A jelenlegi rendszer több mint tizenhárom éve alatt célkeresztbe került olajcég, gázszolgáltató, bank, biztosító, telefonszolgáltató – és repülőtér is.
A Budapest Airport (BA) felvásárlása körüli hírek hallatán az államosítás szóról egyre kevésbé a múlt juthat eszünkbe, sokkal inkább a jelen. A kormánynak nem ez az első sokmilliárd forintos beruházása annak érdekében, hogy – közvetlenül, vagy közvetve – saját kezébe vegyen egy teljes ágazatot.
Olaj
Az újonnan felállt NER fejlesztési minisztere, Fellegi Tamás nem köntörfalazott, hamar lefektette a terveket. „A kormány stratégiai szándéka, hogy növelje az állam szerepét a gazdaságban, s ebbe beleértjük az állami tulajdon megtartását, erősítését is” – mondta. Az első erősítések egyike pedig az olajpiacon történt.
2009-ben a Magyar Olajipari Nyrt. (Mol) 21,22 százalékos tulajdonrésze az OMV kezében volt. Ezért egy átláthatatlan tulajdonosi háttérrel működő szibériai olajtársaság, a Szurgutnyeftegaz 2009. március 29-én 1,4 milliárd eurót fizetett. Ez az akkori Mol-részvények értékének a kétszeresét jelentette. Bár a társaság tulajdonrészének 40 százaléka ismeretlen kézben volt, az biztos, hogy a Szurgut milliárdos vezetője, Vlagyimir Bogdanov közeli kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyinnal. (Az üzletember ma az Európai Unió szankciós listáján szerepel.) Németh Zsolt fideszes képviselő – ma külügyi államtitkár – akkor azt mondta,
a részvények felvásárlása nem gazdasági, vagy piaci stratégia része, hanem az orosz külpolitika eszköze.
Valóban megjelent a sajtóban 2009-2010-ben, hogy a Kreml a Molon keresztül akart hozzáférni az akkor még tervben lévő Nabucco-gázvezetékről szóló dokumentumokhoz. (Oroszország a Déli Áramlat megépítését támogatta, végül egyik vezeték sem épült meg.) Ezt soha nem tudták bizonyítani, mindenesetre a Szurgutnak jó zsarolási alap volt a náluk lévő tulajdonrész. Eleinte még a Mol INA-részesedéséért cserébe vonultak volna ki a magyar olajtársaságból, de ez az üzlet sosem valósult meg.
2010 októberében viszont a magyar állam kezdeményezte a Szurgutnál lévő részesedés visszavásárlását. Az oroszok nem adták könnyen, fél évig tárgyaltak a magyar kormánnyal, mire dűlőre jutottak. A végösszeg 1,88 milliárd euró, akkori árfolyamon 498,3 milliárd forint lett, 34 százalékkal több, mint amennyiért az OMV-től megvették. Az orosz sajtó hatalmas nyereségről számolt be, és a magyar kormány is győzelemként tudta eladni az üzletet, hiszen így az állam lett a legnagyobb tulajdonos a Molban. Apró szépséghiba, hogy ezt az összeget a 2008-ban felvett, EU/IMF-kölcsönből finanszírozták.
Gáz, áram
Nagy üzletért nem csak keletre, nyugatra is szívesen utazott a kormány. Már 2011-ben megpróbálták megvenni a gázkereskedelemmel foglalkozó E.On Földgáztrade Kft.-t és az ötből négy hazai gáztárolót működtető E.On Storage Kft.-t. A 800 millió eurós (220 milliárd forintos) ajánlatot először lesöpörte az asztalról az anyavállalat. 2013. szeptember 30-án viszont sikerült megállapodni 260 milliárd forintról, a vevő papíron az MVM Zrt. volt. Nekik viszont csak 52 milliárd forintjuk volt erre, a többit hitelből finanszírozták.
Ennél is kevesebb önerővel vágott neki a többek között Szeged és Kecskemét áramellátásáért felelős EDF Démász Zrt. felvásárlásának az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) 2017-ben. A Nemzeti Közművek (NKM) elődjének mindössze 6 milliárd forintja volt, a maradék 115 milliárd forintot az MVM-től kapott tőkeemelés, illetve hitel segítségével finanszírozta. A tőkeemelés után érte el az MVM az 50 százalékos tulajdonrészt az ENKSZ-ben, ma közel 94 százalékban az MVM, és 6 százalékban a magyar állam az NKM tulajdonosa.
