A Nike és az Adidas uralja, a 22 éves francia srác vezeti, a finnek pedig hátul kullognak – ma este elrajtol a részben hazai rendezésű Európa-bajnokság. Megnéztük a legérdekesebb számokat.
371 millió eurót, vagyis valamivel több mint 130 milliárd forintot tervez szétosztani az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) az egy hónapon át tartó kontinensviadal résztvevői között. Hoztunk pár érdekességet arról, milyen horderejű érték mozdul meg a sportvilág egyik legnagyobb rendezvényén.
10,5 milliárd euró a piaci értéke annak a 620 játékosnak, aki pályára léphet a kontinenstornán
– összegeztük a Transfermarkt által közzétett legfrissebb adatokat. A listát az angol válogatott vezeti, a csapat piaci összértéke 1,27 milliárd euróra becsülhető. A dobogó második helyén az 1,03 milliárd euró összértékű francia válogatott, a dobogó harmadik fokán pedig a németek állnak 936 milliós értékkel.
A spanyol válogatott nem sokkal lemaradva követi az élmezőnyt 915 milliós értékével. Érdekességképp kiemelendő, hogy az előző világbajnokságon ezüstérmes horvát válogatott játéktudásához aligha férhet kétség, mégis sportpiaci érték alapján már másik ligát képvisel a válogatottak között a játékosok 375 milliós összértékével.
A labda a lista végén is gömbölyű
A magyar válogatott – ezzel aligha okozunk meglepetést – a lista sereghajtói közé tartozik, a 24 csapat között a 22. hellyel: a csapat összértékét 74,5 millió euróra taksálják. Hogy egy-egy kisebb csapat összértékére mekkora hatással lehetnek kulcsjátékosok távolmaradása,
jól példázza – a Forbes júliusi portréjában megismerhető – Szoboszlai Dominik kiesése, akinek játékospiaci értékét 25 millióra becsülik.
Szoboszlai Dominik: Itt egy AMG Merci számít hétköznapinak
Bár Szoboszlai kerettagsága harmadával javítaná a válogatott összértékét, ezzel sem érnénk be a listán előttünk álló szlovák válogatottat, melynek összértéke 131 millió euró. Hátunk mögé pillantva Észak-Macedónia válogatottja áll 61,8 milliós értékkel, a sort pedig – az utóbbi években egyébként csapatjátékban sokat erősödő – finn válogatott zárja 44,6 millió eurós értékével.
Egyértelműen látszik a topligák válogatottjainak dominanciája az értékmegállapításban. Mindez aligha válaszható el attól, hogy az egyes nemzeti bajnokságokban milyen jelentős összegek fordulnak meg akár a közvetítési jogok értékesítése, akár a reklámpiaci bevételek tekintetében. Kérdés, hogy ez az összeg mennyire lesz trófeára váltható az angol válogatott esetében, vagy meddig juthat a pályán a sokak által sötét lónak tartott ukrán válogatott (összérték 197 millió euró).
Aranylábak, euróban mérve
A torna kezdetén a legértékesebb játékosokról is érdemes számot vetni, azzal a megjegyzéssel, hogy az általuk mutatott játék alapján a rangsor jelentős átrendeződésére is lehet számítani. A verhetetlen sprintjeiről ismert francia támadó, Kylian Mbappé vezeti a játékosok rangsorát 160 millió eurós játékospiaci értékével.
Az angol válogatott erejét jelzi, hogy Harry Kane-t (120 millió euró) követve a dobogó harmadik fokára honfitársa, Jadon Sancho állhatott fel (100 millió euró). A fiatal támadó a belga válogatott két vezéralakjával osztozik a dobogó legalsó fokán, Kevin de Bruyne és Romelu Lukaku személyével alkotva a torna legdrágább játékosát.
Verseny a pályán kívül
Az Eb nem csak a csapatok, hanem a sportruházati cégek versenyét is rendre kiélezi. A labdarúgásban ez a verseny rendre az Adidas és a Nike vetélkedéséről szól az elmúlt két évtizedben. A listavezető Nike kilenc válogatottnak, az Adidas nyolcnak készíthetett mezt az idei Eb-re, beszédes viszont, hogy pontosan kik is hordják ezeket a mezeket:
- A Nike sikerrel tudhatja táborában a világbajnok francia, a mindig esélyes angol, valamint a címvédő portugál válogatottat.
- Az Adidas mezét a háromszoros kontinensgyőztes német és spanyol, valamint a távolról sem esélytelen Belgium fogja magára ölteni – hozzátesszük, a magyarok mellett.
- A Puma mezeit ugyan négy válogatott is viselni fogja, de egyedül az olaszok számítanak végső győzelemre is esélyes csapatnak.
- Szinte egzotikumnak számít majd, hogy a dánok a Hummel, az észak-macedónok a Jako, az ukránok pedig a Joma mezeit viselik majd az Eb-n.
A két nagy gyártó együttesen a versengő csapatok 70 százalékának szállítanak mezeket, de jelentőségüket mutatja, hogy a mezszponzorációs megállapodások értékének 85 százalékával rendelkeznek – derül ki a The Athletic terjedelmes riportjából. A vetélkedés azonban csak látszólagos a lap által idézett szakmai vélemények szerint, ugyanis mindkét gyártó elégedett lehet a piac ilyen arányú felosztottságával. „Ez egy kartell” – jegyezte meg Chris Brady, sportközgazdász professzor, a brit Sportsology elemző cég szakértője.
Bár a két fél pozíciója merevnek tűnik, az Adidast jobban megviselte a válság, mert nagyobb volt a kitettsége az európai és ázsiai piacok felé. Míg a Nike tavaly közel 24 milliárd dollárért értékesített, az Adidasé 17 milliárd dollárra esett vissza 2020-ban, amit vélhetően az Eb-t meglovagolna konszolidálna.
A két cég eltérő modellt követ: míg a Nike olyan sportlókkal népszerűsíti márkáját, mint Kylian Mbappé, a német Adidas nagyobb hangsúlyt fektet a csapatok teljesítményére. Az Eb-n mutatott teljesítményeket tehát ebben a versenyfutásban is így érdemes értékelni.
Füstbe ment tervek?
Az UEFA az öt évvel ezelőtti kontinenstornának jobb bevételi kiadásokkal vághatott neki. A közvetítési jogok értékesítéséből több mint 1 milliárd eurót, a támogatói befizetésekből és licencdíjakból 480 millió eurót, a jegyértékesítésből, valamint a stadionoknál és szurkolói zónákban folytatott vendéglátói bevételekből 400 millió eurót könyvelhettek el.
Bár a közvetítési jogok értékesítésének adatai egyelőre nem összegezhetők, és a licenszdíjakat is homály fedi, az például már látszik, hogy Franciaországban „csak” 97 millió euró közvetítési bevételre számíthat az UEFA, szemben a 2016-os 120 millióval – derül ki a francia jogvásárló médiumok (TF1, M6,) közelménye, valamint a L’Equipe által közzétett adatokból.
Az új Puskás Aréna Budapesten nem marad üresen.
A 11 rendező helyszín elvileg a korábbi rendezésekhez képest több szurkolót mozgathatott volna meg az Eb alatt, de ezt alaposan felülírta a koronavírus-járvány. A vendéglátási bevételek tekintetében is alacsonyabb összeggel kell majd beérje az UEFA, és ugyanez igaz a jegyeladásokra is: csupán Budapesten fognak teltházas mérkőzéseket tartani a rendezői vállalások szerint, a legtöbb városban fél, harmad vagy negyedházas mérkőzések lehetnek.
