A francia heute couture kifejezést az exkluzív, egyedi gyártású és kivitelezésű divatcikkek megnevezésére használják. Ezek egytől egyig magas színvonalú és minőségű ruhadarabok vagy kiegészítők, a legkiválóbb anyagokból és összetevőkből, a ruhatárak nagy becsben tartott darabjai, amit inkább birtokol, mint visel tulajdonosuk, nem hétköznapokra tartogatott ruhák. Vendégszerzőnk írása.
A metaverzum térnyerésével a dolog azonban még tovább fokozható:
a virtuális couture ruháit már tényleg csak birtokolni lehet, felvenni nem, legalábbis fizikai formában semmiképp.
Digitális cipők és ruhák, NFT-kiegészítők jelentek az utóbbi időben a piacon, az olyan ismert és nagy divatházak mint, a Gucci, a Dolce & Gabbana, a Balenciaga vagy a Burberry pedig már mind jelen vannak. A digitális terjeszkedés pedig nem is csak a luxusmárkákra jellemző, számos feltörekvő tervező, vagy olyan cégek, mint a Nike, az Adidas, a Tommy Hilfiger vagy a Zara is bejelentette már a virtuális térhódítás szándékát.
A Nike például felvásárolt egy vállalatot, amely virtuális cipőket, sneakereket gyárt a metaverzumban, az Adidas pedig a profilképét is egy, a Bored Ape Yacht club által közös kollaborációra váltotta le. (A Bored Ape Yacht Club egy népszerű NFT-profilképsorozat az Ethereum blokkláncán, melyből egyet a legtöbb amerikai híresség már magáénak tudhat.)
Hogyan zajlik a vásárlás?
A digitális divatnak jelenleg több formája is elérhető. Akad olyan, hogy a digitális darabok csupán egy NFT-ként vásárolhatóak meg, amivel a fogyasztó tulajdont szerez az adott cipőre, ruhára, kiegészítőre, azt pedig egy általunk kiválasztott fotónkra szerkesztik. Cégenként eltérő, hogy a vásárlás mire jogosít fel, például hány fényképünkön hordhatjuk a kiválasztott darabot. A megvásárolt ruha méretre igazítása az online térben is létezik, a „digitális fittinget” viszont már nem szabók, hanem grafikusok végzik, a lenti ábrán erre egy példa látható.
A másik lehetőség, hogy az avatárunknak veszünk ruhákat vagy kiegészítőket, és így bizonyos helyeken viselni is tudjuk azokat. Azért csak bizonyos helyeken, mert a digitális világok között egyelőre nincs teljes átjárás, így ha megvettük az egyik platformon, azt nem tudjuk hordani egy másikon. Ennek a niche iparnak ugyanakkor komoly lökést adhat, ha a metaverzum a most elképzelt formában valóban megvalósul, vagyis ha a különböző platformok valamiképpen összekapcsolódnak egy nagy virtuális világgá.
Végtelen lehetőségek
Bár a virtuális divat egyelőre inkább kísérleti fázisban van, az eddig is jelentős marzsokkal működő luxusmárkák előtt hatalmas lehetőséget nyithat meg. Itt egyfelől a tervezők kezét sem kötik meg a fizika törvényei, az újabb és újabb daraboknak csak a képzelet szab határt. Másfelől az alapanyag, előállítás, logisztika, kereskedelem költségei sem számottevőek, vagy egyenesen nem is léteznek.
Arról nem is beszélve, hogy ha fizikai formában egy gyűjtőtől vagy másodkézből megvásárolunk például egy Hermès táskát, a cég ebből már profitra nem tesz szert, míg az NFT-k esetében megvalósítható, hogy minden új tranzakció után egy bizonyos összegű díj megillesse az eredeti alkotót. A cégek szemében ez egy további plusz lehet az online termékek mellett.
