Az Aeriu indulása után az IKEA raktáraiban bizonyította, hogy a technológiája érett a piaci bevetésre. Okos pozícionálással vennék fel a versenyt az épülő iparág óriáspénzekkel kitömött szereplőivel. Az ellátási láncok átszervezése, az infláció miatti költségnyomás, de még a háború is áttételesen a technológiájuk felé hajthatja az ügyfeleket.
Az elmúlt 3 év megmutatta, mennyire vékonyak is valójában a globalizálódó világban több ezer kilométeresre nyúlt ellátási láncok. Elég egy keresztbe fordult hajó a Szuezi-csatornán vagy egy, a covid miatt hetekre lezárt kínai kikötő, hogy alkatrészhiány alakuljon ki valahol a világ másik oldalán. Hogy a gyártócégek elkezdték Európába visszaszervezni a kapacitásokat, az azon is látszik, hogy soha ennyi raklapra nem volt szükség az európai kontinensen, mint az elmúlt évben. Az egyre nagyobb raktárépületek pedig már nem széltében, hanem felfele növekednek. Egyre magasabbak.
50 izgalmas és inspiráló magyar sztori a felhőből.
Nagy lökés a beltérben használt drónoknak
A világgazdaságban véget ért egy páratlanul hosszú növekedési időszak. A hatékonyság mindenek felett áll. Az egyre magasabb raktárak és az egyre erőteljesebb költségnyomás pedig új technológiáknak nyithat utat. Például a beltérben használt drónoknak. Az ötlet, hogy a drónokat beltérben is lehet használni, nem újkeletű, de az elmúlt évek globális történései újabb, nagy löketet adtak a különböző fejlesztéseknek.
A legmodernebb ipari raktárakban már maguk a táróhelyek adják az épületek szerkezetét. A 10 méter magas sorok között csak szűk helyet hagynak, itt vagy beépített gépek egy sínen fel-alá „járkálva” érik el a különböző polcokat vagy targoncákkal dolgoznak. Ennek azonban megvannak a hátrányai. A raklapok mozgatása mellett az éves leltárak hatalmas erőforrást kötnek le, ahol nemcsak az árut, de adott esetben az embert is emelni-mozgatni kell. Miért? Hogy a saját szemével lássa a különböző azonosítókat, például.
„Volt olyan ügyfelünk, aki 30 emberrel és 3 nap alatt végzett a leltározással, amikor tízezer raklapnyi árut kellett átellenőriznie. Mi ezt a folyamatot egy nappal lerövidítjük és mindössze három ember kell hozzá.” Ezt már Ellenrieder Gergely mondja a BME Duna parti „K” épületének legfelsőbb emeletén. Az Aeriu főhadiszállásán vagyunk, Gergely a cég alapítója és CEO-ja. Az asztalon mellette két drón pihen, amiket most a flottáikban is használnak. A rövidülő ellátási láncok mellé feszesebb munkafolyamatok szükségesek, így egy nap is hatalmas nyereség lehet – de a munkaerőhiányos európai gazdaságokban a felszabaduló humánerőforrás is hatalmas előnyt jelent.
Ellenrieder Gergely, az Aeriu társalapító-CEO-ja. Fotók: Sebestyén László
A piac a régióban az ember-gép felállást igényli
Az Aeriu drónokkal pótolja azt a munkát, amit eddig a raktárakban targoncákkal és ollós emelőkkel végeztek. Nem kell senkit a magasba emelni, nem kell drága és hosszas képzést végezni a targoncakezeléshez. A drónok beépített kameráját használják, majd beröptetik azokat a különböző elemekhez. A kamerák képét az Aeriu platformján egy mesterséges-intelligencia hajtotta rendszer pillanatok alatt értelmezi.
A háború ráirányította a figyelmet arra, hogy mennyi féle felhasználási lehetőség rejlik a relatíve egyre olcsóbb és könnyen beszerezhető drónokban. Az Aeriu piacán a globális óriás, a Maerks egyik stratégiai befektetése, a svájci Verity mutatja az irányt. A 2014-ben indult startup saját, önvezető drónokkal teszi hatékonyabbá az ellátási láncok menedzselését. Ez a fejlesztés persze rengeteg költséggel jár. A csapat csak márciusban 30 millió svájci franknyi (11,5 milliárd forint) friss tőkét szívott fel, összesen pedig ennek közel a dupláját vonták eddig be befektetőktől. Gergely szerint is hosszú távon minden az emberi beavatkozást nélkülöző drónflották irányába mutat, ugyanakkor a piaci realitások most mások, főleg a mi régiónkban.
