30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa – ilyenre 10 éve nem volt példa Magyarorországon.
Az elemzők is számítottak rá, hogy az irányadó kamatlábon a jegybank emelni fog most, az alapkamat a Monetáris Tanács döntése értelmében 0,9 százalékra emelkedett. Ez amúgy még mindig egy igen alacsony szint, ugyanakkor jelzi,
az MNB-ben is látják, hogy egyre drágább lett az élet, azaz, hogy magas az infláció.
Drágább lett a zöldség, miért lesz ez jobb, ha magasabb az alapkamat?
Az MNB a bankok bankja, így az általa megszabott alapkamat befolyásolja, hogy a kereskedelmi bankok milyen kamatszint mellett tudnak hitelezni vagy milyen betéti kamatokat tudnak kínálni. Mivel az alapkamat tartósan alacsony szintre állt be Magyarországon, ez fűtötte a gazdaságot, a vállalkozások olcsón jutottak forráshoz, tudtak növekedni (a Matolcsy vezette jegybank pedig többször is kijelentette, hogy feladatának érzi a magyar gazdasági növekedés megtámogatását is).
Csakhogy a koronavírus-járvány enyhülése és a nyitás magával hozta a gazdaság élénkülését, a fogyasztás felpörgött, az árak pedig jócskán megemelkedtek, ahogyan arra számítani is lehetett.
Ha az árak emelkednek, az azt is jelenti, hogy értéktelenedik a pénzünk. Mivel a jegybank elsődleges feladata az árstabilitás fenntartása, ezért most közbeavatkozott. A magasabb kamatok ugyanis arra ösztönzik a gazdaság szereplőit, hogy visszafogják a fogyasztásukat (hiszen a források drágulnak, miközben a betéti kamatok emelkednek). Persze a mostani lépéstől nem szalad majd hirtelen mindenki a bankba, hogy betegye a pénzét betétbe, ugyanakkor az MNB ezzel jelzett piacoknak is, hogy odafigyel a pénzromlás ütemére.
Ez azért fontos, mert a kamatemelésnek tovagyűrűző hatása is lehet, például a devizapiacon.
Most érdekes fejlemény, hogy ugyan számítani lehetett az emelésre, a bejelentés után mégis gyengült a forint a mértékadó devizákkal (így az euróval vagy a dollárral) szemben. Középtávon ez változhat, hiszen a magasabb alapkamat azt is jelenti, hogy a forintban denominált befektetések, megtakarítások magasabb kamatot fizetnek.
A kérdés azonban az, hosszabb távon szükség lesz-e majd újabb szigorításokra. Mivel a gazdaság eddig pörgött (amit a járvány ugyan megakasztott, de látszik, a magyar gazdaság ott folytatja, ahol a bezárkózás előtt abbahagyta), a források olcsók voltak, vagyis sok vállalkozás és háztartás vett fel forinthitelt.
Csakhogy a jegybanki kamatemelések megdrágíthatják a hitelek visszafizetését.
A forinthiteleknek ugyan nincs devizakockázata, mint a magyar piacról gyakorlatilag kivezetett devizahiteleknek, de kamatkockázata lehet. Például, ha emelkedik az alapkamat, az emeli a törlesztőrészletet is (vannak olyan, jellemzően drágább hitelkonstrukciók, amik fix törlesztőt kínálnak). Az MNB-nek tehát erre is oda kell figyelnie, mikor az infláció ellen tesz lépéseket.
A mostani döntésnek valójában az üzenetértéke lehet erős.
Eddig mit lépett az MNB?
Legutóbbi, májusi kamatdöntő ülésén a tanács még nem módosította a jegybanki alapkamat szintjét, amely tavaly július óta – kétszer 15 bázispontos csökkenés után – állt 0,60 százalékon. Ugyanakkor megerősítették, hogy az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében a grémium proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására, írja az MTI.
Matolcsy György, az MNB elnöke egy korábbi, online sajtótájékoztatón.
A júniusi monetáris szigorítás lehetőségét először a jegybank részéről Virág Barnabás, az MNB alelnöke vetette fel még május közepén. Matolcsy György jegybankelnök ezt később egy konferencián megerősítette: amennyiben a monetáris tanács tagjai úgy látják, akár már júniusban sor kerülhet a kamatemelésre. Kiemelte: az infláció tartós megemelkedése veszélyeztetné a kilábalást, a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság és „kötelezővé is teszi” az inflációs veszély.
A borítóképen az MNB épülete
