Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Ájulásig hajt, de máris újrakezdené – így dolgozik a magyar olimpikonok mögötti orvosi cég

A grammra és percre pontosan lebontott étrend ugyanúgy egy élsportoló életének része, mint az önsanyargató edzés: a csúcsra csak úgy lehet eljutni, ha valaki az élet minden területére kiterjedő profizmussal és tudatossággal áll a sporthoz. A megfelelő étrend pedig sokat segít, hogy emberfeletti teljesítmény tegyen le az asztalra. Erre a profizmusra ma már komoly üzlet is épül, a piac egyik fontos szereplője az elmúlt időszakban a koronavírus-tesztek miatt nagyobb figyelmet kapott Synlab, amelynek külön üzletága foglalkozik az élsportolókkal. Megmutatjuk, hogyan tesztelik őket és hogyan építik fel az étrendjüket. 

Szorosan szíjazták be Gergőt az ergométeres szobakerékpárba, ki ne essen belőle a teszt alatt. Csövön át lélegzett, hogy elemezni tudják a légzése gázösszetételét, közben a testére 36 elektródát csippentettek fel, hogy monitorozzák. A szobában meleg, fülledt idő volt – Gergő profi kajakos, a tokiói olimpiára készült, az ottani körülményeket szimulálták.

A terheléses teszt lényege egyszerű: adjon ki mindent magából, vigye el a szervezetét a teljesítőképesség határára. Egy támpontot kapott: 450 wattnyi teljesítményt kell leadnia az ergométeren, az már olimpiai szint. Gergő fokozatosan növelte a tempót, körülötte az egészségügyi személyzet, ápolók, orvosok, diagnoszták sürögtek. A teszt közben percenként vettek tőle vér, a fültövén mérték a maghőmérsékletét, a teste kilenc pontján készítetek somato-infra mintákat, pörgött a szívultrahang és az EKG is. Gergő egy idő után annyira keményen tekert, hogy a személyzet két tagja tartotta két oldalról az ergométert, el ne dőljön.

Havasi Gergő az ergométeren. Forrás: Synlab

A 400 wattos szintnél ájult el a terheléstől. A körülötte állók nem pánikoltak – vitálmaxos teszteknél gyakran fordul elő hasonló. Gergő mellett is azonnal ott termett két kardiológus, látták, hogy nincs baj. Pár perc múlva nyitotta ki a szemét először. Pillantása homályos volt, látszott, hogy még nincs teljesen magánál. Az első kérdése a fölé hajolótól az volt: Mennyi? „Négyszáz watt” – jött a válasz. Gergő, anélkül, hogy belegondolt volna az állapotába, kinyögte az egyetlen dolgot, ami a fejében volt:

Kezdjük újra!


Szoboszlai étrendje is itt készül

„Az élsportoló az, aki minden áldott nap meghal az álmaiért, amiket valószínűleg sosem fog elérni” – mondja Szász Máté a Synlab csepeli központjának egyik tárgyalójában. Máté biológus, a Synlab Hungary Kft. sportdiagnosztikai üzletágának szakmai vezetője.

Júniusban Szoboszlai Dominik van a Forbes címlapján, mint a legtöbb élsportolóval, vele is személyi dietetikus, étkezési tanácsadó foglalkozik, a szolgáltatást a Synlab látja el. Dominik is mesélt erről: az étkezése szinte percre és grammra pontosan le van bontva. Amikor beszéltem Mátéval Dominik étrendjéről és a sportdiagnosztikáról, egyértelmű volt: a téma annyira érdekes, hogy külön anyagot érdemel. A sportdietetika és -diagnosztika ugyanis jóval több mint egy megfelelő sportolói étrend belövése.

Szász Máté a labor előtt.

„Sokan még mindig úgy hiszik, hogy a kiegyensúlyozott, túlzásoktól mentes étrend tartalmaz minden tápanyagot ahhoz, hogy valaki az olimpián felálljon a dobogóra. Ha eszel egy kis kelkáposzta-főzeléket, kis fasírtot, amiben még zöldség is van, az elég… Persze, nyilván.” Máté két évtizede foglalkozik táplálékkiegészítőkkel és szaktanácsadással. Hangos, nagydumás, nevetős ember, aki olyan szenvedéllyel mesél a szakmájáról, hogy még azokat is magával ragadja, akiket egyáltalán nem érdekel semmilyen sportszakmai vagy egészségügyi téma.

