Csábító tud lenni a folyamatos munka, a multitasking és tökéletességre törő időmenedzsment, de a végére mindig kiderül: az egész kontraproduktív. Hoztunk tíz jó tanácsot, hogyan tudod tényleg hasznosan megtölteni az időt, hogy a munkára is jusson elég, de a világot is képes légy észrevenni magad körül.
Egy átlagos ember élete rémisztően rövid. Ha valaki szerencsés és jó egészségben megéri a 80 évet, akkor is csak bő 4000 hétig volt ezen a világon. Oliver Burkeman, a Guardian újságírója és – ahogy magáról mondja – leszokóban lévő hatékonyság-geek a Ted Ideas oldalán tette közzé tanácsait arról, miért nem érdemes a tökéletes hatékonyságot üldözni.
Burkeman is küzdött azzal, hogy elérje a lehető legkiválóbb időmenedzsmentet, miközben rájött: mindez egyszerűen kontraproduktív. Lehet, hogy több minden fér bele egy napodba, de a stressz és a terheltség szintje is nő vele.
„Rá kellett jönnöm, hogy fel kell adni a tökéletesen betervezett nap ideáját, az örökös kontrollvágyat az időm fölött, és el kell fogadjam a saját határaimat ahhoz, hogy valami tényleg értékeset tudjak csinálni.”
Logikus, hogyha rövid időt, 4000 hetet töltünk itt, az időbeosztásnak – így, általánosan definiálva – kellene lennie a legfontosabb dolognak.
S mégis, a fogalom modern jelentése, ami nagyjából a termelékenységet, hatékonyságot jelenti, fájóan szűk látókörű, szinte csak a tökéletesen kivitelezett reggeli rutinra, és arra koncentrál, hogy a lehető legtöbb elintéznivalót sűrítsd bele 24 órába.
A gyerekek lassabbnak érzik az időt – el lehet tőlük tanulni. Jared Sluyter // Unsplash
Hanyagolja azt a tény, hogy a világ tele van csodával – ahhoz, hogy lásd és érezd a csodákat, gyakran fel kell áldozni a hőn áhított hatékonyságot.
Amikor felismered, hogy rövid az élet, és elfogadod, hogy jó pár terv, cél marad beteljesületlenül, szabadon tudsz koncentrálni arra, ami valóban számít.
Itt van tehát 10 javaslat, amit Burkeman a Négyezer hét – időmenedzsment halandóknak című könyvében részletez bővebben.
Ne kezeld szabadon a teendőid
Folyamatosan döntéseket kell hoznunk arról, mi az, amit reálisan is el tudunk intézni adott időtartamon belül, majd ezeket priorizálnunk kell – ahelyett, hogy mindent ott és akkor akarnánk azonnal elintézni. A legjobb módszer, ha két külön listát csinálsz az elintéznivalókról. Az egyiken legyen rajta minden teendő, a másikon csak tíz szabad hely tíz dolognak, amivel éppen foglalkozol. Töltsd fel a tíz helyet a fontosabb elintéznivalókkal, majd állj neki dolgozni.
A cél, hogy sose kezdj neki semminek az első listáról, mielőtt a másodikon nem csináltál neki helyet.
Sorrend, sorrend, sorrend
Egyszerre egy nagy projektre figyelj csak egyidőben. Csábító, hogy több nagy feladatot magadra húzz egyszerre, hogy minél több felelősséget halmozz, de így nehéz előrehaladni. A multitasking ritkán működik jól sokáig – egy idő után mindenki rájön, hogy a sorrendbe állítás segít igazán gyorsan haladni a különböző feladatok közt.
Döntsd el előre, hol fogsz megbukni
Elkerülhetetlen, hogy ha több dolgot csinálsz, akkor valamiben alul fogsz teljesíteni. Az időd és az energiád is véges, ezzel nem lehet mit kezdeni. A stratégiai alulteljesítés viszont – amikor már előre kijelölöd azokat a területeket, ahol szándékosan nem számítasz kiugró teljesítményre – segít, hogy erre a véges időre és az energiára hatékonyabban fókuszálj.
Például már jó előre eldöntöd: nem baj, ha kupi van a konyhában, amíg nem fejezed be a szakdolgozatot.
Ez a módszer segíthet a munka-élet egyensúly között lévő, szűk és nehezen elérhető egyensúly fenntartásában – de mindenképp segít abban, hogy ne vessz el a sok teendő közt.
Arra is figyelj, amit eddig csináltál, ne csak arra, ami még vár rád
Mivel mindent elintézni fogalmilag lehetetlen, könnyű elcsüggedni és magadat hibáztatni a végén a sikertelenség miatt. A trükk, hogy csinálsz egy KÉSZ listát, amire szép sorjában felvésed, hogy aznap már mi mindent fejeztél be. Ez egy folyamatos, egésznapos emlékeztető: láthatod, milyen produktív és cselekvő voltál egész nap.
