Egy lépéssel kézzelfoghatóbbá válik a magyar metaverzum. A járvány előtti évben 32 millió utast kiszolgáló spanyol Vueling közvetlenül is bekapcsolódik a Next Earth-be, ezzel az egyik első légitársaság lesz, amely egy metaverzumban nyújt szolgáltatást.
A hazai fejlesztésű, földterület-alapú Next Earth (NE) partnerségre lép a barcelonai Iomobbal, amely egy közlekedési platformot fejleszt. Az Iomob applikációja egy decentralizált közlekedésszervező alkalmazás, céges ügyfeleik építhetik be digitális megoldásaikat a saját platformjaikba.
Az együttműködéssel a felhasználók NE metaverzumán belül tudják megtervezni utazásaikat, használni az ehhez kapcsolódó összes szolgáltatásokat, vizsgálhatják utazásaik karbonlábnyomát és végig is mehetnek az útvonalon a metaverzumban.
Az élő bejelentés Dubajból.
Az Iomob itthon kevéssé ismert márka, csak B2B üzletáguk van. Ügyfeleik közt viszont ott van az amerikai magán-vasúttársaság, a Brightline, a London North East Railway, a Ford és a Vueling Airlines is. A 2019-ben, az utolsó, járvány előtti évben 32 millió utast kiszolgáló spanyol Vueling közvetlenül is bekapcsolódik a Next Earth-be, ezzel az egyik első légitársaság lesz, amely egy metaverzumban nyújt szolgáltatást.
És mi az egész partnerség lényege?
Annak ellenére, hogy a metaverzum a blockchain-iparág talán legfontosabb trendje, még mindig nehéz pontosan elképzelni, hogy is működik ez az egész, mi értelme van egy virtuális világban mászkálni. A Next Earth a Föld pontos megfelelőjét modellezte le, amelyet 10×10 méteres mezőkre osztottak. A felhasználók megvehetik a területeket, majd a felület adta lehetőségeken belül fejleszthetik azt, esetleg továbbadhatják a másodpiacon. Az elgondolás nem új, nagyjából ugyanezzel lett virálissá korábban az Earth 2 is: adva van egy kötöttségek nélküli, szabadon barangolható világ, ahol virtuális földterületet lehet venni, azt fejleszteni, szépítgetni és így tovább. A Next Earth az Earth 2-vel ellentétben azonban blockchain-alapú, decentraliztált.
Eddig tehát az egész olyan, mint egy nagy játék.
A Next Earth közlekedési layere, rétege az első komoly lépés, amivel a magyar metaverzum és a valóság közti határvonal elkezd elmosódni.
Az Iomobbal több mint 270 nagyváros tömegközlekedését, taxiflottáját és vasút- és légitársaságát érik el azonnal a felhasználók úgy, hogy amúgy nem kell mezővel rendelkezniük a Next Earth platformjában. Az összes, az utazáshoz kapcsolódó szolgáltatás bent lesz a platformban, el sem kell hagyni a repülőjegy- és hotelszoba-foglalásokhoz, a tervező megmondja az utazási opciók várható karbonlábnyomát és végigviszi az utast a metaverzumban már előre az egész útvonalon.
A Facebook és a Microsoft nem értik ezt a világot
Az Iomob szolgáltatásai pár hónap múlva lesznek közvetlenül is elérhetőek a metaverzumon belül, egyelőre a két csapat informatikusai dolgoznak az összekapcsoláson. Az együttműködést David Taylor, a Next Earth token architectje és az Iomob CEO-ja, Boyd Cohen Dubajban jelentették be. Lapunk ott volt az eseményen, röviden meg is kérdeztük Boydot, mi értelme van ennek az egésznek.
Forbes.hu: Ha jól értem, az Iomob szolgáltatásait becsatornázzátok a Next Earth-be (NE) és utazásszervező szolgáltatást nyújtotok a platformon belül.