A 18 milliárd forintos árbevétellel bíró Synlab Hungary Kft. az ország legnagyobb magán-labordiagnosztikai cége, a 39 országban jelen lévő Synlab Group része. A magyar leány árbevételének meghatározó része az állami lábból (kórházakkal való szerződések), valamint B2B és a B2C diagnosztikai szolgáltatásból jön.

A sportdiagnosztikai üzletág egyfajta hab a tortán: a bevételi sorokon alig látszódik a jelenléte, mégis presztizságazat.

Az üzletágat Máté irányítja szakmai vezetőként, vele beszélgettünk arról, hogyan állítják be az élsportolók étkezését.

Életkép a Synlab laborjából.

A tudománynak egyre nagyobb szerepe van az sportban. Az élsport már rég túlhaladt azon a szinten, hogy pusztán kemény edzésmunkával magasra lehessen jutni, az élet minden területére kiterjedő profizmus és fegyelem szükséges hozzá. Sokat beszélünk róla – ahogy a Szoboszlai-portrénkban is előjött –, hogy a legmagasabb szinten egyszerűen mindent fel kell áldozni a cél érdekében. A cél az eredmény, az eredmény mögött pedig a szervezet teljesítőképességének fokozása áll, ennek egyik legfontosabb része a táplálkozás.

A legális dopping: a tudomány

A legtöbben persze ilyenkor a doppingra gondolnak, pedig pusztán tudományos és teljesen legális módszerekkel is elképesztő szintekig lehet kitolni egy sportoló teljesítményét. Máté néha horrorszámokat dobál a beszélgetés alatt:

„Egy kajakost egy teszten egyszer elvittünk 206/38-as vérnyomásig. Ebbe az értékbe te, egy átlagember simán belehalsz, egy profi kajakos nem.”

Máté egy egyszerű példán át magyarázza el a munkájukat. „A sportversenyek alatt képességeket mérnek össze, a képességek mögött élettani funkciók vannak, azok mögött pedig biokémiai reakciók. Na, itt jövünk mi a képbe. Képzeld el, hogy bejön egy atlétikaedző azzal, hogy készítsünk olyan étrendet, amivel a tanítványa magasabbra tud ugrani. Ehhez robbanékonyságot kell növelni, először meg kell fejtenünk, hogy mit is jelent a szervezetnek az, hogy robbanékonyság. Konkrétan azt jelenti, hogy egy izom minél gyorsabban tud összehúzódni, és a maximális erőkifejtést a lehető legrövidebb idő alatt éri el. Amikor az agyad kiadja a parancsot az izomnak, akkor az a gerincvelőn át lefut az izomszelvényig, eljut az izomrosthoz, ott átadja az ingerületet, az izomsejt belsejében is végigfut egy folyamat, amelynek a végén összehúzódik az izom. És a lényeg: hogy ennek a folyamatnak minden része vizsgálható és gyorsítható. Az élsportolóknál az eredmények a másodpercek tört részén tudnak múlni, mi ezeket a tized- és századmásodperceket akarjuk odaadni az ügyfeleknek.”

Mindent vizsgálni? Nincs annyi vére egy embernek

A Synlab vonatkozó sportszolgáltatása két részből áll: labordiagnosztikából és dietetikából. A labordiagnosztika az egyszerűbb: elemzik a sportoló vérét, vizeletét, néha székletét is. Egy átlagos, háziorvosi laborvizsgálat nagyjából 35 paraméter alapján elemzi az emberi vért, a Synlabnál ötezer paraméter alapján teszik ugyanezt.

„Ha elmész háziorvoshoz, egy A4-es lapra ráfér a laboreredményed. Nálunk csak a paraméterlista 600 oldalas.”

Persze nem minden vérmintát monitoroznak minden marker alapján – egyszerűen nincs annyi vér egy emberben, hogy megtehessék. A diagnosztáknak a sportoló állapota és céljai alapján kell belőniük, pontosan mit kell mérni. A dietetika, azaz az étkezési szaktanácsadás már a laborvizsgálatokra épül. A sportoló céljai alapján alkotják meg az étrend koncepcióját, miből mennyit kellene bevinnie a szervezetébe adott időintervallumban.

Már ez önmagában is nagyon összetett. „Ryan Lochte és Michael Phelps versenyre készülve elfogyaszt naponta több mint tízezer kalóriát, ez ötször annyit, mint a te napi energiabeviteled.

