Már jó ideje tudni, hogy ideiglenesen el fog köszönni az ikonikus fővárosi szálló a nagyközönségtől. Ehhez képest mégis rengetegen fognak lecsúszni a búcsúról, akkora most a felhajtás a 103 éve fennálló épület körül. Képeken a mindjárt bezáró Gellért.
Egyétek a Gellért-tekercset, az eredeti, titkos recept már csak pár hétig kapható
– hangzik el a mondat. Több se kell nekem, kétszer is szedek a hely védjegyévé vált desszertből. Két órával később már itt találom magam:
A Gellért szálló felirata mögött. Fotó: Sebestyén László
A Gellért szálló felirata mögött. Fotó: Sebestyén László
Hogy hol járok? Természetesen a fővárosi Gellért szállóban (no meg az ikonikus felirat mögött). Mi az, hogy „természetesen”?
Ezrek csúsznak le a búcsúról
A Gellértet 2019 júniusában vásárolta meg a Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó Indotek csoport a szállót négy évtizedig vivő Danubius Hotels szállodalánctól (a tranzakció hátteréről idén tavasszal írt a Direkt36).
Az elmúlt két évben, az átépítés tervezési szakaszában és az engedélyezési eljárás befejezéséig a Danubius maradt az üzemeltető, de december elsejével lejár a közös szerződés. Aznap reggelig aludnak itt az utolsó vendégek, megkezdődik az átadás-átvétel, este lesz egy jelképes villanyoltás, aztán bezár a bazár. Hogy meddig, az már az Indoteken múlik.
A Gellért szálló lobbija. Fotó: Sebestyén László
A Gellért Szálló lobbija. Fotó: Sebestyén László
A megállapodás megszületésekor az ingatlanbefektető úgy fogalmazott: az eredeti külsőt megtartva, de teljesen meg szeretné újítani a műemléki védelem alatt álló szállót, ötcsillagos szállodát tervez a Gellértből. A fürdőnek a főváros maradt a tulajdonosa, az a szállótól régóta külön működik, hiába egy épület a kettő, és hiába vezet a kettő között ajtó is a pincében. Az már a felújításon, valamint az Indotek és az üzemeltető, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. közti kommunikáción múlik, hol húzzák meg a vonalat.
Gellért szálló, presszó. Fotó: Sebestyén László
Nos, a fentiek fényében nem is 2021-et írnánk, ha nem kerekedne jókora felhajtás egy 103 éves, szecessziós szálló búcsúja körül. A november közepi sajtóbejáráson a danubiusosok már félve reklámozzák búcsúprogramjaikat, akkora az érdeklődés, hogy jóformán mindegyik teltházas. A városi sétákat szervező Hosszúlépés Gellért-sétájára ősszel több mint kétezren jutottak be, de közben ugyanennyien vannak a várólistán is, honlapjukon minden időpont betelt.
Nálam a versenyt mégis az az ismert 11. kerületi lakos nyeri, aki fogta magát és konkrétan átjött ide aludni egy éjszakát.
Fotó: Sebestyén László
A főváros legkínosabb ügye
Nemcsak most ennyire felkapott ez a hely, évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt is az volt. (Vigyázat, arcátlan helytörténeti átkötés!)
A Gellért-hegy és a Várhegy lábai közötti terület mindig is ideális átkelési pont volt a Dunán, mert itt nem feküdt annyira szélesen a folyó, nem beszélve az itt feltörő, jóhírű forrásokról. A Gellért mai területét közvetlenül a beszédes nevű Sáros fürdő birtokolta, de azt 1894-re lebontották, 1896-ban pedig átadták a Ferenc József hidat (mai nevén a Szabadság hidat) is. Pestről el is kezdtek átáramlani az emberek, az üres terület helyén pedig gyorsan ki is tudott nőni Újbuda.
Fotó: Sebestyén László
Igen ám, de hiányzott még valami, ami kvázi díszes kapuként állhat az új városrész bejáratán. A Gellért szálló volt ez a hiányzó valami, még ha csak késve is indult meg a felépítése. Eleve 1904-re sikerül csak eldönteni, mit húzzanak fel az itteni kihasználatlan forrásokra: egy modern, 20. századi luxusszállót és gyógyászati központot.
Ami az anyagiakat illette, nos, akkoriban ezt úgy mondták: „A székesfőváros közönsége építi.” Fordítom, mit jelent: közpénzt.
A tervpályázatnak csak 1909-re lettek nyertesei, két pályaterv három építésze. Sterk Izidor, valamint Hegedűs Ármin és Sebestyén Artúr terveiből gyúrták össze a ma látható, végleges állapotot, így 1911-re végre el is indulhattak az építési munkálatok.
Gellért szálló. Fotó: Sebestyén László
Az első világháború miatt durván elszálltak a költségek, az eredeti, kb. ötmillió koronás tervekhez képest a duplájára, mivel a munkásokat katonának vitték, a fegyveripar magasabb árért elszívta a vasanyagot, korrupciós ügyek ütötték fel a fejüket, és így tovább.
„A főváros legkínosabb ügye a Gellért szálló.” „Erkölcstelenül nagy költségek” – mondták a korabeli szalagcímek a hét évig elhúzódó építkezésről.
Luxus, de milyen áron?
Végül 1918-ban adják át a Gellértet, akkoriban vegyes fogadtatással. Mint menő, 170 szobás luxusszálló és fürdő profi szolgáltatásokkal, úgy nem okozott csalódást. Csakhogy az induláshoz képest már egy merőben más ország merőben más Budapestjén sikerült átadni a végeredményt.