Bank, biztosítás
A kormány már akkor elkezdte felvásárolni a bankokat, amikor a Magyar Bankholding még csak néhány befolyásos ember fantáziájában létezett. 2015. június 29-én megállapodtak a német General Electric Capital Grouppal, és 196 milliárd forintért megvették a teljes Budapest Bankot. Az Erstével már nehezebben ment a megegyezés. Bár ott csak 15 százalékos tulajdonrészről volt szó, végül 2016. június 20-án írták alá a szerződést. Az állami hátterű Corvinus Befektetési Zrt. és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) összesen 77,78 milliárd forintért vett egyenként 15 százalékot a bankból.
A Corvinus és az EBRD által kifizetett 77,78 milliárd forint a legkisebb összeg, amit az ebben a cikkben szereplő tranzakcióknál letettek az asztalra. Ennek érzékeltetéséhez érdemes megemlíteni, hogy a legfrissebb KSH-adatok szerint a 2023. júniusi nettó mediánkereset 312 ezer forint volt. Elméletben ez azt jelenti, hogy átlagos magyar alkalmazottként 20 775 évet kellene dolgoznunk ahhoz, hogy 30 százalékos részesedést szerezzünk egy bankban. Ekkora vagyonnal pedig a Forbes magyar gazdaglistáján is előkelő helyezést érnénk el.
A Corvinus Befektetési Zrt. később a biztosítók piacán is megjelent. 2022 februárjában az osztrák Vienna Insurance Group (VIG) két magyarországi biztosítója, az Alfa (akkor még Aegon) és az Union 45 százaléka került a magyar állam kezébe 131 milliárd forintért. Az Alfa és az Union Magyarország harmadik és hatodik legnagyobb biztosítói, a piac jelentős részét lefedik, csoportszinten ma már ők a piacvezetők. Bár egyesülésről nincs szó, ketten együtt piacvezetőnek tekinthetők. A két cég éves díjbevételét 240 milliárd forintra becsülte Varga Mihály pénzügyminiszter.
Ennek az üzletnek fontos része, hogy később is a VIG-nél maradt az operatív vezetés joga és az ellenőrző befolyás. Nem úgy a Vodafone Magyarországnál.
Telekommunikáció
A Vodafone Magyarországot a 4iG és a magyar állam összesen 660 milliárd forintért vette meg idén januárban. Az állam – ismét a Corvinus Befektetési Zrt.-n keresztül – összesen 324 milliárd forint közpénzt költött a telefonszolgáltatóra. A 4iG-nek pedig hitelt kellett felvennie a Magyar Fejlesztési Banktól ahhoz, hogy ki tudja fizetni a többségi részesedést.
De ez nem volt elég: az állam később elcserélte Vodafone-részvényeinek 19,5 százalékát a Yettel és a hálózati infrastruktúráját kezelő Cetin 25 százalékos tulajdonrészére.
Ezt azért tehette meg, mert az akkor éppen állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt. még 2019 végén megvette a Telenor 25 százalékát 101,16 milliárd forintért. (2021 óta a 4iG az Antenna Hungária tulajdonosa.)
A később már 125,7 milliárd forint értékű tulajdonrész elcserélésével az állam a piacon lévő két nagy mobilszolgáltatóban is kisebbségi részesedéssel bír.
A Yettel többségi tulajdonosa is új, az e&, az Egyesült Arab Emírségek telekommunikációs cége vásárolta meg a vállalat nagy részét.
A GVH hiába akarta volna vizsgálni a versenyhelyzetet, a Vodafone-deal kiemelt nemzetstratégiai jelentőségű ügy volt, amibe nem szólhattak bele.
Légi közlekedés
Ebbe a sorba illeszthető be a Budapest Airport felvásárlása is, amiről egyelőre mindent lehet tudni, csak a lényeget nem. Az borítékolható, hogy a jelenlegi tulajdonosok több milliárd eurós nagyságrendű összeget kérnek majd a reptérért, ami meghaladja az összes fenti tranzakció összegét. A reptér becsült értéke 4 milliárd euró (1550 milliárd forint), de a pontos összeget egyelőre még csak a szereplők ismerik, és azt is, ki lesz a magyar állam mellett a kisebbségi tulajdonos. Egy szinte biztos: több közpénz fog kelleni hozzá, mint a fenti tranzakciók bármelyikéhez.
