32 milliárdra értékelték az értékpapír-kereskedést megreformáló Robinhoodot a csütörtöki nyilvános, elsődleges részvénykibocsátásával (IPO). Ezzel a vállalat két fiatal alapítója, Baiju Bhatt és Vlad Tenev is új dollármilliárdos – írja az amerikai Forbes.
Nyolc éve indította az idén 34 éves Vlad Tenev és a 36 éves Baiju Bhatt a mára már botrányairól elhíresült tőzsdeappot, a Robinhoodot, vagyonuk pedig 2 valamint 3 milliárd dollár a tegnapi tőzsdérelépés után. Ha a következő években 300 dollár fölé emelkedik a cég részvénye,
további milliárdokat kaphatnak részvénycsomagok formájában.
A jelenleg 34 dolláros részvényárfolyammal rendelkező Robinhood alapítói szinte rekordgyorsasággal lettek milliárdosak a brókercégek világában: a híres iparági innovátornak, Charles Schwabnak például majdnem negyed évszázad kellett ahhoz, hogy a milliárdos-listára léphessen.
Mémrészvények és tőzsdereform
2020 szeptemberében megjelenő magazinunkban írtuk meg, hogy a Robinhood a koronavírus nagy nyerteseként robbantotta fel az iparágat:
a tőzsdei kereskedést a jutalékok eltörlésével ingyenessé, a minimum összegek kiszűrésével pedig milliók számára tették elérhetőbbé.
Az üzleti modelljük ma már iparági sztenderd, a Wall Street nagykutyái is – köztük a Schwab és a Merrill Lynch is – eltanulták a Robinhood módszereit.
Könnyű – és igen addiktív – a Robinhood applikációjának használata. Többször baj is volt belőle. Fotó: Robinhood
Nem véletlen másolják őket, az applikáció hatalmas siker: 22 millió felhasználója még a közösségi médiánál is gyakrabban használja a direkt addiktív, gamifikációs eszközöket alkalmazó applikációt. Ma már összehangolt stratégiákkal könnyen mozgatják egy-egy részvény árát a Redditen is népszerű alkalmazással, a mémkereskedés új fogalomként robbant be a köztudatba év elején.
Három főbűnt is elkövettek
A felhasználóknak és a vállalat részvényei iránt érdeklődőknek is vigyázniuk kell azonban a Robinhood kapcsán. Ahhoz, hogy az applikáció sikersztori legyen, három bűnt is elkövetett a cég – írja az amerikai Forbes.
Először is szándékosan, a közösségi médiától és videojátékoktól tanulva tették addiktívvá a fiatal, tapasztalatlan első kereskedőket célzó applikációt.
A vállalat kritikusai azért sem szeretik a Robinhood-ot, mert a profit érdekében kénytelenek eladni a kereskedéseiket pont azoknak a nagykutyáknak, akik „ellen” indultak egykoron. Mindkét gyakorlat nagy hangsúlyt kapott a márciusi, mémkereskedéssel kapcsolatos kongresszusi meghallgatáson.
Sokan kritizálják a Robinhoodot: azt ígéri, hogy szabadabbá teszi a kereskedést, de több döntésével is beintett a felhasználóinak. Fotó: Robinhood
A harmadik főbűn a felhasználók kereskedésének hiányos védelme, emiatt kellett 130 millió dollár bírságot fizetnie a Robinhoodnak:
az applikáció ugyanis gyakran kezelhetetlen volt a GameStop-sztori kellős közepén, ami számos, még jelenleg is tartó pert eredményezett.
A milliárd dolláros letéti követelések elkerülése miatt a mémkereskedelmet ráadásul a GameStop- és AMC-részvények felfüggesztésével állította meg, amit a felhasználók és a jogszabályalkotók is felháborodva fogadtak.
A bírság megfizetésével sem úszta meg a vállalat a mémkereskedelmet: 2,5 milliárd dolláros convertible note-ot (üzletrésszé alakulható hitelt) kellett felvennie 369 millió dolláros garanciával, ami felhigítja a részvényeit. Irdatlan magas kamatokat is kell fizetnie az üzleten a Robinhood-nak.
A vállalat sikere azon múlik, hogy képes-e ellensúlyozni ezeket a negatívumokat a jövőben.
A jövő intézménye nevelődik a platformon
Az 1998-as dotcom-őrület alatt anyalapunk, az amerikai Forbes címlapon foglalkozott azzal, hogyan „kínozza egy rakás gyerek a Wall Streetet”. A címlapsztár Serge Milman huszonhárom évvel később már hedge fund menedzser, kockázatitőke-befektetőként olyan startupokban van jelen, mint a Robinhood-rivális Public.com. „Most már én is az intézmény részese vagyok” – mondja Milman.
Nem elképzelhetetlen gondolat, hogy a Robinhood hasonlóan a jövő intézményi befektetőit és vállalkozóit neveli a kereskedésre.
Borítókép: Robinhood