A Gellért fürdő előcsarnoka felett. Fotó: Sebestyén László
Ekkorra elbuktunk egy háborút, a város tele lett ideges, rokkant katonákkal, sőt a nyitás után nem sokkal kitört az őszirózsás forradalom, jött a Tanácsköztársaság, a román hadsereg, valamint Horthy is. Ők mind megfordultak a szállóban is, csak hát fizetni már egyikük sem szeretett igazán.
Gellért szálló. Fotó: Sebestyén László
A szálló a kezdeti nehézségek ellenére aztán hamar magára talált, az 1920-as évekre sikerült helyrerázódnia. Népszerűségének titka az alacsonyabb árszínvonalon kínált luxusban rejlett, sokkal megfizethetőbb árakkal, mint a pesti oldalon szemben lévő Vigadóban:
- A fürdő saját korszakának családi élmény- és akvaparkjává nőtte ki magát, pezsgőfürdővel, hullámfürdővel, egy ideig minigolfpályával, miegymással. A sokrétű szolgáltatásokat kiválóan tükrözi a folyosón ma is fellelhető és üzemelő fogászat ajtaja.
Folyosó a fürdő irányába
- A szobákat többek közt telefonvonallal és elektromos fényjelzőrendszerrel áldották meg, abban az időszakban ezek hatalmas újításoknak számítottak. A szobaszám idővel 170-ről 234-re emelkedett, köszönhetően a pluszba felhúzott épületszárnynak.
Gellért szálló, fényjelző rendszer. Fotó: Sebestyén László
- A galériaszintet a konferenciáknak, rendezvényeknek dedikálták étteremmel, termekkel, szalonokkal. A rendezvényszervezés már a kezdetektől meghatározta a szállót, sorban érkeztek ide a legkülönfélébb szakkonferenciák.
Galériaszint
- Az éttermet egykoron Gundel Károly vitte. Épp a rendezvényekből és azok méretéből fakadóan több időt is töltött itt, mint a szintén neves Gundel étteremben.
A benti egység övezte misztikumról: a városban egy időben arról pletykáltak, hogy amit az utcafronti étteremben kínálnak, annak minősége meg sem közelíti a szálloda belsejében kapható menüsorét – pedig nem így volt, kint is, bent is ugyanazokból a receptekből főztek.
Panoráma étterem
- A zeneterem a fürdőben pihenők és a hangos mulatozásra vágyó vendégek közti konfliktust hivatott feloldani. Ma már inkább csak bútorokat fogad az egyedien festett (de nem eredeti festésű) helyiség.
Gellért szálló, zeneterem. Fotó: Sebestyén László
Kádár, szocmodern, koronavírus
A második világháborút a Gellért Duna felé néző szakasza csúnyán megsínylette, szétlőtték. A fürdőrész valamelyest jobb állapotban megúszta, korlátozott szobaszámmal ugyan, de sikerült továbbüzemeltetni. A szálló felújítása nem élvezett egyértelmű prioritást a Kádár-rendszer hajnalán, csak miután jött a felismerés, miképp lehetne vele nyugati turisták nyugati pénzét az országba csábítani.
Ezen felbuzdulván a Gellértet az elsők között pofozták helyre: új enteriőr, süllyesztett világítás, ajtók, oszlopok és presszó, immáron nem a szocreál, hanem a szocmodern jegyében, mindezt az eredeti szecessziós külső köntösében.
Gellért szálló. Fotó: Sebestyén László
Gellért szálló. Fotó: Sebestyén László
Aki arra a hírneve okán érdemes volt, arról az ittléte után szobát is neveztek el, például Richard Nixonról a 315-öst (aki még USA-alelnöki minőségében járt a Gellértben) vagy Yehudi Menuhin hegedűművészről a 422-est.
Hogy a 113-as szoba kinek a nevét viseli? Senkiét: babonából ezt a számot kihagyták.
Gellért szálló. Fotó: Sebestyén László
Gellért szálló. Fotó: Sebestyén László
Az arculat sosem véglegesedett igazán, az elkövetkezendő évtizedekben egyfolytában alakulgatott. A konferenciák helyéül szolgált Gobelin terem bútorzatába például több lépésben, a 70-es és 2000-es évek között folyamatosan kerültek be új elemek. Itt ha nem is minden bútor 1918-ból származik, de sok köztük az eredeti, fővárosi címerrel ellátott darab.
Gobelin terem, Gellért szálló. Fotó: Sebestyén László
A járványra a Gellért 88 százalékos átlagos 2019-es foglaltsággal kanyarodott rá. Aztán történt, ami történt, ugye. 2021-re valamelyest elkezdett javulni a forgalom, de nyilván a búcsú hírére, az utolsó hónapokra ugrott meg nagyon az érdeklődés: alig győzik szobával a finist, ráadásul sokan nem is külföldről, hanem sokkal közelebbről, Budapestről érkeznek a recepcióhoz.
A szoba is, amit direkt a Hosszúlépés vezette bejárásra nyitottak ki, két óra múlva már a következő szállóvendégét várta. Így sietni kellett, hogy még időben rendbe tudják rakni, hogy minél többeknek jusson még egy kicsi a Gellért mostani formájából.
Gellért szálló. Fotó: Sebestyén László
Gellért szálló. Fotó: Sebestyén László
Gellért szálló. Fotó: Sebestyén László
Címlapkép és fotók: Sebestyén László
