Nem tart örökké a válság, Magyarország kilábal belőle, a többi ország szolidaritására és a nemzetközi szervezetekre azonban nem lehet számítani. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, az ország leggazdagabb embere adott élő, online interjút Böszörményi-Nagy Gergelynek, a Brain Bar alapítójának.
A beszélgetést a Brain Bar Facebook-oldalán közvetítették, a kommentelők válogatott kérdéseit pedig Böszörményi fel is olvasta a milliárdosnak.
Csányi persze a bezárkózás szellemében, otthonról jelentkezett be, ott is dolgozik a járvány idején. „Home office-ba vonultam, napi 10-12 órán át videokonferenciákon tartom a kapcsolatot a kollégáimmal” – mondta. (A teljes, közel másfélórás beszélgetés a beillesztett videóban is megnézhető, bár van benne egy pár perces szünet, amikor a technika ördöge közbeszólt.)
A beszélgetés az OTP állapotával nyitott, ami a milliárdos szerint jó, nincsenek likviditási gondok vagy tőkeproblémák. „Május 8-án lesz a tőzsdei gyorsjelentésünk, de annyit mondhatok, hogy konzervatívan képezzük a céltartalékokat, az OTP stabil jövedelmet termel ebben az évben is.” Ezt követően a válságra terelődött a szó, a milliárdos pedig viszonylag optimistának tűnt.
Hogy alakul a válság?
Csányi szerint a kis- és középvállalkozások (kkv) jobban ki vannak téve a koronavírus okozta válságnak, mint azok a nagyobb cégek, amik több tartalékkal és kevesebb függő kapcsolattal bírnak. „A kisvállalkozások mindig nehezebb helyzetben vannak, hiszen jellemzőbb a környezetükben az erős verseny, mint a nagyvállalatoknál. A legjobb stratégia az volt – és most is az lesz -, hogy próbáljanak költséget minimalizálni és ez idő alatt korszerűsíteni a technikai feltételeiket.” Fontos a kommunikáció: szerinte az őszinte, egyenes mód a leghatékonyabb, de a cégvezetők akkor kommunikálnak a legjobban, ha megszólalás előtt felmérik a helyzetüket.
„Összességében nagyon mély ez a válság, de nem gondolom, hogy tartós lesz. Be fog indulni az élet, és az lesz versenyelőnyben, aki felkészül az indulásra.”
A legmélyebbnek egyébként az eurózónában látja a válságot, bár kiemelte, hogy még nincs elég adat ahhoz, hogy jóslatokba bocsátkozzunk. A milliárdos szerint a kilábalási görbe alakja is országonként változik majd, van, ahol sikerül U alakúvá tenni, de a legtöbb elemző L alakú görbére számít a fejlődő országoktól. (Frissítés: itt a szövegben eredetileg tévesen “fejlett” szerepelt.)
„Én Magyarországtól inkább U alakú kilábalást várok.” Hozzátette: ez az eurózóna talpra állásának függvénye is. Az is kérdéses, lesz-e második hulláma a járványnak? Csányi szerint nem. „Nem azért mondom, mert kutatásokat végeztem, de sokakkal beszéltem.” Ha mégis lesz egy második hullám, akkor sem lesz olyan drámai már a zuhanás, mint tavasszal volt.
Hogyan kezeljük a válságot?
Fotó: Krasznai Zoltán
A válságkezeléssel kapcsolatban Csányi azt mondta, hogy a GDP legfontosabb motorjai az export, a fogyasztás és a beruházás. A fogyasztás várható beesése szerinte a munkanélküliség és az alacsonyabb bérek miatt egyértelmű, a beruházások viszont egyelőre, úgy tűnik, maradnak. Legtöbbet az exportról beszélt: fontos, hogy legyen elég devizánk, a legpozitívabb hatást pedig a stratégiailag fontos vállalkozások segítése lenne, hogy ezzel is pörgesse az állam az exportot.
Hozzátette, hogy a válság olyan tanulságokat is hozott, amiket levonva a jövőben gyorsabban és hatékonyabban reagálhatunk egy újabb váratlan helyzetre. Védeni és kontrollálni kell az ellátási láncot, a most kiszúrt gyenge pontokat pedig megerősíteni. Utóbbira saját cégcsoportjából, a Bonafarmból is hozott példát.
„A Mizónál az egyik problémát az okozta, hogy a csomagolóanyagnál a kupak Olaszországban készül, onnét hoztuk. Ebben voltak zavarok. Hiába termelünk, ha nem tudjuk becsomagolni és kiszállítani a vevőkhöz.”
Hasonló tanulság, hogy egy ilyen helyzetben az országok egyedül maradnak: „a szolidaritás összeomlott a válság idején”. Csányi szerint volt olyan egészségügyi felszerelés-szállítmány, ami, bár ki volt fizetve, egy meg nem nevezett nyugat-európai országban maradt, mert lefoglalták. Mindenki a saját országával törődött, így Csányi szerint lesznek a jövőben is olyan gondok, amiket magunknak kell megoldanunk, ha minden összedől valamiért. Ezekre egyébként szerinte minden állam többet fog költeni a jövőben. Nézői kérdésre megjegyezte, hogy az olyan nemzetközi szervek, mint az EU vagy a WHO sem tudtak sokat hozzátenni a dolgok állásához.
Hogyan fektessünk be?
A nézők (cirka 640-650 ember követte az adást) kérdései között akadtak, amik echte személyes tanácsokra irányultak. Volt, aki arra volt kíváncsi: Csányi Sándor milyen részvénybe fektetne be. „Nehéz ajánlani, mert akkor az ember átveszi a felelősséget és hát én sem vagyok jövőbelátó” – mondta mosolyogva, de általánosságban azért válaszolt.
Szerinte az OTP teljesítményét is erőseb befolyásolja a régiós, az országgal kapcsolatos vélemény, illetve hogy épp akarnak-e költeni a befektetők vagy sem. „Az OTP árfolyamának zuhanása, ami bekövetkezett az elmúlt hónapokban, ennek nem volt más alapja, mint esetleg makro-, de inkább világgazdasági hangulatváltozás.”
Szerinte nem egy, hanem 4-5 részvénybe érdemes fektetni, és olyan cégeket kell választani, amik nem egy üzletágtól függenek, illetve minél kevésbé kiszolgáltatottak.
Fontos még, hogy a részvény ára és az egy részvényre eső profit hogy viszonyul egymáshoz. Ha alacsony, és az adott iparágon belül is az, akkor a milliárdos szerint „nem rossz döntés ilyen részvénybe fektetni”. A fixed income most nagyon keveset hoz, jó részvényválasztással többet lehet keresni. Ő azt vallja, hosszú távra fektet be, OTP-részvénye is nagyon sok van. Szerinte olyan cégekbe jó beszállni, amik a lakosságot látják el, mert ezek, ha hullámzanak is, alapvetően korrigálhatják a visszaeséseiket. „Coca Cola, mondok egy példát. Ha megnézi a track recordját, folyamatos növekvő pályán van, egy-egy visszaesést pedig gyorsan korrigál. Nagyon kockázatos, új iparágakba nem feltétlenül vállalnám.”
Fotó: The Orbital Strangers Project