Csak képzeld el magad elé a napi étkezésed, szorozd fel öttel – ezt már önmagában megenni is nagyon nehéz, kikezdi a rágóizmokat.

Ráadásul nem lehet csak a kalóriára figyelni, az ütemezés is nagyon fontos: a marhahúst például 6-8 óra alatt emészted meg, addig nem tudsz edzeni” – magyarázza nagy elánnal Máté.

Nyilván nem lehet mindent megetetni a sportolóval, fontos, hogy a napi menü finom legyen. Ugyan az ember azt gondolná, hogy egy élsportoló, aki mindent feláldoz az éremért, meg fog enni a cél érdekében mindent, amit elé raknak, de nincs így.

„Elkövettem még a pályám elején egy súlyos hibát: utánpótláskorú úszóknak nagyon jó étrendet raktunk össze, de nem volt finom. Ráadásul megtiltottam nekik, hogy edzés után tortát meg sütiket egyenek, pedig az volt a jutalom a munka végén. A versenyre úgy érkeztek meg, mint a vert had. Hiába voltak fizikálisan nagyon jó állapotban, mentálisan gyengék voltak, pont amiatt, mert nem volt finom az étrend. Egy élsportoló életében kevés élvezet van, legalább a napi menü legyen élvezhető.”

A folyamatos gépzajjal a labornak olyan hangulata van, mint egy gyárnak.

Dobogóra állnál? Így száll be a labor

A diagnoszták és a sportolók kapcsolata egy teljes körű beszélgetéssel kezdődik, ahová nemcsak a sportolót, de az egész stábját is elhívják. A Synlabnál nem hisznek a magányosan dolgozó dietetikusokban, csak a sportoló körül dolgozó teljes személyzet bevonásával lehet kialakítani a megfelelő étrendet.

„Úgy képzeljük el, mint a naprendszert, középen a csillag maga a sportoló, körülötte meg keringenek a bolygók: az edző, a fizioterapeuta, a sportpszichológus és így tovább.” A beszélgetésen meghatároznak bizonyos elérendő célokat is egy időtávot is, hogy meddig dolgoznak együtt. Hangsúlyos ugyanis: a diagnoszták és dietetikusok nem egy „jó” vagy egy „egészséges” étrendet dolgoznak ki, hanem egy olyat, ami a sportoló céljait támogatja, amellyel pont azokon a területeken tud fejlődni, ahol akar.

A beszélgetés után a sportolók választanak Synlab „étlapjából”. A menü gyakorlatilag a célcsoportokat, a fejlesztendő képességeket jelenti. A legalapvetőbb, hogy a sportoló változtatna a testsúlyán, ez a legegyszerűbb feladat. Komplexebb, ha az erejét kell növelni, főleg úgy, ha izomtömeget nem építhetnek rá. Népszerű menüpont a már említett robbanékonyság növelése. A legösszetettebbnek az állóképesség fejlesztése tűnik. Ez ugyanis a különböző sportoktól és terhelési szintektől függően elképesztően sokféle lehet. Egy úszó állóképessége arra a pár hosszra vonatkozik, amit versenyen teljesít, egy maratonistáé a 42 kilométernyi, repetitív mozdulatsorra, a futásra, egy focista viszont 90 percig végez, változó intenzitású és rendkívül sokoldalú mozgást. Meg kell tehát határozni, hogy az adott ügyfél esetében pontosan mit jelent az állóképesség.

A sportolók gyakran kérnek olyan étrendet, ami gyorsítja a regenerációt, ennek is több verziója van. Van, amikor a sportoló izomzata fárad el, és van, hogy az idegrendszere.

„Szoktad meccsen hallani, hogy elfáradtak fejben a fiúk. Nos, ennek, hogy »elfáradtak fejben«, nagyon komoly tudománya van.”

Ugyanakkor a szervezetünk energiatermelő rendszerei is elfáradthatnak, a fáradtságnak pedig egy speciális formája a gyulladás. „A gyulladásnál nagyon vékony jégen táncolunk. Amikor dolgozik az izom, citokinek termelődnek, amik gyulladást okoznak. Ez a gyulladás kell az izom regenerációjához. Ha elfojtod és gyulladáscsökkentővel edzel, nem fog fejlődni az izom. Ha viszont hagyod eszkalálódni a gyulladást, akkor meg azért nem fog fejlődni.” Szoboszlai Dominik is szeméremcsont-gyulladással küzdött, Mátéék elsősorban gyulladáscsökkentő étrendre állították be.

