Idén másodszor bízhatták a NAV-ra az adófizetők adóbevallásuk elkészítését, sokkal többen is éltek a lehetőséggel, mint tavaly, ami meg is látszott az 1 százalék felajánlásokon: a 2016-os 8,5 milliárdhoz képest idén 7,5 milliárd forintra csökkent a felajánlások összértéke. A magyaroknak az adó 1 százalékon túli adományozási szokásairól elég keveset tudunk, a Human Dialog azonban nemrég publikálta az adományozói motivációkról szóló reprezentatív kutatásának eredményeit. Összefoglaló a legfontosabbakról, sok-sok infografikával.
Kezdjük a jó hírrel: a közel ezer megkérdezett közül csupán 23 százalék állította, hogy soha, semmilyen formában nem adakozott még. 51 százalék adományozott már pénzt élete során (28 százalék az, aki csak pénzt, mást nem). 43 százalék tárgyat (is), például ruhát vagy élelmiszert, vagy önkéntes munkát végzett vagy vért adott.
És hogy hová megy a pénzadomány? A legnépszerűbbek a különböző alapítványok, egyesületek: a pénzt adományozók 55 százaléka szokta őket támogatni, magánszemélyeket (hajléktalanokat, kéregetőket) 48 százalék. Sorrendben ezután az egyházak (16 százalék) és a betegek, árvízkárosultak (13 százalék) következnek. Tanintézményeket és kórházakat csupán 5-5 százalék szokott pénzben részesíteni. A legnépszerűbb időszak a karácsony: a pénzt adományozók 21 százaléka adakozik év végén, de a többség esetében nincs jellemző periódus, vagy rendszeresen jótékonykodik, vagy akkor, amikor megkeresik.
Ami az alapítványokat, egyesületeket illeti, a Human Dialog kutatása alapján korral nő az adományozási hajlandóság: míg a 16-34 éveseknek csupán 41 százaléka adományoz, a 35-54 közötti korosztály esetében ez az arány 57, az 54 év felettieknél pedig 65 százalék. Az alapítványokat vagy egyesületeket támogató tipikus adományozók fővárosban vagy megyeszékhelyen élő, átlag feletti jövedelmű emberek. Hajléktalanokat, kéregetőket a legfiatalabbak támogatják, elsősorban férfiak. Egyházak javára is az idősebb korosztály adományoz (az 54 éven felüliek 27 százaléka), a kórházaknak adakozók pedig tipikusan Budapesten élnek és hívők.
Az adakozás mögött húzódó okok elég sokfélék. A legfőbb motivációk között a szociális érzékenység és a rászorultak iránti sajnálat, együttérzés szerepelnek (27, illetve 20 százalék), de 20 százalék azoknak az aránya is, akiknek nincs különösebb okuk az adakozásra.
Azt, hogy ki milyen szervezetet támogat, nagyban meghatározza az, hogy mi az adott intézmény tevékenységi köre. Fontos befolyásoló tényező az is, hogy a szervezet ad-e visszajelzést arról, hogy mire költi az emberek pénzét, illetve az, hogy megkereséses módon történt-e a segítségkérés, de a személyes kötődés sem elhanyagolható.
Tudatosság szempontjából van még hova fejlődni,
mint ahogy az online adakozásban is: csupán 5 százalék szokott az interneten adományozni, további 10 százalék az, aki fontolgatja, az emberek 70 százaléka viszont egyáltalán nem bízik benne, soha nem adakozna így. Nem csak az internetes adományozást, az alapítványok és egyesületek működését is sokszor bizalmatlanság övezi: 21 százalék egyáltalán nem bízik bennük, mert ellenőrizhetetlen, mire költik a pénzt, amit kapnak.
Némi szkepticizmus övezi azt is, ha egy alapítvány vagy egyesület sokat reklámozza magát. Míg a pénzt adományozók 40 százalékát nem zavarja a reklám, 9 százalék szerint az ilyen szervezeteknek nincs is igazán szükségük adományra. 44 százalék engedékenyebb, őket nem zavarja a reklám, feltéve, hogy nem túl költséges.
A kutatás kitért az adományok rendszerességére is, hiszen a legtöbb szervezet számára a rendszeresség jelenti a kiszámíthatóságot. A rendszeresen adományozók 41 százaléka koncentrál a gyógyítással, rehabilitációval, sérült emberek segítésével foglalkozó szervezetekre, de népszerűek az állatmentők és állatmenhelyek, illetve a gyermekvédelemmel vagy ifjúsági érdekképviselettel foglalkozó szervezetek is (10-10 százalék).
A kutatás megvizsgálta azt is, hogyan befolyásolták az elmúlt hónapok közéleti vitái a civil szervezetek iránti elkötelezettséget: a pénzt adományozók többségét (54 százalék) egyáltalán nem befolyásolják ezek a viták, 25 százalék pedig nem is hallott róluk. 5 százalék az, aki a jövőben nem fog civil szervezeteket támogatni, 9 százalék a bizonytalanok aránya, 4 százalékot pedig csak még elkötelezettebbé tettek ezek a viták.
Módszertan: A Human Dialog és az Emocionális Marketing elnevezésű kutató cég telefonos interjúk során 981 embert kérdezett meg adományozási szokásairól 2017 július-augusztusában. A nem adományozó 481 fővel 2, a maradék 500 fővel 10 perces interjúk készültek. Az alapminta reprezentatív a 15 évnél idősebb lakosságra nem, kor és régió szerint.
Az, hogy hogyan adakoznak a leggazdagabb magyar magánszemélyek és cégek, kiderül a decemberi Forbesból.
Lapozz bele a magazinba!
