A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 2,10 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és azonos mértékben emelte a kamatfolyosó két szélét is.
A testület júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon – írja az MTI.
A forint eheti gyengeségét magyarázhatta az is, hogy a felpörgő magyar infláció ellenére a piacok nem érezték úgy, hogy a jegybank kellő eréllyel lépne fel az árak elszabadulása ellen,
a régiós jegybankokhoz képest az MNB valóban óvatosan emelt eddig.
A mostani 30 bázispontos emelés üzenet lehet a piacnak is és válasz a valóban komolyan felpörgő inflációra. Van olyan elemző, aki 7 százalékos inflációt sem tart elképzelhetetlennek a jövő hónapra, kérdés, hogy a rezsicsökkentés 2.0, vagyis az üzemanyagok árkorlátozása mennyire fogja majd ezt ellensúlyozni.
A forint tovább gyengült, de aztán az MNB újabb lépéseket jelentett be
A döntés után a forint árfolyama 366 feletti szintre gyengült az euróval szemben – kérdés, korrigál-e később.
A Privátbankár azt írta korábban, a piacokon unortodox meglepetésről pletykáltak, meglepetést vártak az MNB-től. Ennek elmaradása lehet az egyik oka annak, hogy a forint tovább gyengült. Ma amúgy a magyar GDP-adat is megjelent, az elemzők erősebb negyedévre számítottak.
A már megkezdődött kamatemelések miatt egyre magasabb sok háztartás hiteltörlesztője is.
Ugyan már kivezették őket, mégis tovább drágulnak a devizahitelek
A Portfolio elemzése szerint ugyanakkor a önmagában a kamatdöntés egyáltalán nem tükrözte azt, hogy az MNB elszántan akarna védekezni az egyre nagyobb infláció ellen. Ezt azonban nem sokkal megcáfolta Virág Barnabás, az MNB alelnöke, aki a kamatdöntést követően háttérbeszélgetést tartott és újabb lépéseket jelentett be, amelyek már más megvilágításba helyezték a kamatdöntést.
Virág az Equilor beszámolója szerint azt mondta, a kamatemelési ciklus gyorsabb ütemben folytatódik, változatlanul havi ütemezésű a ciklus, de 30 bázispontos lesz.
Ismét szerepet kap az egyhetes betéti eszköz, azt már e hét csütörtökön az alapkamat fölé emelhetik, így az effektív kamat nagyobb mértékben emelkedhet.
Kivezetik a forintlikviditást nyújtó swapeszközt, a bankrendszerben lévő likviditás szűkítése érdekében. Az inflációs kockázatokat két fronton kell kezelni. Egyrészt az inflációs várakozások horgonyzottsága és a másodkörös hatások elkerülése a hosszú kamatemelési ciklussal. Másrészt a magyar gazdaságnak magasabb reálkamat mellett is tartós növekedési pályán kell haladnia. Emellett egy új, korlátos, eseti jellegű és rövid futamidejű jegybanki diszkontkötvényt vezetnek be, amely támogatja a pénzügyi rendszerben lévő likviditás hatékony sterilizációját.
Madár István, a Portfolio elemzője szerint a mostani döntések hatékonyságát és sikerességét csak működés közben láthatjuk majd a sok mozgó változó miatt, de ha megvan a szándék, akkor szigorúbb monetáris politikára ad lehetőséget.
Azzal, hogy a jegybank visszatért a nem is olyan régen elhagyott gyakorlatához: az egyhetes betétének kamatát eltéríti az alapkamattól,
az eddig a bankok számára irányadó alapkamatot gyakorlatilag zárójelbe tette, és helyette a csütörtökön meghatározásra kerülő egyhetes betéti kamatot élesztette újra.
„Az MNB tulajdonképpen olyan erősen célzott rá, hogy gyakorlatilag megígérte: az egyhetes betéti kamat csütörtöktől magasabb lesz az alapkamatnál. Ez de facto rövid távon erősebb szigorítást jelent, és a rugalmasságot növeli, hogy tulajdonképpen hetente hozhat kamatdöntést. Nagy változás ez ahhoz képest, hogy eddig a jegybank még a valódi (havi) módosítási lehetőségeit is korlátozva háromhavi frekvenciában vizsgálta felül a monetáris politikáját”, írja a Portfolio. A teljes elemzés itt olvasható.