Simán „kinyírja” magátt, ha arról van szó a magyar sportolók rengeteget edzenek

És még van egy nagy kategória a Synlab menüjén, az immunrendszer-erősítés és injury protokoll, tehát a sérülések utáni rehabilitáció támogatása. Ez nagyon hangsúlyos, Máté egyértelműen azt mondja: a magyar sportoló rendkívül sokat edz. „A foci esetében a külföldön játszók nagyobb terhelést kapnak edzésen, de ezt leszámítva a hazai sportolók edzésvolumene elképesztő.” A fenti, ájulással végződő terheléses teszt alanya Havasi Gergő, hétszeres magyar bajnok kajakos volt. Csak nevetett, amikor az esetről kérdeztem: „Ha azt kérik tőlem, hogy hajtsam ki magam ájulásig, simán megteszem.”

Mint mondja: bent a laborban biztoságban érzi magát, a synlabosok szeretnek is vele dolgozni, mert simán „kinyírja” magát, ha arról van szó.

Ugyan Gergő étrendjét pont nem a Synlab állítja össze, de sokat dolgozik velük, tesztelik a teljesítményét és nagyon sokszor kér a fenti „menü” alapján tanácsot.

„Erősebb akartam lenni, de úgy, hogy ne legyek nehezebb. Máté összerakott nekem egy kreatin- és aminosavkúrát és nagyon bejött! Az eredmények is jöttek, érzetre is jó volt, hogy nem lettem nehezebb, nem savasodtam evezés közben és erősebb is lettem.”

Kért már étrendkiegészítést térdsérülésére is, a regeneráció gyorsítására is. És azt mondja: a diagnosztáknak minden egyes esetben igazuk volt. Gergő ugyanakkor végül nem szerzett kvótát az olimpiára, sőt, vacillál, hogy fel is hagy a pályafutásával. „Nincs bennem hiányérzet. Lehetett volna erősebb is az éremlistám, de mivel mindent beleadtam és belehaltam, végülis boldog vagyok a pályafutásommal.”

Vannak ügyfelek, akikről nem beszélhetnek

Vannak azonban a Synlab ügyfelei közt, akik csak most lendülnek bele. Az ügyfélkapcsolatokért Szentmihályi István, a sportdiagnosztikai üzletág kereskedelmi vezetője felel. Az ügyfelekkel kötött szerződések változatosak abból a szempontból is, hogy nyilvánosak-e, vannak olyan ügyfelek, akikről beszélhetnek, de van, aki üzleti titoknak minősül. Szentmihályi István így is mond érdekes neveket. „Az üzletágunk arca Vályi Vanda, Európa-bajnoki bronzérmes válogatott vízilabdázó és Baji Balázs világbajnoki bronzérmes gátfutó. De nálunk van a teljes női vízilabdaválogatott, a vívóválogatott nagy része, a kajak-kenusok egy csoportja, a paraúszók is, Száraz Evelin, Illes Fanni és Papp Bianka, valamint a gyorskorcsolyaválogatott, köztük a Liu-fivérek, Shaolin Sándor és Shaoang.” A Synlabbal dolgozik még Szoboszlai Dominik, a legértékesebb magyar labdarúgó is, sőt, júliusban jelenik meg a Forbes, legértékesebb sportolókat tartalmazó listája – a listáról többen is a Synlabbal dolgoznak, csak titoktartási kötelezettség mellett.

Évi nagyjából 50 millió laborteszt készül náluk.

A labordiagnosztikai szolgáltatást nagyjából 500 profi sportoló veszi igénybe, míg a dietetikában körülbelül 300 ügyfelük van, közülük nagyjából 160 aktív. „A B2B szegmensben a szövetségekkel, klubokkal vagy a Magyar Olimpiai Bizottsággal szerződünk, míg a B2C ág esetében egyénileg jönnek be a sportolók. „Van, hogy egy szövetség nem szerződik velünk, így a sportoló maga jön el, hogy igénybe vegye a szolgáltatást.” István gyakorlatilag sales-esnek is tekinthető, ő ismeri a szövetségeket, ő jár tárgyalni. A szerződésekben csak a szolgáltatás minél magasabb szintű ellátást vállalják, konkrét eredményeket nem tudnak, mivel az sok összetevős kérdés.

