Immáron Bobby Kotickot, az Activision Blizzard vezérigazgatóját is súlyos vádakkal illetik a játékkiadó fél éve tartó zaklatási ügyében. Nemcsak a cégben, szerte a játékiparban egyre többen gyors változást sürgetnek. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy elmozdítják a cégvezetőt, ő viszont elképzelhető, hogy megfontolja lemondását.
Erre a hétre már mindhárom konzolóriás, a Playstation, az Xbox és a Nintendo fejese is kifejezte aggályát az Activision Blizzard videójátékcég körüli botrány kapcsán. Jim Ryan (Playstation), Phil Spencer (Xbox) és Doug Bowser (Nintendo of America) egyaránt házon belül értékelt, a Bloomberg és a Fanbyte szivárogtatta ki a levelezéseket: mindhárman elfogadhatatlannak tartják a helyzetet, és olyan ígéretek is megfogalmazódtak, hogy újraértékelik a kiadóval való kapcsolatukat.
Mindezt azután, hogy a The Wall Street Journal oknyomozó cikke a múlt héten arról számolt be:
Bobby Kotick, az Activision Blizzard vezérigazgatója állítólag évek óta tudott a cégben felröppent, szexuális zaklatásról és erőszakról szóló vádak egy részéről, csak falazásképpen nem számolt be róluk teljeskörűen a vezetőségnek.
Így védhette például Dan Buntingot, a céghez tartozó Treyarch fejlesztőstúdió társvezetőjét is, aki állítólag 2017-ben zaklatta szexuálisan egyik női alkalmazottját. Buntingot a WSJ cikke után menesztették is. Mindezen felül Kotick állítólag maga is halálosan megfenyegette asszisztensét egy hangüzenetben.
Bobby Kotick (jobbról a második) az Activision Blizzard néhány alkalmazottjával 2017-ben. Fotó: Bobby Kotick hivatalos Twitter-fiókja
A cég ezt a beszámolót „félrevezetőnek” titulálta, az alkalmazottaknak viszont több se kellett: több mint 150-en máris utcára vonultak és sztrájkba kezdtek, a vezérigazgató elmozdítására felszólító nyílt levelet pedig mára több mint 1800-an írták alá, azt követelve, hogy a részvényesek Kotick befolyása nélkül választhassanak új cégvezetőt. A The Washington Post szerint eközben már részvényesekből is alakult csoport, ahol szintén Kotick lemondását követelik.
Az Axios forrásai eközben úgy tudják, bent hétről hétre egyre nagyobb traumaként élik meg a botrányt, nagyon feszült lett a munkahelyi hangulat. Sokan ott se akarnak már lenni, a vezetőség rosszul kezeli az ügy minden újabb fordulatát.
Az Activision Blizzard-ügy elmúlt fél éve
Az Activision Blizzard 2008-ban alapult az Activision (aminek Kotick 1991 óta vezérigazgatója) és a Vivendi Games egyesülésével, jelenleg a legnagyobb észak-amerikai játékkiadók egyike.
A céghez olyan világhírű franchise-ok tartoznak, mint a Call of Duty, a World of Warcraft, a Diablo, az Overwatch, a Hearstone, és még sorolhatnánk.
A zaklatási botrány nyár óta dübörög a nyilvánosságban, jelenleg a Wall Street Journal beszámolója tűnik az eddigi legkritikusabb pontnak. De mi történt idáig? Pontokba szedve:
- A kaliforniai foglalkoztatási és lakhatási hivatal (Department of Fair Employment and Housing) idén nyáron emelt vádat a cég ellen toxikus, nők elleni vállalati kultúra miatt. „Frat boy culture”-ként hivatkoztak a cégben kialakult környezetre, ami nagyjából a hangoskodó, szexista kollégista fiúk közegének feleltethető meg.
- Már ekkor is több száz alkalmazott tüntetett az utcára vonulva, menet közben pedig J. Allen Brack, a Blizzard Entertainment fejlesztőstúdió elnöke is távozott pár másik, magasabb beosztású fejessel egyetemben. A stúdió élére két úgynevezett „társvezetőt” neveztek ki, Jen Onealt (ő az első, aki nőként tölt be náluk vezetői szerepet) és Mike Ybarrát. Oneal menet közben bejelentette: 2021 végével otthagyja a pozíciót. Ybarra marad az egyedüli stúdiófőnök.