Ennél azért többről szól. Nemcsak a szolgáltatás számít, hanem az, hogy egy metaverzumon belül tudod megtapasztalni az egész utat, minden szolgáltatás ott van elötted, gyakorlatilag magaddal viheted az egész utat a zsebedben. Nem is kell NE felhasználónak lenned, úgy kapcsoljuk össze az alkalmazásokat, hogy bárki számára világszerte elérhető legyen.
Forbes.hu: Az Iomob ügyfelei közül egyelőre csak a Vueling Airlines érkezik meg a metaverzumba. Lobbiztok, hogy a többi ügyfél is megérkezzen?
Szerintem nem kell lobbizni, maguktól is jönni akarnak. A metaverzumban nagyon komoly üzleti lehetőség van és akkora a hype körülötte, hogy megéri jönni.
Világosan látni a trendet, hogyan kezdenek el a cégek átvándorolni a metaverzumba és érthető is: ott akarnak lenni, ahol a felhasználóik is vannak. Ez a web3 lényege.
A NE egy szinte természetes kiterjesztése a létező világunknak, felhasználói oldalról nagyon egyszerűen be lehet lépni. Azt látjuk, ahogy a virtuális és valós világunk közti határvonal elkezd elmosódni.
Boyd Cohen: Vannak disztópikus forgatókönyvei a jelenségnek, de természetemnél fogva optimista vagyok.
Forbes.hu: Őszintén, magánemberként: ez jó tendencia? Elmosni a valóság és a virtualitás közti határvonalat.
Ez filozófiai, nem üzleti kérdés. Én is szeretem a Black Mirrort (nevet). Vannak disztópikus forgatókönyvei a jelenlegi trendnek, de természetemnél fogva optimista vagyok. Egy technológia nem jó vagy rossz, csak az emberi felhasználásnak lehet morális töltete. Amikor bemész egy étterembe és egy QR-kód leolvasásával látod az étlapot, az már a metaverzum egy fajtája: nem közvetlenül a fizikai étlappal léptél kapcsolatba. Ez a trend maga a metaverzum. Számtalan felhasználási mód van, amivel jobbá lehet tenni a világot, ami együttműködésünk is erről szól: megkönnyíti, tapasztalhatóvá teszi az utazást a metaverzumon belül.
Forbes.hu: Magam elé képzelve a Next Earth-ben lévő utazásszervező funkciót: nagyjából ugyanezt a Google Maps-szel is meg lehet csinálni. Mi a különbség?
Egyrészt a Google Maps-be nincsenek beépítve a szolgáltatások, míg nálunk egy helyen megtalálsz mindent. A Google Maps megmutatja például, hogy az adott városban hol lehet robogót bérelni, de aztán külön le kell tölteni a robogós cég appját, regisztrálnod kell a bankkártyád és így tovább. Az Iomobbal viszont a Next Earth-ön belül közvetlenül eléred az összes szolgáltatást. Másrészt az Iomobnak vannak olyan szolgáltatásai, amik a Google-nél nincsenek, ilyen például a karbonlábnyom-számoló vagy az, hogy a platform előre végigvisz téged a teljes útvonalon. Már előre lemodellezi, milyen lesz Párizsból Barcelonába utazni és közben megnézheted, milyen helyek vannak a két város között, hátha találsz neked tetszőt. A UX, a felhasználói élmény egyértelműen nálunk jobb.
Forbes.hu: És mik az együttműködés pénzügyi részletei?
A Next Earth befektető lesZ az Iomob szeptemberben megjelenő tokenjében. Még az is lehet, hogy ezt a saját kvadratikus befektetési modelljében teszi, amikor a közösségnek teret engednek, hogy beleszóljanak a befektetési döntésbe. Az Iomob pedig minden, a Next Earth-ön belül elért bevételéből jutalékot fizet, aminek egy részét a Next Earth a saját szabályzata szerint visszaosztja a felhasználóknak. És lesz még egy extra layer is, amit egy példán át tudok elmagyarázni. Ha egy felhasználó megvette a Next Earth platformján mondjuk a barcelonai buszpályaudvart, akkor jutalékot kap minden egyes foglalásból, amit más felhasználók a buszpályaudvaron keresztül intéztek.
