Hogyan segít a kiscicás képek terjedésén a blokklánc? És egy zenész jobban meg tudna élni, ha a kriptovalutákat hívná segítségül? Vendégszerzőnk pár projekttel készült, amelyek a feje tetejére állíthatják a megszokott művészeti struktúrákat.
Vajon annyit kap a munkájáért egy zenész, mint amennyit megérdemelne? És egy youtuber? A bitcoin szárnyalása mellett kevés figyelem jut a piac egyéb szereplőinek, pedig bőven van élet a vezető kriptopénzen túl, sőt, hagyományos szolgáltatások egész sorát forgathatja fel az új terület. Feltéve, hogy a decentralizáció valóban beváltja a hozzá fűzött reményeket.
Zene nélkül mit ér a blokklánc?
Ahogy a bitcoin a pénz decentralizációját tűzte zászlajára, úgy más projektek bizonyos iparágak reformját, ilyenek például azok, amik a zenefogyasztás hagyományaival szakítanának. A digitalizáció előtti világban stúdiókon, producereken keresztül jutott el a zene az alkotóktól a hallgatóságig, az internet csupán annyi változást hozott, hogy már nem befolyásos menedzserek, hanem teljhatalmú streaming szolgáltatók állnak a rajongók és kedvenceik között.
Vehetjük, de hol költhetjük? Körkép a kriptopénz-elfogadóhelyekről
Ezen változtatnának az olyan projektek, mint a Musicoin, melynek célja, hogy
közvetlen kapcsolatot teremthessen a blokklánc technológia segítségével a két fél között.
A zenészeknek óriási előnyt jelenthet egy ilyen platform sikere, hiszen a zenész és a hallgató közti közvetítőt eltávolítva lényegesen nagyobb bevételekhez juthatnak.
Persze nem könnyű az innováció útja, a Musicoin például az elmúlt egy évet szinte teljes némaságban töltötte, ez persze a belső elszámolási egységként használandó Music árfolyamára sem volt túlságosan jó hatással. Megoszlanak a vélemények a hallgatás okait illetően, az alapítók szerint a fejlesztésre, és nem a kommunilációra fókuszáltak, a kritikus hangok viszont azt mondják, hogy magára hagyták a projektet. Eddig a rendszer saját beszámolója szerint mintegy hatmillió zenei mű lejátszását biztosították az érdeklődőknek, szerény, ám biztató kezdet.
Azonban nem ez az egyetlen lehetősége az újdonságra vágyó zenészeknek, a Mediachain, vagy akár a Choon is örömmel várja az igazságosabb elszámolás után vágyakozó alkotókat. Mindkettő szélesebbre nyitja a fókuszát, mint a Musicoin, a zene mellett más médiatípusokra is koncentrálnak.
Már a Youtube sem elég jó?
Ahhoz képest, hogy alig pár éve része a mainstream világnak, már most sokan avittnak tekintik a Youtube modelljét.
A fő ellenérv az, hogy túlságosan önkényes, sőt, egyesek szerint kissé zsarnoki a monetizációs rendszer, az alkotók keményen dolgoznak a videóikon, a szolgáltató pedig csupán fillérekkel jutalmazza a munkájukat.
Tény és való, a RPM, vagyis az ezer megtekintésre eső bevétel kissé szerény, alig pár száz, legjobb esetben is ezer forintról van szó. Persze az olyan óriási piacokon, mint az Egyesült Királyság, vagy az USA havi sokmilliós bevételt is elérnek a sikeres youtuberek, nem arról van szó, hogy kategorikusan lehetetlen lenne megélni a videókészítésből.
Persze országról-országra, tematikáról-tematikára nagyban változik, hogy pontosan milyen bevételt érhetnek el a videósok, ám mégis egyre többen hangoztatják, hogy elégedetlenek azzal, amit a világ vezető platformja ebben nyújtani tud. Hogy a blokklánc, vagyis a decentralizáció itt is hozhat-e érdemi változást, az nagy kérdés, próbálkozások viszont vannak.
Ilyen többek között a Contentos. A Youtube-hoz hasonló platform, a COS.TV célja, hogy direkt újszerű ökoszisztémát építsen fel, amiben igazságosabb a hirdetési bevételek elosztása a tartalomgyártók között. A rendszer belső elszámolási egysége saját kriptopénzük, a COS, a hirdetési bevételek direkt jutnak el az alkotókhoz, a rendszer alkotói az árfolyamnövekedésből kereshetnek.