Fogd vissza a másokkal való felesleges törődést
No nem élőben, hanem főleg online.
A közösségi média egy óriási gép, aminek a dolga, hogy mindig azzal foglalkozz, ami épp nem fontos – ráadásul azonnal többel is egyszerre.
A felületek, ha folyamatosan böngésszük a történeteket, számtalan örömnek, fájdalomnak vagy igazságtalanságnak tesz ki minket – olyan tényezőknek, amelyek egyenként joggal tartanak számot figyelemre, de nincs ember, aki így együtt meg tudna birkózni az összessel.
Amint erre rájöttél, eljött az ideje, hogy tudatosan állítsd be, a közösségi felületeken milyen ügyre, milyen ismerősre szentelsz figyelmet, az információáradat csak rombolja a koncentrációd, a hatékonyságot, az életed.
Szeresd az unalmas és egycélú technológiát
A digitális lét segít abban, hogy elszökhess a valóság elől, ezt mindenki tudja. Ráadásul görgetés, szörfölés, csetelés vagy tweetelés közben a legtöbben nem érzik magukat sem magányosnak, sem a szabadságukban súlyosan korlátozottnak – mint gyakran a kemény munka közben. A dolog hátulütője a rengeteg idő, amit a dolog elvisz.
Jó módszer, ha az okoskütyüket a lehető legbutábbra, legunalmasabbra varázsoljuk.
Nincs csevegő app, nincs Facebook, nincsenek videós vagy képnézegető programok – sőt, ha bátor vagy, még az email-fiókot is eltüntetheted róla. Érdemes lehet egycélú eszközöket venni, mint amilyen egy Kindle. Különben nagyon erős lehet a folyamatos kísértés, hogy csak görgess és görgess, közben pedig ne figyelj semmi másra.
Találd meg az újdonságot mindenben
Az idő a korral egyre gyorsabban telik, ezt bármelyikünk tapasztalhatja. A gyerekek több újdonságot tapasztalnak a mindennapjaikban, az idő nekik lassabbnak tűnik, az idősebbeknek viszont egyre több rutinjuk van, nekik az idő egy folyamatosan gyorsuló vonatnak látszódhat.
Az általános tanács, hogy igyekezz minél több újdonságot bevinni a mindennapjaidba, próbálj meg új és új élményeket szerezni, új dolgokat kipróbálni.
A másik jó trükk, hogy igyekezz minél több pillanatra alaposan figyelni, még akkor is, ha jelentéktelennek tűnnek. Tégy egy nagy sétát egy előre el nem tervezett útvonalon, figyeld meg a madarakat, játssz gyerekekkel – csinálj bármit, ami abban a pillanatban leköti a figyelmed és újdonságnak számít.
Legyél kíváncsi az élő emberi kapcsolataidban
Ha valaki folyamatosan kontrollálni akarja az idejét, számos problémát okozhat az emberi kapcsolataiban: legyen az kötődési probléma, a másokra való figyelem teljes hiánya, vagy a közösségi élményektől való megfosztottság.
Nehéz erre mit mondani, de jó tanácsnak tűnik, hogy mikor épp egy kihívásokkal teli vagy unalmas időszakhoz érsz bármely emberi kapcsolatodban, próbálj meg rá extrán figyelni ahelyett, hogy kontrollálni akarnád a szituációt. A kíváncsiság gyakorlatilag egy felvett póz, ami tökéletes a másokkal való kapcsolattartásra.
Ha ugyanis nem számítasz egy adott végeredményre, akkor bármilyen forgatókönyv kielégíthet és megkímél a csalódástól.
Szeresd a pillanatnyi nagylelkűséget
Bármikor, amikor valami nagylelkű gondolat támad benned, azonnal add ki magadból. Ne mérlegeld, hogy vajon a címzettje megérdemli-e, vagy hogy van-e például időd arra, hogy megtedd, amit kitaláltál. Csak csináld meg. Nagyjából bizonyított tény, hogy a nagylelkűség és a másokon való segítség boldoggá tesz, szóval erre mindig érdemes időt szakítani.
Gyakorold, milyen semmit sem csinálni
Ha csak 4000 heted van, amit be kell osztanod, elég nehéz arra gondolni, hogy ne csinálj semmit. Sokan egyszerűen nem bírják elviselni azt a tudatot, hogy épp haszontalanul töltik az idejüket. Pedig elkerülhetetlennek tűnik:
ha nem tudsz semmit sem csinálni, óhatatlanul rossz döntéseket fogsz hozni abban, mit csinálj az időddel.
Semmit sem csinálni nem azt jelenti, hogy lusta vagy, hanem hogy tudatosan ellenállsz a sürgetésnek és hagyod, hogy a világ nélküled haladjon egy ideig. Bármikor ki lehet kapcsolni 5-10 percre, akár relaxációval, meditációval vagy csak egy üresfejű sétával. És ahogy haladsz és egyre többet csinálod, úgy fogod egyre jobban csinálni és a végén rájönni: mennyire hasznos.
