Belebukhat a legnagyobb orosz bank több érdekeltsége is a szankciókba és az Ukrajna elleni háború okozta reputációs károkba – írja a Reuters az Európai Központi Bankra (EKB) hivatkozva. A fizetésképtelenség a magyar Sberbankot egyelőre nem érinti, de a bécsi európai anyabank, valamint a szlovén és a horvát lánybankok kritikus helyzetben vannak.
Az EKB azért is figyeli árgus szemekkel a Sberbank likviditási helyzetét, mert az orosz állami tulajdonban lévő bank több európai, sőt eurózónán belül országban jelen van, ezeket az érdekeltségeit a bécsi központú Sberbank Europe AG fogja össze. (Amikor az eurózónáért aggódik, akkor az EKB már Horvátország bankrendszerének stabilitását is félti – déli szomszédunk 2023. január 1-jétől vezeti be az eurót, de már nagy erőkkel készül rá.)
Az elmúlt napokban jelentős betétkivonás indult meg a tavaly év végén 13,64 milliárd eurónyi eszközállománnyal rendelkező Sberbank Europe AG-nál, valamint a horvát és a szlovén érdekeltségeinél, és az EKB most attól tart, a bank nem képes helytállni a kötelezettségeiért.
„Megrendült a bankcsoport likviditása, és nem látszik reális forgatókönyv a helyreállítására” – idézi az európai jegybankot a Wall Street Journal.
Két nap szünet
Az eurózónán kívül Csehországban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Magyarországon van leánybankja a Sberbanknak – itt nem az EKB, hanem a helyi bankfelügyeletek monitorozzák a fejleményeket, és mint hétfőn reggel láttuk, adott esetben be is avatkoznak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) például kétnapos bankszünnapot rendelt el az itthoni Sberbanknál, hogy áttekintse a helyzetet.
A bank kérésére a pénzükhöz hozzáférnek az ügyfelek, viszont számlaműveleteket, például átutalást hétfőn és kedden nem kezdeményezhetnek.
Hozzá kell tenni, hogy a magyar Sberbank nem jelentős tényező a hazai bankrendszerben, inkább szimbolikus a jelenléte. 2020. december 31-én (összehasonlításra alkalmas frissebb adatok még nem elérhetők) 511,1 milliárd forint volt az eszközállománya a hazai bankrendszer 49,2 ezer milliárdos eszközállámány belül, és egyébként veszteséggel – 1,1 milliárd forintos adózás utáni mínusszal – zárta a 2020-as évet. (A hazai bankszektor egészének nettó nyeresége ugyanekkor 203 milliárd forint volt.)
Mérlegfőösszege, betét- és hitelállománya alapján 1 százalékos a piaci részesedése, és ha előállna, hogy a magyar betétesek nem tudnak hozzájutni a pénzükhöz, akkor az Európai Unió valamennyi országára érvényes betétbiztosítás, vagyis százezer euró erejéig az Országos Betétbiztosítási Alap helyt áll.
Kemény szankciók
Az anyabank és más leányvállalatok viszont valóban nehéz helyzetbe kerültek, a lehetséges csőd oka az Ukrajna ellen indított katonai inváziót követő súlyos szankciók. Az EU, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada múlt szombat éjszaka döntöttek arról, hogy több orosz bankot is elzárnak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszertől, valamint korlátozzák az orosz jegybank devizatartalékait érintő tranzakciókat is.
Az orosz Forbes nevesítette az érintett bankokat: Sberbank, VTB, Otkritie, Sovcombank, Promsvyazbank, Novikombank, Alfa-Bank, Rosselkhozbank, ICB, Gazprombank, és mint írják, bankonként kissé eltérőek a szankciók. Ami kifejezetten a Sberbankra vonatkozik, az például az, hogy az USA korlátozza a bank dollárban végzett – amerikai bankokon átmenő – műveleteit. „A dollárban indított utalásokat vissza fogjuk utasítani, ezeket a tranzakciókat meg fogjuk szakítani, amint egy amerikai bankba érkeznek” – idézik a Fehér Házat a március 26-tól érvényes szabályokról.
A Sberbankra rótt szankciók kevésbé súlyosak, mint amit néhány más orosz bank esetében alkalmaznak: a bank ügyfelei egyelőre használhatják a kártyáikat, fizethetnek ApplePay-en és GooglePay-en keresztül is, még azokban az országokban is, amelyek támogatják a szankciókat.
Ami a legnagyobb probléma, hogy a betétesek több helyen megrohamozták a fiókokat és az ATM-eket, hogy pénzükhöz jussanak – február 24-én (Ukrajna megtámadásának napján) Oroszországban 111,3 milliárd rubelt vettek fel, ami rekord készpénzforgalmat jelent az orosz jegybank adatai szerint.
