, mire is gondol. Egy biztos: az a körülmény, hogy csak leveszed a polcról az árut, elteszed a szatyrodba, és látszólag fizetés nélkül kisétálsz, valóban más típusú vásárlói élmény. Kellemesen becsapós, roppant kényelmes és mindenképpen innovatív.
Kende Gábor a 20 négyzetméteres konténerüzlet előtt – ez az első teljesen automatizált bolt prototípusa Budaörsön / Fotók: Sebestyén László
A prototípus, ahol az automatizált bolt technológiáját ki lehet próbálni, egy 20 négyzetméteres konténerüzlet Budaörsön. Ezt megelőzően tavaly nyáron Pesten, a Váci úti Agora Parkban már megnyitottak egy automazitált kávézót, amire Kende Gábor, a Kende Gastro családi vállalkozás egyik tulajdonosa kifejezetten büszke.
„Az az első automatizált kávézó volt a világon. A Starbucks és az Amazon is csak utánunk nyitotta meg a közös kávézóját New Yorkban” – mondja.
Most ott tartanak, hogy a pénztármentes technológiát – a súlyérzékelős polcokkal és a profi kamerarendszerrel – 2-3 hónap alatt szinte bármilyen meglévő üzletre ki tudják alakítani, illetve, ha arra van igény, akkor bárhová tudnak telepíteni kész konténerüzleteket. Utóbbiak előnye, hogy építési engedélyre sincs szükség, könnyen mobilizálhatók, és teljesen egyedi igényekre szabhatók.
A vásárlás a Take it easy applikáció letöltésével indul. A regisztrációhoz egy bankkártyát is rögzíteni kell, ezt fogja megterhelni az app, ha elhagyjuk a boltot. Belépéskor meg kell nyitni az alkalmazást, majd a telefon képernyőjét a szkennerkapuhoz érinteni – belépés után már nem fog kelleni.
Vásárlás közben nem kell beolvasni a vonalkódokat, nem kell kártyával vagy telefonnal fizetni, semmire sincs szükség. (Sőt – és ez a boltot üzemeltetőnek könnyebbség – a termékeket eleve nem kell ellátni vonalkóddal vagy mikrocsippel sem, csak egy-egy darabot minden terméktípusból le kell mérni és körbefényképezni egy erre való szerkezettel, mielőtt a polcra kerülnek.) A beléptető kapu pedig elvileg egy következő covidhullámra is ideális, ugyanis lehet vele szabályozni az üzletben egyszerre tartózkodók számát.
Ez a konténer 13 kamerával van felszerelve. A kamerák mindenre rálátnak, figyelik a vevők mozgását, kézmozdulatait, de az arcukat nem. GDPR-kompatibilisek, arcfelismeréssel nem dolgoznak, ha valami miatt vissza kell nézni a felvételeket, a vevők kitakart arccal láthatók.
A polcokon súlyérzékelők vannak, minden terméktípus – itt kóla, ásványvíz, gyümölcslé stb. – polcán egy-egy érzékelő. Ez a konténer – a kamerarendszerrel, a hűtőkkel, az állványokkal, a technológiával, a kapuval, a telepítéssel – mindennel együtt 105 ezer euróba kerül. Egy nagyobb konténer vagy meglévő üzlet átalakításának költsége változó: természetesen számít a méret, de a legfontosabb az, hogy mennyi hűtőt és mennyi állványt helyeznek el benne, illetve, hogy mennyi kamerát kell felszerelni. Nem muszáj, hogy az üzlet szabályos téglatest alakú legyen, legfeljebb több kamerára van szükség, hogy minden ficakot lásson a rendszer.
