Csak a felső vagyoni tizednek van elég megtakarítása, hogy átvészeljen egy tartós munka nélküli időszakot, állítja Karagich István privátbanki tanácsadócége, a Blochamps. A magyar kormány mégsem tervez bértámogatást adni azoknak, akik a járvány miatt vesztik el állásukat, és ezzel lassan egyedül maradnak az EU-ban.
„Nincs elég pénzügyi vagyontartaléka a magyar társadalomnak 2020-ban, hogy egy tartós jövedelemkiesést kezelni tudjon” – jutott erre a megállapításra a Blochamps privátbanki tanácsadócég legfrissebb elemzésében, melyet először exkluzívan a Forbesnak küldtek. A tanácsadócég alapító-ügyvezetője, Karagich István (képünkön) juttatta el az anyagot szerkesztőségünkhöz a háttérszámításokkal együtt.
Az elemzéshez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hazai jövedelmi és vagyondeciliseiből indultak ki. Ezekben az adattáblákban a teljes magyar lakosság tíz egyenlő méretű csoportra van osztva, az egyes vagyoni csoportokhoz pedig olyan jellemző adatok szerepelnek, mint a munkából származó bér, társadalmi jövedelem (segélyek, támogatások). Majd ezt kombinálták a Blochamps saját adatbázisával a lakosság pénzügyi megtakarításairól, bruttó és nettó (hitelekkel korrigált) vagyoni helyzetéről.
A csoportokat összehasonlítva kitűnt, hogy a legfelső vagyontizedhez képest már a következő, kilencedik decilis is jelentősen le van maradva.
Míg a lakosság leggazdagabb 10 százalékának összesen 61 ezer milliárd forintos nettó vagyona van, addig a következő 10 százalék ennek mindössze a negyedével, 15 ezer milliárd forinttal rendelkezik.
Ezekből és az éves jövedelmi számokból pedig arra jutottak, hogy csak a legfelső tíz százaléknak van elég felhalmozott megtakarítása egy hat hónapos munkanélküli időszak átvészelésére.
„Rendkívül beszédes, hogy már a két legfelső jövedelmi decilis között is mekkora a rés” – értékelte az adatokat Karagich a Forbes kérdésére. A legfelső jövedelmi tizedbe ugyanis 540 ezer háztartás, és körülbelül 960 ezer ember tartozik nagyságrendileg 4,4 millió forint éves jövedelemmel, de a következő decilis már csak 2,7 millió forintot tud felmutatni.
Hozzátette, hogy a hazai kisvállalkozások tulajdonosai jellemzően ebből a két decilisből kerülnek ki. Őket az üzletmenetük megroppanása sújtja, de legalább vannak tartalékaik, ám az elbocsátási hullámban érintett 6-9. decilis tulajdonképpen érdemi pénzügyi tartalék híján rendre a havi jövedelmét éli fel.
A vészjósló konklúzió, hogy tíz magyarból kilencnek nincs elég megtakarítása ahhoz, hogy komolyabb megrázkódtatás nélkül átvészeljen egy hathónapos jövedelemnélküliséget.
„A helyzet kiábrándító, de nemzetközi összehasonlításban is hasonló a társadalmi látkép. Az USA-ban a lakosság mindössze 15 százaléka tudna megélni 12 hónapon keresztül a megtakarításaiból, ráadásul az amerikai felnőttek felének pénzügyi vagyonát tekintve több adóssága van, mint megtakarítása.”
A kormány nem gondolkodik bértámogatásban
Ennek fényében a koronavírus-járvány és a gazdasági válság következményeként kialakuló munkanélküliség jelenti a legnagyobb társadalmi fenyegetettséget Magyarországon, aminek a jelentőségét nem szabad lebecsülni.
Mint ahogy fogalmaznak, „elhárítható a társadalmi, gazdasági katasztrófa a foglalkoztatás kezelésével.”
Ugyanakkor a legsúlyosabban érintett iparágakban – például turizmus, vendéglátás – már megtörtént az elbocsátások első hulláma, de a kormány még mindig nem jelentett be átfogó munkahelyvédelmi intézkedéseket. Az eddigi csomagokban főleg adóelengedések, hiteltörlesztési moratórium szerepeltek, ami vajmi keveset segít azoknak, akik már elvesztették a munkahelyüket és a csekély tartalékaikat élik fel.
A környező országokban már hetekkel ezelőtt hoztak munkahelyvédelmi intézkedéseket és bérátvállalásokat: Csehországban és Szlovákiában a fizetés 80 százalékát, Romániában 75 százalékát, Bulgáriában és Németországban 60 százalékát, míg Lengyelországban 40 százalékát vállalja át azoknak, akiknek ideiglenesen megszűnt a munkahelye.
A kormány átfogó gazdaságvédelmi csomagot tervez, amit április elején (valószínűleg az április 6-i hét első napjaiban) jelentenek be, de
a legfrissebb nyilatkozatok alapján nem gondolkodnak bértámogatásban.
„A kormány nem tervezi, hogy a bérgarancia szabályainak kiterjesztésével védje meg a munkavállalókat a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet gazdasági hatásaitól” – írja a Privátbankár az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára, Schanda Tamás válasza nyomán, amit az MSZP-s Szakács László írásbeli kérdésére adott. Ehelyett, mint fogalmazott, abban segítenének, hogy aki elveszti munkáját, minél hamarabb találjon.
Azok, akik most elveszették munkahelyüket, nem segélyre, hanem 2019-től úgynevezett álláskeresési járadékra jelentkezhetnek.
A folyósítás idejét alig három hónapra, 90 napra rövidítették le, csak az jogosult, aki az elmúlt három évben fel tud mutatni munkaviszonyt, a folyósított összeg pedig a bruttó bér 60 százaléka, de maximum a bruttó minimálbér.
Ez része volt a kormányzat azon törekvésének, hogy minél hamarabb visszaterelje a munkaerőpiacra az állásvesztőket. Azonban ez radikálisan más elvárás volt néhány hónappal ezelőtt, amikor a vállalatok egyik legfontosabb panasza a munkaerőhiány volt, mint most, amikor hirtelen vállalkozások tömege lehetetlenült el.
Borítókép: Karagich István, a Blochamps Capital alapítója, privátbanki szakember. Fotó: Orbital Strangers