Az orosz bankárok mindeközben mindenkit nyugtatnak, hogy lesz elég likviditás, mindez „átmeneti feszültség”, az orosz jegybank pedig újabb és újabb repo aukciókkal segíti plusz pénzhez (naponta 2-3 billió rubelhez) a kereskedelmi bankokat, hogy azok feltölthessék az automatákat és a fiókokat. (Az oroszországi Sberbank honlapja egyébként február 28-án reggel és délelőtt nem volt elérhető.)
Fontos bástyát szereztek Bécsben
A Sberbank szinte pontosan tíz évvel ezelőtt vetette meg a lábát az Európai Unióban és Magyarországon, amikor is megvásárolta a kivonuló Volksbank kelet-európai érdekeltségeit. A budapesti akvizíció csak apró falat volt, értéke igazán az uniós belépésnek volt. Az orosz óriás egy kilenc elemű portfóliót vásárolt meg a Volksbank Internationaltől (a magyar mellett a boszniai, a cseh, a horvát, a szlovák, a szlovén, a szerb és az ukrán Volksbankot), így történetében először fontos bástyához jutott az Európai Unióban, szimbolikusan kitűzhette Bécsben a zászlót.
Ezzel az orosz bankpiac egyik nagyágyúja jutott kiemelt szerephez – az orosz bankpiacot ugyanis két állami óriásbank dominálja. A VTB az egykori Szovjetunió külkereskedelmi bankjának, a Sberbank pedig a takarékpénztárának ma már univerzális kereskedelmi banki utódja. Ketten együtt a bankpiac 50-60 százalékát uralják, mellettük sokkal kisebb szereplők próbálnak még labdába rúgni a piacon.
A Putyinhoz közeli bankárral – German Greffel – az élén, az orosz jegybank tulajdonában, közvetlen orosz állami befolyás alatt álló gigabank hosszú távra tervezett, és az akkori nyilatkozatok szerint Európában is nagy játékossá kívánt válni úgy, hogy közben segíti az orosz vállalatok hitelhez jutását, terjeszkedését és az orosz gazdaságpolitikai célok megvalósítását.
A Sberbank politikai beágyazottsága nemcsak az állami tulajdon miatt egyértelmű, hanem mert első számú vezetője, German Gref régóta igen komoly tényező az orosz politikában és gazdaságpolitikában, Putyin elnök legszűkebb köréhez tartozik. A második világháborúban a Szovjetunióba deportált német szülők fiaként a mai Kazahsztánban született, volt orosz gazdaságfejlesztési miniszter (2000 és 2007 között), és a Gazprom igazgatóságának is tagja.
Került már a hírekbe azzal, hogy (nem első) esküvőjét a szentpétervári Nyári Palota tróntermében tartotta meg, pár napja pedig a Kreml Katalin-termébe volt – többedmagával – hivatalos, amikor Putyin összehívta nemzetbiztonsági tanácsát az ukrán helyzet miatt. Andrej Kostin a másik nagybank, VTB vezére is ott volt, továbbá a Gazprom-főnök Alekszej Miller és a Rosznyeftet vezető Igor Secsin is.
Állami vagy üzleti érdek?
Szinte napra pontosan tíz évvel ezelőtt, amikor a Volksbank-tranzakció lezárult, a Sberbank néhány fontos embere Budapestre utazott. Így alakult, hogy 2012 februárjában még a régi Origo színeiben a bank stratégiai igazgatójával beszélgettem, és Valentyin Mihov a következőket mondta:
„olyan bank leszünk, amelyik nyitott minden ügyfél felé, de tudjuk, hogy van versenyelőnyünk, amikor olyan vállalatokkal dolgozunk, amelyek kapcsolatban állnak Oroszországgal”.
A kérdésre, hogy a Sberbank külföldön az orosz állam vagy a bank tiszta üzleti érdekeit képviseli-e majd, azt válaszolta,
„a Sberbank mindig a saját részvényesei érdekeit tartja szem előtt, és minden részvényesének ugyanaz az érdeke: a banknak nyereséget kell termelnie”.
A 2020-as, már idézett veszteséget elnézve, ez nem sikerült, de most aligha ez a legnagyobb fejfájásuk a bécsi központban vagy a moszkvai anyabankban. Főleg, hogy tavaly november óta azt is tudjuk, az európai leánybankok újra tulajdonosváltáson mennek át: a szerb üzleti élet egyik legismertebb figurája, Miodrag Kostic megvette a Sberbank régiós érdekeltségeit.