A súlyérzékelők a polcok egy-egy szekcióján vannak elhelyezve, hogy minden terméktípust tized pontosságú grammra mérhessenek. Mérik, ha valamit levettek a polcról, és mérik azt is, ha visszatették. Én is kipróbáltam, mi történik, ha leveszem, hezitálok, visszateszem, máshová teszem, újra leveszek valamit, elteszem a kosaramba (itt rögtön a táskámba), meggondolom magam – nem sikerült összezavarni a rendszert, a végén tényleg csak azt a kólát és teát számlázta, amivel kisétáltam. Egyébként a Kende Gastro csapata is stresszteszt alá helyezte már a konténert, egyszerre nyolcan nyúlkáltak egymás feje felett és keresztbe-kasul, a végén mindenkinek jól számlázott a rendszer, azt és annyit, amennyit kellett.
Vásárlás után a vevő áthalad a kiléptető kapun, a rendszer érzékeli, hogy befejezte a vásárlást, a számla meg fog jelenni az appban, és az összeget levonják a bankkártyájáról. Ha a vevő „rendesen” viselkedett a boltban, és csak azt vette le a polcokról, amit aztán tényleg ki is hozott az üzletből, akkor gyorsabban – néhány másodperc alatt – látja a telefonján a tranzakció végösszegét, de ha sokat variált, és össze-vissza rakosgatott termékeket, oda-vissza helyezte a polcról a táskájába és vissza, akkor kicsit tovább gondolkozik az alkalmazás, eltarthat fél percig is, mire kiszámolja, pontosan mit is és mennyiért vettünk.
Ha mégis valami hiba történik a rendszerben és rosszul számláz, akkor az applikáción belül lehet reklamálni. Ilyenkor az történik, mint egy vitatott gól és a videóbírók esetében: a felvételeket vissza lehet nézni, és kiderül, kinek van igaza. Előfordulhat, hogy egy terméket ugyan nem hoztál ki a boltból, de olyan helyre tetted vissza (például a földre), ahol nincs súlyérzékelő, ezért úgy vette a rendszer, hogy az mégis nálad van, és felszámlázták. Erre az egyre kell igazából figyelni, de ha elvétetted, és végső soron mégiscsak jogos a panaszod, a rendszer visszautalja a pénzt.
Szerződést még nem kötöttek senkivel, de Kende Gábor száznál több tárgyaláson van már túl. A legnagyobb kereskedelmi láncoktól kisebb élelmiszerüzletekig, barkácsboltoktól állateledel-üzleteken át könyvesboltokig és szállodákig folyamatosak a megkeresések.
„Amit darabra vagy súlyra lehet értékesíteni, annál ez működőképes, és mindenki látja, hogy ez a jövő.
Mindenkin nagyon nagy a munkaerőpiaci nyomás, a nagyobb láncok sok száz embert keresnek folyamatosan, mert nincs alkalmazottjuk.
Ez a rendszer segít abban, hogy legalább a pénztár nélkül meg lehessen oldani az értékesítést, ami egyrészt munkaerőt, másrészt nagy helyet szabadít fel egy-egy üzletben. És abban is segít, hogy 24 órában nyitva tarthassanak hét nap a héten.”
Az érdeklődés elsősorban Budapestről és más nagyvárosokból nagy, de Gábor szerint az élelmiszereket és alapvető háztartási cikkeket árusító üzletekkel egyébként gyengén ellátott kistelepülések problémáját is lehetne oldani az automatizált konténerüzletekkel. Szívesen vinné például a kistelepülésekre a Magyar Falu Program keretében a megoldást, bár kérdés, hogy a kis falvakban élők vajon mennyire fogékonyak az appal történő vásárlásra. Gábor erre azt mondja: „most fejlesztjük a Mastercarddal a bankkártyás beléptetős megoldást, ami világújdonság lesz, illetve, hogy az ATM-ek vagy parkolóautomaták mintájára készpénzt is el tudjunk fogadni. Sőt, hogy maga a belépés is történhessen mondjuk személyi igazolvánnyal, és akár bankkártyára se legyen szükség.”
