Habár az űrturizmus első járatai már el is indultak – hála a milliárdosok hóbortjainak –, az űrbányászat a technológiai hiányosságok miatt még távoli jövőnek tűnt. Most két aszteroida felfedezésével mégis közelebb került hozzánk, mint valaha, írja az amerikai Forbes.
Hatalmasat szökkent az emberiség az elmúlt években, már ami az űrkapitalizmust illeti: lassan menetrend szerint utazhatunk a légkörünkön túlra (ha van pár milliónk, és megtűrjük a padló alatt szivárgó vizeletfolyamot). A Mars gyarmatosítása, vagy a bolygónkon kívüli bányászat azonban még távoli célnak tűnik.
Utóbbi azonban most lényegesen közelebb került az emberiséghez két földközeli aszteroida (NEA, near-Earth asteroid) felfedezésével.
Ez nem a B-612-es kisbolygó
Ugyan az űrbányászat technológiája még gyerekcipőben jár, ez nem gátolta meg a NASA-t abban, hogy 2022-ben küldetést indítson a Mars és a Jupiter között található, 16 Psyche elnevezésű aszteroida felé. A kisbolygó-maradvány nagy része fém, így tökéletes célpont lehet a bányászatra: azonban 226 kilométer széles objektum 370 millió kilométerre van Földünktől, így csak a projekt indulása után 4 évvel, 2026-ban fogja elérni az amerikai űrszolgálat a Psyche-t.
Arizonai kutatók viszont két közelebbi aszteroidát is találtak: az 1986 DA-nak és 2016 ED85-nek nevezett objektumok ugyan csak pár kilométer szélesek, de könnyebben elérhetőek és 85 százalékos fémtartalmuk is ideális célponttá teszi őket.
A tudósok szerint annyi nikkel, vas és kobalt található bennük, ami meghaladja a meglévő földi készleteket.
A főként vasból, nikkelből és kobaltból álló égitestekeket a NASA hawaii infravörös távcsövével vizsgálták. Fémtartalékaik meghaladják a földi készletet, valószínűleg Naprendszer kialakulásának korai szakaszában elpusztuló, fejlődő bolygók magjaiként maradtak hátra.
A felfedezés ráadásul több hasonló aszteroidához is vezethet: a kutatók négy további, a Földhöz közeli pályán lévő jelöltet vizsgálnak.
„Úgy gondoljuk, hogy ez a két mini Psyche valószínűleg egy nagyobb, a kisbolygóövben található aszteroida töredéke. Elképzelhető, hogy a Földön talált vas- és köves-vas meteoritok egy része is a Naprendszer e régiójából származhatott” – mondja David Cantillo, az Arizonai Egyetem kutatásában részt vevő hallgatója.
Borítókép: A jobb alsó sarokban látható a kanadai Manicouagan-kráter, az egyik legrégebbi becsapódásos meteorkráter a Föld felszínén. Fotó: NASA.