„Nem tudunk ott lenni a sportolóval éjjel-nappal, nem a mi felelősségünk, hogy betartja-e, amit mondunk neki.”

Vannak lakossági csomagjaik is, ami a profi sportolóknak végzett szolgáltatásnak egy egyszerűbb, a hétköznapi szervezetre is jótékony hatással lévő formája. „Olyan ez, mint a Ferrarinál: Maranellóban kifejlesztenek valami csúcstechnológiát, majd megpróbálják, lehet-e használni utcai környezetben. Mi ugyanezt csináljuk, csak a teljesítményfokozás helyett inkább az egészségmegőrzésre igazítva.”

Mérni, mérni és mérni: az adat itt is mindent visz

A csúcstechnológia példája azért is találó, mert a sportdietetikában nincsenek tankönyvi szabályok, mindent egyénileg, az adott sportolóra kell mérni. Az ok egyszerű: azon a teljesítményszinten, ahol az élsportolók dolgoznak, nincsenek sok emberre kiterjedő klinikai tesztek. „Honnan tudod, hogy ami egy átlagembernél működik, az egy napi 10 órát edző sportolón is működni fog?”

Szász Máté mesélt esetekről, amikor dietetikus-konferencián felvázolta egy élsportoló étrendjét, majd a hallgatóság rázta a fejét: mi azt tanultuk, hogy ez nem jó. „Igen, általánosságban nem jó, de annál az úszónál abban az esetben pont ez működött.” Főleg úgy – hangsúlyozza Máté –, hogy a teljesítmény napon belül is ingadozik.

„A teljesítményed napszakos ingadozása önmagában 42 százalékkal nagyobb, mint az olimpián az atlétikai számok arany- és bronzérmes szintje közti különbség.”

Máté nem véletlenül tudja a számot: a sportdiagnosztikában – és dietetikában nem elég az elején teljeskörű laborvizsgálatot végezni, majd beállítani az étrendet, hanem folyamatosan monitorozni kell: mérés, mérés és még több mérés, majd a végén rengeteg adat, amit értelmezni kell.

Baji Balázs világbajnoki bronzérmes és Európa-bajnoki ezüstérmes, tízszeres nyílt és kilencszeres fedett pályás magyar bajnok gátfutó is sokat mesélt erről. A Synlab ügyfeleként rendszeresen jár be visszamérésekre, amikor vizsgálatokkal bemérik, mennyire volt hatásos az adott étrend. „Testsúly, vérkép, testösszetétel, folyamatos labordiagnosztika, pulzustartomány, kalóriaégetés” – sorolja a vizsgálatokat. „Ha elmész egy normál vérvételre, levesznek két-három ampullányi vért és ennyi. A Synlabnál meg levesznek hatot-hetet. Nem kellemes, de ez az ára a teljesítménynek.” Az edzés- és versenyeredményeit is rendszeresen megosztja a diagnosztákkal, hogy az alapján is tudják finomhangolni az étkezését.

Baji Balázs, gátfutó a Forbes Kilövés márciusi rendezvényén.
Baji Balázs, gátfutó egy több mint két évvel ezelőtti Forbes Kilövésen. Komoly sérülés után tért vissza – itt még mankóval tudott csak járni. Azóta újra nyert magyar bajnoki aranyat. Fotó: Fekete Csaba

Balázs gátfutóként a robbanékonyságát, erőt és sebességet akart növelni. „Nehéz belőni, hogy pontosan mi tesz jót, nem tudom azt mondani, hogy az étrend ettől meg ettől részétől érzek nagy különbséget. És nyilván nem csak a táplálkozáson múlik az eredmény. De az, hogy nap mint nap magas szinten végzem az edzéseket, hogy folyamatosan fejlődök és bírom a terhelést, egyértelmű utalás arra, hogy a testemben minden rendben van.” Balázson 2019 februárjában térdműtétet hajtottak végre, hónapokig mankóval járt. Szóba került, hogy abba kell hagynia a pályafutását – ehhez képest ma már az olimpiai kvótáért harcol. A sérülése utáni kontrollt is a Synlab látta el.

Egyik sportoló pontos étrendet sem árulják el. Egyrészt egy adott nap étrendje kevésbé releváns, hiszen az folyamatosan, akár napon belül is változhat, a mérések alapján finomhangolják azt. Másrészt pedig üzleti titok: a dietetikai megoldások érmeket, helyezéseket befolyásoló versenyelőnyt jelentenek, amit a csapatok megtartanak maguknak.

