A tavalyi év nagy sztorija a magyar befektetési piacon a Magyar Állampapír Plusz nyári megjelenése volt. A lakosság számára öt évre 4,95 százalékos hozamot adó papír egyszerűen tarolt és elszívta szinte mindenhonnan a pénzeket – kivéve onnan, ahonnan az állam várakozásai szerint kellett volna neki, a párnacihákból.
Hogyan zajlott le ez a folyamat? Kik vették a csodaállampapírból a legtöbbet tavaly és kik fogják az idén? Változtathat-e az állam a sokak által túl kedvezőnek tartott feltételeken? Karagich Istvánt, a Blochamps Capital Kft. ügyvezetőjét, a magyar megtakarítási és privátbanki piac szakértőjét kérdeztük.
Túlzás azt állítani, hogy még soha ennyire nem deformálta az állam a befektetési piacok működését, mint tavaly a Magyar Állampapír (MÁP) Plusszal? Úgy tűnik, mindent beszippant a lakosságnak öt évre kínált 4,95 százalékos éves hozamával.
Átalakította, az egyszer biztos. A MÁP Plusz jött, látott és tarolt. A tavalyi év végéig nagyságrendileg 1200-1300 milliárd forint betétet, folyószámlapénzt, új jövedelmet és befektetési jegyet szippantott be, valamint 1500 milliárd forintnyi állampapír-befektetést forgatott magába, ám a várakozások alatti mennyiségben tudott csak a lakossági készpénzállományhoz férni. Ha a forgalmazási, valamint a kamatfizetési és visszaváltási kondícióit fenntartaná az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), 2020-ban is ezermilliárdos hatású eleme lesz a privátbanki szektor vásárlásainak. Várható volt, hogy a szuperkötvényt megkedvelik a megtakarítók, nyilván helye van a befektetőknél egy olyan befektetési terméknek, amely ilyen biztonsággal ekkora hozamot garantál.