A Verityvel az erőforrások közti különbség nem összevethető,
az Aeriu így most egy jól megválasztott célpiaccal skálázódna tovább.
Mi más lehetne ez a régióban, mint az autóipar. Ugyan a legtöbb gyártót többek között az olcsó munkaerő vonzza Magyarországra, számukra sem mellékes, ha egy-egy nap leltárazás helyett gyártással telik, a különbség százezer, vagy akár millióeuróban mérhető. Gergely szerint egyelőre a piaci igény is az ember-gép kollaboráció, főleg a mi régiónkban, szerinte itt is van az ő hozzáadott értékük – és egyelőre egy ilyen szolgáltatás olcsóbb is. Igaz, a dróntechnológia elterjedésével a modellek is egyre olcsóbbak, ami növeli az Aeriu mardzsinját. A cég jelenleg a DJI különböző drónjait használja, a flottájukban lévők 32 percig bírják egy feltöltéssel a levegőben, de már dolgoznak az újabb, 52 perces üzemidőre képes modellek integrációján.
Nézzük a számokat: ennyiért reptetik a drónokat
A drónokkal kapcsolatos kritika, hogy a használatuk drága. Ezt a terhet az Aeriu egy belépési (telepítési) díj ellenében leveszi a partnerei válláról. Leszállítja a drónokat, betanítja a kezelőket, üzemelteti, ellenőrzi, karbantartja a gépeket – és amikor itt az idő, akkor külön díj nélkül újabb modellekre cseréli a flottát. Ezek mellé jön az előfizetési díj. A cég minimum 3 hónapra szerződik – van, aki csak a leltározás idejére veszi igénybe a szolgáltatásukat.
Konkretizálva: 4 drón esetében, amit 3 évre adnak oda, a telepítési díj 5,5 millió forint, az üzemeltetés havidíja pedig 989 ezer forint. 36 hónapra tehát közel 100 ezer eurót kérnek, de az elért megtakarítás ennek a többszöröse. Ennyi drón 20 ezer raklap menedzselésére elegendő. A cél egyértelműen az, hogy minél több hosszú távú szerződésük legyen, ebben egyre jobban állnak.
A drónokat beltérben használják, a GPS jeladójuk ki van kapcsolva, az általuk rögzített adatok (képek) pedig az Aeriu platformján keresztül mennek fel a felhőbe az adott cég raktármenedzselő szoftverébe (WMS) – sorolja Gergely a válaszait arra, hogy adat fronton is teljesen biztonságos a rendszer. Az egyre hosszabb üzemidő orvosolja a megoldás egyik kritikus pontját is.
Ezt látja az Aeriu.
A BME laborjában (is) tanul a rendszer.
Drónokat használni alapvetően biztonságosabb, mint targoncát, de nem veszélytelen. Szigorú szabályok vannak érvényben akkor is, amikor az Aeriu drónjai felemelkednek a raktárakban. Jelenleg 500 illetve 250 grammos drónokat használnak, ahol éppen dolgoznak velük, azokat a sorokat lezárják, és nem szabad a gépek alatt tartózkodni. Balesetük eddig még nem volt.
Az Aeriu megoldása felé hajtja a piacot, hogy egyre több raktárban tiltják meg emberek magasba emelését.
Az, hogy a raktárak egyre magasabbak, szintén a drónoknak kedvez, de a targoncákat még nem kell temetni. Megmarad a használatuk, de a szerepük átalakul. Jogilag inkább az a kérdés, hogy a munkajogba illeszkedjen a drónok használata is. (A „vadnyugati” állapotokat megszűntette a szigorú magyar dróntörvény, de az alapvetően a kültéri használatot szabályozta le.)
A mesterséges intelligenciára fontos szerep hárul itt is
Fontos, hogy az Aeriu a raktárak menedzselését teszi hatékonyabbá, de árut például nem mozgatnak. A megoldás egyre inkább közelít a mainstreamhez, de azért még el kell magyarázni az ipar szereplőinek. A megtakarított költségek erős érvet jelentenek, de önmagukban nem elegendők. „Ha egy megoldás – akár közvetve is – de képes növelni a forgalmat, és csökkenti a költségeket, ez a kettő az, ami leginkább növelni tudja a beruházási kedvet” – foglalja össze tapasztalatait Gergely.