„Lehet, hogy Michael Phelps orvosi csapata már rájött arra, amivel mi még csak kísérletezünk. Csak mivel Phelps a módszerével több olimpiai aranyat nyert, nyilván nem fogják nagy dobra verni.”

Van olyan eset is, amikor más tudományágból vették a mintát. „Rájöttünk, hogy az aneszteziológiában tapasztalt egyik metabolikus acidózis olyan, mint amit mi is tapasztaltunk, tudtuk használni azokat az eredményeket. Még jó, hogy a több száz itt dolgozó orvos közt van jó pár aneszteziológus.”

Liu Shaolin Sándor: a 10 gramm petrzselyemnek 10 grammnak kell lennie pontosan

„Az elején megpróbáltam magamnak elkészíteni a teljes napi menümet, de feladtam” – mondja Liu Shaolin Sándor olimpiai bajnok, világbajnok, Európa-bajnok gyorskorcsolyázó. „Ha azt mondják, hogy a vacsorában legyen tíz gramm petrezselyem, azt nem hasraütésre mondják, pont annyinak kell lennie a tápanyag-bevitel miatt. Edzés után viszont, amikor fáradtan hazaesek, nem biztos, hogy figyelni tudok rá a pontos adagokra.” Azóta a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség megbízására egy étterem készíti el a napi menüt a korcsolyázóknak. A szövetség kereste meg a Synlabot, a diatetikai szolgáltatást valamennyi olimpiai kerettag részére a cég biztosítja.

Minta minta hátán a Synlabnál.

Sándor alapvetően a súlyát akarta csökkenteni, illetve a vízháztartását javítani. „Nagyot sokat edzünk, nagyon fontos, hogy hidratálva legyünk.

Vannak olyan versenyek, ahol az elődöntő és a döntő között alig 15 percnyi pihenés van, és erre az utolsó futamra kell időzíteni a csúcsformát. Ehhez pedig a táplálkozás és a víz visszatöltése iszonyú fontos.”

A szövetség január óta dolgozik együtt a Synlabbal, Sándor „ismerkedős fázisnak” hívta az azóta eltelt fél évet, s a kérdésre, hogy érez-e változást, nevetve annyit felelt: sokkal boldogabbnak érzi magát. Havi egyszer személyesen is találkozik a dietetikusával, de szinte napi kapcsolatban vannak. Az étrendjét heti bontásban kapja meg, figyelembe veszik a preferenciáit és a folyamatos vizsgálatok alapján finomítgatják az étkezését. „Jó lenne, ha versenyekre is jönne velünk a dietetikus, nagyot sokat segítene az izotóniás italokkal.”

Az, hogy a sportoló és a dietetikus napi kapcsolatban van, alapvetés. Szász Máté mesél arról, hogy egy-egy ügyféllel napi többször, havonta több mint negyvenszer beszélnek. És nemcsak telefonhívásokról van szó: a létező összes platformon, Viberen vagy Messengeren kérnek tanácsot a sportolók. Sőt, olyan is van, aki lefotózza az ételt és küldi a dietetikusnak, hogy megeheti-e.

„Kvangdzsuban, Dél-Koreában volt épp az úszóválogatott a 2019-es világbajnokságon, az egyik sztárúszónk küldte a képet, hogy mit készül épp megenni. Azt sem tudtam megmondani, hogy növény-e vagy állat, ami a tányérján van, színes szószokban voltak gombócok meg hengerek. Aztán kiderült, hogy jó minőségű étel volt.”

A folyamatos ellenőrzés és tesztelések mellett párhavonta egy account review-nak nevezett, mindent átfogó beszámolót tartanak az ügyfélnek.

Ha nem azt eszed, amit a tudomány mond, nem leszel élsportoló

„A vízilabda-válogatott elé egy 80 oldalas powerpoint-prezentációt tettük le, amiben a csapatszintű adatok is benne voltak, illetve minden egyes sportolóról külön-külön lebontva, hogy mi történt vele, miben javult.” Az eredmények vizsgálata sportágakként eltérő, pont a vízilabdában például az egyik legfontosabb mutató, hogy milyen magasra tud a játékos kiemelkedni a vízből egy medicinlabdával. Kerékpárosok esetében – amit Máté a legkönnyebben mérhető sportnak hívott – viszont pusztán gépi adatsorokból is lehet dolgozni.

A legösszetetteb sport a futball és a küzdősportok.