És ha már a Hermès-t említettük: Birkin táskáira a fizikai világban a várólista akár évekig is nyúlhat, másodkézből is szinte lehetetlen beszerezni, ami a luxuscégnél természetesen jól bevált marketingeszköz. Digitálisan viszont könnyedén megvehető a MetaBirkin nevű virtuális táska, amelyeknek árai közel az eredeti Birkinek áráig szöktek.
Kapcsolat a fizikai világgal
Fenntarthatósági szempontok is előtérbe kerülhetnének a digitális divat térnyerésével. Egyes cégek már azon dolgoznak, hogy az avatárunk helyettünk próbálja fel a ruhákat, és csak azután gyártják le fizikai formában, hogy valaki megrendelte. Ezzel elkerülhető lenne a fast fashion esetében problémát okozó túltermelés, a megmaradó készletek.
Továbbá egyre elterjedtebbek lesznek a virtuális divatbemutatók is, ahol a fogyasztók az otthoni kanapéról ülve élvezhetik a show-t és licitálhatnak az egyes darabokra. Nemrégiben a Dolce & Gabbana megtartotta a saját virtuális divatbemutatóját, melyen kilenc ruhadarabot mutattak be, ebből öt volt fizikai, a maradék négy NFT.
És elképzelhető lehet olyan megoldás is, hogy egy cég például magát a virtuális terméket egy tényleges fizikai darab megvásárlásához köti. Vásárolunk egy órát, aminek tulajdonjoga rögzítve van blokkláncon is, és csak ezáltal leszünk tulajdonosai egy virtuális darabnak is.
A luxusmárkák az új mémrészvények?
A lenti ábrán látható, hogy az elkövetkezendő években az Y és a Z generáció fogja adni a globális luxusipar körülbelül 70 százalékát. Az idei évre kapott becslés is már több, mint 60 százalék.
Ami azért érdekes, mert a jelenlegi fiatal generáció számára nem idegen, hogy különböző videójátékokban lévő karaktereiknek vásároljanak, és ez a fenti két generáció alkotja a reddites közösség magját is. (Jó példa a digitális divat videójátékokban való megjelenésére Balenciaga virtuális kollekciója a Fortnite játékhoz.)
Ahogy pedig az elmúlt időszakban láthattuk, a 40 év alattiak előszeretettel vesznek részt a kriptopiacon és az NFT-k világában, és hajlamosak befektetési döntéseiket csupán a FOMO (Fear Of Missing Out), vagy a közösség hatására hozni. Éppen ezért, ha az összes videójátékban, a virtuális terekben, vagy magában a metaverzumban a luxuscikkek elterjedtebbek lesznek, könnyen lehet, hogy elég lesz ennyi lökés a reddites közösségnek arra, hogy egy-egy tőzsdén kereskedhető luxusmárka árfolyamát az egekbe repítsék.
Digitális divatházak
A The Dematerialised nevű brit startup egy olyan digitális áruház, ahol csak virtuális luxuscikkek vásárolhatók. 2020. december 12-én az oldalon elérhető első darab egy ezüst pulóver volt, amelyet 121 euróért adtak el. Mint azóta minden termék, az első sorozat is elkelt, csupán három órán belül.
A cég többek között egy holland virtuális divatházzal, a Fabricanttel is együtt dolgozott. Itt a felhasználók exkluzív ruhákat készíthetnek közösségi platformokon jelenlévő digitális avatárjaik számára, illetve számos vezető divatmárka is megfordul az oldalon. A Fabricanttal közös kollaboráció adja a brit startup eddigi legértékesebb virtuális viseleteit, 9000 eurót adtak egy-egy ruhadarabért.
Ha valaki pedig kedvet kapott, és a digitális divat iránt érdeklődik, a virtuális házak egyikén könnyen találhat kedvére valót, és ami a legjobb, hogy biztosan lesz jó méret is.
Mohos Lilla,
junior portfóliómenedzser, Accorde Alapkezelő Zrt.
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a szerkesztőség tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.