Ázsia, az Egyesült Államok és különösen Nagy-Britannia – térségek és országok, ahol a legerősebb az automatizált vásárlás gyakorlata. Londonban már működik egy 500 négyzetméteres Aldi (ugyanazzal a kameratechnológiával dolgoznak, mint a Kende Gastro), de van teljesen automatizált Tesco, Sainsbury’s, és több tíz Amazon Go – csak az utóbbiból 2024 végéig 260-at terveznek nyitni Angliában. Franciaországban az Auchan, Németországban a Lidl kezdte el élesben tesztelni a rendszert, Lengyelországban a Žabka nevű hálózat üzemeltet így már 46 egységet.
„De a közelebbi régiónkban még senki sem csinálja, és mivel nekünk európai kizárólagossági jogunk van a partnerünkkel, ezért szeretnénk régiós szinten is terjeszkedni” – mondja Gábor.
Ő és családja eddig 150 millió forintot fektetett ebbe a vállalkozásba. Egy részét önerőből, más részét a kisvállalkozásokat segítő KAVOSZ Széchenyi beruházási hiteléből forgatták be a fejlesztésekbe, ebből tudták megvalósítani ezt a konténerüzletet is. „Ez nekünk őrült összeg, de azt gondoljuk, hogy miután ez a vásárlás jövője, és pár éven belül sok ilyen üzlet lesz a piacon, ez most minden pénzt megér. Nagyon komoly üzletága lehet a családi vállalkozásunknak.” (Hogy alapvetően mivel foglalkozik a Kende Gastro több mint harminc éve, arról itt írtunk.)
Az automatizált boltok műfajában jellemzően négy típus létezik a világon. A vonalkódos és a mikrocsipes technológiák speciális leolvasóberendezéseket vagy/és telefont igényelnek, ezek drágább és kevésbé kényelmes megoldások. Ezek mellett vannak a csak kamerákkal felszerelt üzletek, valamint a kamerákkal és súlyérzékelőkkel együtt működő egységek – ahol maguk a termékek nem kell, hogy vonalkóddal vagy mikrocsippel legyenek ellátva.
A kamerás és súlyérzékelős rendszer kombinációja nyilván pontosabb, biztonságosabb és sokrétűbb felhasználást tesz lehetővé. A Kende Gastro partnere az Aifi kaliforniai cég, az ő kamerarendszerüket tartják a világon az egyik legjobbnak. Emellé forgalmazzák az Amazon Go által is használt súlyérzékelős technológiát, és Sági Simon vezetésével egy négyfős hazai IT-stáb is dolgozik a szoftveres háttéren – mindez így együttesen 99,7 százalékos pontossággal tudja követni a vásárlásokat. Például akkor is, ha valaki nem egyedül megy be a boltba, hanem vele van mondjuk a gyereke, barátja, bármilyen kísérője.
Belépéskor ugyanis azt is meg kell mondani, hogy hány fő tartozik a Take it easy appot használó vásárlóhoz, hogy a rendszer egy csoporttá rendezze össze az életben is összetartozókat (a kamerák szemszögéből nézve az összetartozó digitális jeleket). Az sem okoz tehát problémát, hogy a velünk vásárló gyerek elszaladjon tőlünk jó messzire a csokipulthoz, és onnan emeljen le valamit, ami aztán a szülő szatyrában landol, és az ő bankkártyáját terheli majd meg.
„Ezeknél az automatizált üzleteknél minden kutatás azt igazolja, hogy a vásárlói élmény szerepel az első helyen” – mondja Gábor.
Bemész, leveszed a terméket és kisétálsz, és mivel nincs fizikai pénzmozgás, elő sem kell venned a pénztárcád, úgy érzed, mintha nem is kellett volna fizetned. A vásárlás élménye megvan, a fizetés fájdalma – legalábbis a momentum, hogy előveszed a bankkártyádat – elmarad. A fizetést megúszni, azért itt sem lehet.
Kiemelt kép: Kende Gábor, a Kende Gastro alapító-tulajdonosa / Fotó: Sebestyén László