Az persze nagy kérdés, hogy lehet-e bárkinek is esélye legyőzni a Google góliátját, Dávidból azonban egyelőre nincs hiány, sokan igyekeznek meglovagolni a kriptopénzek körül kialakult hype-ot.
A művészet jövője
Bár a zene, és a videógyártás reformja még kissé bizonytalan, van egy terület, ami őrületes tempóban fejlődik, hetek, sőt napok alatt termel millió dolláros bevételeket. A Non-Fungible-Tokenek, vagyis a nem helyettesíthető tokenek óriási távlatokat nyitnak, a lényegük minden esetben az, hogy egyszeri és megismételhetetlen alkotásokat hozhatunk létre a segítségükkel.
A Bitcoin technológiája a művészeti strukturákat is átszabhatja. Fotó: Unsplash
Az NFT platformok lehetővé teszik, hogy tokenhez kapcsoljunk valamilyen digitális állományt, ez lehet egy művészeti alkotás, egy rövid videó, vagy bármi egyéb. A kapcsolat egyértelmű a token és a mű között, a blokklánc szavatolja annak eredetiségét. Egy NFT-ből létezhet egyetlen egy, vagy akár harminchárom darab is, a kibocsátó tetszés szerint határozhatja meg a darabszámot. Egy NFT tartalmazza az adott alkotás metaadatait is, többek között az aktuális, és a korábbi tulajdonosokat, a létrehozás dátumát, egyebeket.
Egy NFT a blokklánc segítségével biztosítja az egyediségét és eredetiségét, a megkérdőjelezhetetlen adatbázisban feljegyezzük, hogy pontosan ki és mikor hozta létre, illetve azt is, hogy ki az aktuális tulajdonosa. Továbbá az életútja, vagyis a tulajdonoscserék is feljegyezhetőek, számos további metaadattal egyetemben.
Az NFT-k évtizedes problémát oldanak meg, immár a digitális térben is lehetséges, hogy egy alkotásról megállapítsuk, eredetiről, vagy csupán másolatról van szó. A fizikai térben ez mindig is természetes volt, ám mostantól az online életünkben is megjelennek az eredeti alkotások. A játékiparban is újítást hoznak, hiszen egyedi fegyvereket, ruhákat is vásárolhatunk a karakterünknek, vagy saját elképzeléseinket is megvalósíthatjuk.
Eleinte kismacskákról készült rajzokat jelentettek az NFT-k, ez volt a Cryptokitties: sorszámozott, limitált darabszámú alkotások cseréltek gazdát a gyűjtők között, akár több ezer dolláros áron.
Majd már komolyabb művészek is felfedezték maguknak a területet, egyre több elismert alkotó készíti el a művei digitális változatát, hogy minél drágábban, NFT formájában értékesíthesse.
Itthon is megvolt az első
Alig egy-két hónapja már a az amerikai kosárlabdaliga, az NBA is alkalmazza a technológiát, a Top Shots néven önálló platformot indítottak, rövid, emlékezetes videókat vásárolhatunk meg, mindegyik egy-egy fontos pillanatot örökít meg a kosárlabda világából. A hagyományos kosaras kártya gyűjtögetés újjászületett, hamarosan jön az amerikai- és európai foci, az MMA, majd minden bizonnyal a hoki is.
Buborék van a bitcoin piacán. Baj ez? Egyáltalán nem!
Nemrég a hazai művészvilágot is elérte az NFT mánia, Weiler Péter a megjelentetés után alig három nappal el is adta első alkotását, amit NFT formában is kibocsátott, a boldog vevő egy ethereumot fizetett. Az alkotás ráadásul stílszerűen egy bitcoin bányát ábrázol.
Már több tízmillió dolláros forgalmat bonyolít a rendszer, óriási az érdeklődés. Az NFT-k már kétségtelen fényes jövő előtt állnak. A blokklánc még mindig keresi a maga helyét a médiában, ha a zene- és videó ipar diszruptálása még egy kicsit bizonytalan is, a művészet, és a sport emléktárgyak már biztosan behódoltak az újdonságnak. Csak győzzünk kifizetni tízezer dollárt egy három két másodperces zsákolásért.
Györfi András a Kriptopénz ABC című ismeretterjesztő kötet szakmai szerkesztője, társszerzője, a Kripto Akadémia szerkesztője.
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
Borítókép: OCC // Pixy.org