A Motherson Group az autóipar globálisan jegyzett beszállítója, ultramodern hegyeshalmi raktárukban már az Aeriu drónjai teljesítenek szolgálatot. A hatékonyság mellett a fenntarthatóság is szempont volt, amikor a magyar startup megoldását választották. Gergely azt mondja, hogy van egy újabb komoly szerződésük is, de erről egyelőre nem beszélhet. A Motherson mellett korábban az IKEA beszélt arról, hogy használja a technológiát, alapvetően azonban mindenki diszkréten kezeli, hogy milyen technológiákat használnak a raktáraikon belül. Ez azért van így, mert az egyre erőteljesebben felfutó e-kereskedelem és az Európába visszaszervezett gyártási kapacitások mellett tényleg kulcsfontosságú, hogy a raktárakban mi történik. Mennyit kell ott tárolni az árukat, milyen gyorsan lehet őket mozgatni, hiszen a nap végén ez mind visszahat a hatékonyságra. A diszkréció persze azt is mutatja, hogy mindez itthon még mindig új technológiának számít.
Az Aeriu csapata a friss ügyfelekkel együtt most a tőkéért is kiment a piacra: 500 ezer eurót vonnának be befektetőktől. Eddig a Hiventures és az Arete Zrt.-től kaptak magvető befektetést. Ezt elég hatékonyan használták fel, hiszen már a piacon is tudták bizonyítani, hogy a fejlesztésükre van kereslet. A további fejlesztési irány is előttük van már: okosabbak akarnak lenni.
„Már egyre erőteljesebb igény a piacon, hogy ne csak azt tudjuk megmondani, hogy egy adott helyen milyen áru van, hanem azt is, hogy egy üres helyre mi az, ami beférne.”
Az Aeriu által használt mesterséges intelligenciát tanítani kell. Ehhez a BME-ben az Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék laborját használják, ahol modellezni tudnak különböző raktártípusokat, dobozokat, göngyöleget, azonosítókat. A rendszer persze használja azokat az információkat, amikkel az ügyfeleknél dolgozott. „A fotó, amit a drónunk egy raktárban készít, nem a miénk, de az abból generált adatok közös halmazát használjuk arra, hogy tanítsuk a mesterségen intelligenciánkat.” Gergely hoz gyorsan egy példát. A platformjuknak fel kell tudnia ismernie a különböző polcrendszereket – ha ezt megtanulja egy adott raktáron, akkor fel fogja azt ismerni akkor is, ha máshol ugyanaz a rendszer van, csak mondjuk más színben. Ez azért fontos, mert így tudják pontosan felismerni, ha valahol egy raktárban nincs semmi – az egyre okosabb algoritmus pedig majd adhat ajánlásokat, mi kerülhet oda.
A DJI drónjait használják jelenleg a flottáikban.
A magyar csapat tehát egy olyan okos platformot és felhasználási területeket akar a piacra vinni, amikre a hardvert is fejlesztő versenytársak – még ha nagyságrendekkel több befektetői tőkét is tudnak elégetni – nem tudnak eléggé fókuszálni.
Egy jó nevekből álló ügyfélkörrel együtt Gergely szerint már egy erős alapot tudnak felépíteni egy kiszállóra is. Az Aeriu ugyanakkor azt is szeretné, ha az általa készített riportok akár ESG-jelentésekbe is bekerülhetnének, hiszen az újabb felhajtó erőt jelenteni a megoldásuk iránt.
Fókusz
A csapat jelenleg Kolumbiától egészen Ausztráliáig kap megkereséseket, de alapvetően tartják a fókuszt. Korábban egy drón disztribútorral dolgoztak együtt, de azt elengedték. Jelenleg Olasz- és Németországban tárgyalnak. A bevonni tervezett tőke főleg üzletfejlesztésre fog menni, gyorsítani akarják a növekedésüket – vagyis több ügyfélre van szükségük.
Gergely szerint az látszik, hogy nagy a potenciál a technológiában, de már annyian vannak az európai piacon, hogy a belépési küszöb – ha ma valaki a nulláról indítana ilyen céget – egyre magasabb. Gergely arra számít, hogy az autóipari referenciák más iparágakban is meggyőzőek lesznek. „Ha egy cég ki tud szolgálni egy autóipari multit, az már jelez egy magas színvonalat. Ez nem könnyű, így felkeltheti másban is az érdeklődést.”
Gergely lelkesedése magával ragadja azt, aki hallgatja. Az Aeriu eddig arra is jó példa, hogy mi sülhet ki abból, hogyha a technológiai cégek ott vannak az egyetemeken. A csapat főhadiszállása a BME, jelenleg itt tesztelnek, de előny, hogy a diákok, mint potenciális munkavállalók, is helyben vannak. Az igazi elrugaszkodás azonban csak most következik. Kulcsfontosságú lesz, hogy az épülő csapat is elhiszi-e majd, hogy a küldetésüket sikeresen végre tudják hajtani, mint amennyire Gergely képes átragasztani másokra a lelkesedését.