- Idővel a részvényesek is pert indítottak a pénzügyi riportokban történt fals tájékoztatásért, ahogy az alkalmazotti érdekeket képviselő amerikai szervezet, az Equal Employment Opportunity Commission is nyújtott be keresetet. Velük az Activision Blizzard gyorsan megegyezett, méghozzá egy 18 millió dolláros alap létrehozásával a károsultaknak, csakhogy a kaliforniai hivatal ellenzi ezt a lépést, mivel az szerintünk a saját perükre káros hatással lehet.
- Az Activision Blizzard októberben bejelentette, hogy többtucatnyi kolléga távozott vagy részesült megrovásban a zaklatási botrány közepette. Ennek kapcsán az a Frances Townsend is nyilatkozott a sajtónak, akiről érdemes megjegyezni, hogy úgy jelenleg is a vezetőség tagja, hogy pár hónapja távozott a vállalat nőket támogató hálózatának éléről, miután több ezer alkalmazott erre sürgette a kaliforniai kereset kapcsán megfogalmazott kritikái miatt.
Zéró tolerancia – vagy mégsem?
Kotick már az ügy kirobbanásakor elnézést kért, amikor a felröppent vádakat a cég rögtön cáfolni kezdte, mondván, rosszul reagálták azokat le, nem jártak el eléggé empatikusan. Azóta sűrű bocsánatkérésekben és nyilatkozatokban nyugtatják munkatársaikat és a közvéleményt – inkább kevesebb, mint több sikerrel –, hogy vizsgálatokba kezdenek és megteszik a szükséges lépéseket. Most hétfőn például egy munkahelyi bizottság létrejöttét jelentették be, ami az új vállalatikultúra-célkitűzések végrehajtását felügyeli.
Egy másik nyílt levélben, amit maga Kotick jegyzett még októberben, konkrétan zéró toleranciát hirdettek a munkahelyi zaklatásokra.
Sőt, Kotick azt is kijelentette, hogy csökkenteni fogják a fizetését, a Kaliforniában hatályos minimálbér értelmében évi 62 500 dollárra. Emellé bónuszt sem fog felvenni: érdemes tudni, hogy az elmúlt években is visszatérő kritika volt Kotickkal szemben, hogy túlfizetik. A CtW befektetői érdekcsoport korábban többször is felszólalt a cégvezető szerződésébe foglalt, az egyre erősödő cégeredmények és részvényárfolyam által biztosított, gigantikus nagyságrendű bónuszai ellen (korábban egy 200 millió dolláros kifizetésről is cikkeztek), még azután is, hogy gázsiját most tavasszal megfelezték.
Kotick juttatásai 2020-ban már 150 millió dollár fölé rúgtak, a WSJ szerint tavaly ezzel az USA második legtöbbet kereső vezérigazgatója volt.
Mindezek után nem csoda, hogy Kotick esetleges bűnrészessége egyre hevesebb indulatokat szít a videójáték-iparban. Főleg, miután a vezetőség nemcsak hogy közleményben állt ki Kotick mellett, de állítólag a most bevezetett zéró toleranciát sem tartják nála indokoltnak alkalmazni, mondván, már több mint tíz éve történhettek a róla megfogalmazottak, így bizonyíték sincs rájuk.
Mi lesz a céggel? És mi lesz Kotickkal?
Az Activision Blizzard fél éve tartó ügye óta két játék jött ki a cégtől, a Call of Duty: Vanguard és az eredetileg 2000-es kiadású Diablo II felújított változata, a Resurrected (ezt a Blizzard Entertainment adta ki, fejlesztésében az alájuk tartozó Vicarious Visions is részt vett). A Blizzard az elmúlt hetekben két régóta fejlesztett címének megjelenését is alsó hangon 2023-ra halasztotta, az Overwatch 2-ét és a Diablo IV-ét. Mindkét játékot 2019-ben jelentették be, és ha közvetlenül nem is a botrányokra, de a Blizzardhoz érkezett új vezetőkre hivatkozva ejtették most meg a csúszást.
Mint látható, napról napra egyre komplikáltabb a helyzet. Érzi ezt Kotick is, aki a WSJ egy másik, már e heti értesülése szerint pénteken a Blizzard stúdió vezetőivel tárgyalt, és elvileg felmerültek lemondásának lehetősége is. Kotick azt állítólag nyíltan nem mondta ki, hogy távozik, de nyitva hagyta az ajtót:
ha nem sikerül mihamarább helyrehozni a cégben zajló problémákat, akkor megfontolja, hogy lemondjon-e.
Címlapkép: Bobby Kotick, az Activision Blizzard vezérigazgatója. Forrás: Bobby Kotick hivatalos Twitter-fiókja