Forbes.hu: Miért a Next Earth lett a választott partner? Miért nem a két nagy, a SAndbox és a Decentraland?
Vizsgáltuk mindkettőt, de az a két metaverzum annyira távol áll a való világtól hogy nem tűnt ésszerűnek. Pedig az egyik befektetőnk, a True Global Ventures szintén befektető a Sandboxban is. Már az elejétől egy metaverzumot kerestem, amivel partnerségre léphetünk, az egyik médiapartnerünk ajánlotta a Next Earth-t. Amikor megnéztem, szinte elszállt az agyam: éppen ezt kerestük. A Föld pontos mását, ahol csak össze kell kapcsolni a kettőnk szolgáltatását. Gyors tárgyalás volt, két hónapja találkoztunk először, ma már bejelentettük az együttműködést.
Forbes.hu: És mi lenne, ha a kép iparági óriás, a Microsoft és a Meta érkezne a saját metaverzumukkal? Mégis ők az igazán nagy brandek.
Nincs kizárva, de nem tartom valószínűnek.
Őszintén: nem hiszek abban, hogy a web2-es cégek értik, hogyan működik a web3 világa.
Ők centralizáltak, ez a világ decentralizált. Nekik felhasználóik vannak, nálunk közösség van. Sehogysem tudod birtokolni a Facebookot, nem szólhatsz bele semmibe, náluk vannak az adataid, övék az avatárod. Nálunk a közösség szavazhat a menedzsmentet érintő kérdésekben is, közünk sincs az adataikhoz és saját maguk birtokolják az avatárokat.
Forbes.hu: Ez utóbbi nekem nagyon érdekes: a DAO, a token birtokosai által alkotott közösség szavazhat bizonyos menedzsmentkérdésekben. Hogyan lehet hagyni, hogy egy csomó felhasználó beleszóljon akár befektetési döntésekbe? És mit szólnak ehhez a klasszikus befektetők, akár az Iomob befektetői?
Ez egy örök kérdés a web3 világán belül. Mennyire lehet hagyni, hogy beleszóljanak és mibe szólhatnak bele pontosan? Nincs rá jó szabály, a web3 egyszerűen így működik. És bőven vannak klasszikus befektetők, akiknek nem tetszik ez az új világ. Szerintem nagyon sok venture capital egyszerűen nem érti a web3 világát, nem értik a decentralizáltságot. De látni a változást: van például egy korai befektetőnk, a Kreos Capital. Ők, amikor látták a blockchain-jelenséget, külön szakértőket vettek fel, hogy megértsék, hogyan működik.
Szerintem a decentralizált kockázati tőke mint befektetési forma, ha szét nem is veri, de nagyon alaposan összezavarja a klasszikus venture világot.
Miért fontos a metaverzum?
A Next Earth-ben jelenleg több, mint 45 ezer felhasználó rendelkezik földterülettel, amivel ott van a két legnagyobb metaverzum, a Decentraland és a Sandbox nyomában. Az ágazat potenciálját jól mutatja, hogy a Microsoft év elején 69 milliárd dollárért vette meg az Activision Blizzardot, hogy metaverzumot fejlesszen,
a Facebook pedig egyenesen Metává nevezte át magát, hogy hangsúlyozza: a metaverzumban képzeli el a cég jövőjét.
A metaverzum a valóság virtuális kiterjesztése. Úgy kell elképzelni, mint egy nagy, 3D-s, virtuális teret, ahol a felhasználók avatárokon keresztül léteznek, dolgoznak, találkoznak, vásárolnak, játszanak. Egyelőre ez utóbbi, a játéklehetőség áll a legtöbb metaverzum középpontjában, de világosan látni a trendet, hogy az üzleti szféra egyre több szereplője lép be a virtuális világba, csak pár példa az elmúlt hónapokból: a Ferrari, a Ralph Lauren, a Dolce&Gabbana vagy épp a Boeing.