Máté szerint a foci a legkomplexebb: mozgáskoordináció, sebesség, dinamika, látás, térérzékelés, helyzetértékelés, gondolkodás, koncentráció – gyakorlatilag minden képesség kell hozzá, mérni is nehéz az eredményeket, még nehezebb megfelelően felkészíteni a sportolókat. A legedzettebb atléták viszont az ökölvívól. „Folyamatos aerob és anaerob terhelés alatt állnak, állniuk kell az ütéseket és közben aciklikus mozdulatsorokat kell végezniük nagyon koncentráltan és koordináltan.”

Póda Tamás: „Pont azért csináljuk, amiért valaki Rolls-Royce-t vesz.”

Egy ügyfélnél nagyjából három hónap a minimális idő, amit érdemes közös munkával dönteni, ez alatt a Synlab nem vállal sportdietetikai szolgáltatást. Általában azonban éves távlatban dolgoznak vagy egy-egy versenyre való felkészülést segítik. Sőt, utánpótláskorú játékosoknál nem is feljesztenek, hanem csak „kiengedik a kéziféket.” Ez annyit tesz, hogy azonosítják a táplálkozásában azokat a pontokat, amik 12 évesen nem jelentenek problémát, viszont évekkel később visszaütnek.

„Nemrég 150 főn végeztünk el egy vizsgálatot utánpótláskorú kézilabdásokon. 60 százalékuk a napi energiabevitel felét lisztből, cukorból és margarinból fedezte: péksütit, vajas kenyeret meg cukros üdítőket fogyasztottak – ezekből nem lesz izomtömeg. Az általunk megírt étrendet nagyjából a felük tartotta be fegyelmezetten, nagyon látványosan fejlődtek. A másik fele viszont nem volt rá hajlandó, belőlük nem lesz élsportoló.”

A szakmai munkához a hátteret a Synlab laboratóriumi hálózata biztosítja, ami nemcsak Magyarország, de Európa legnagyobb labordiagnosztikai szolgáltatója. Ugyan az utóbbi egy évben a Synlab az rekordbevételével és a PCR-tesztekkel került a hírekbe, az üzletnek a koronavírus-teszt csak a kisebb része. „Évente 50 millió egyéb laborteszt készül nálunk” – magyarázza Póda Tamás, a Synlab kereskedelmi igazgatója. Sokat mesélt arról, hogy a sportdiagnosztika szinte alig látszódik a bevételi sorokon, mégis presztízs. „Pont azért csináljuk, amiért valaki Rolls-Royce-t vesz.”

És mégis: a sportdiagnosztikai üzletág egyelőre kevésbé jelenik meg a vállalat kommunikációjában. Nyilván tartozik hozzá pr- és marketing tevékenység, de nem hangsúlyosan. „Nekünk a havi szinten hozzánk forduló sokezer páciens számít a legtöbbet, akik labordiagnosztikai szolgáltatást vesznek igénybe. Ha előtérbe helyezed a sportot, akkor azzal a háttérbe tolod a core-bizniszt.” Ugyanakkor a high-technek nyugodtan nevezhető szolgáltatást is igyekeznek lehozni az átlagember szintjére. Amatőr sportolókkal is foglalkoznak, bár a profikkal egyszerűbb – ők sokkal tudatosabbak. „Feldolgoztuk a tapasztalatokat, amiket az élsportolókkal való munkából szereztünk átadjuk az amatőr sportolóknak is.

Mi ebben vagyunk a legjobbak: fogjuk a véred és megmondjuk belőle, ki vagy, hogy vagy és mit kell tenned azért, hogy jobb legyél.”

A lakossági csomagok már készen állnak, csak várják a startpisztolyt, Tamás úgy számolt, hogy nagyjából őszre lecseng a covid okozta extra terhelés és indíthatják a kommunikációt.

Az, hogy milyen terhelés alatt állnak, jól látszott a laboratóriumban. Sűrű halmokban gépek, mikroszkópok, monitorok, beazonosíthatatlan kütyük, rengeteg, fehér köpenyes ember – és még több ampulla, a folyamatos gépzaj miatt kicsit olyan, mint egy gyár. És minden nagyon drága. Ugyanis minden, ami labor, minden, ami steril, jóval többe kerül. Máté a gépek pontos értékét nem mondta el, csak hozzávetőleg számokat adott. „Ez a gép a reverz T3 hormon méri, ritka, bonyolult és nehéz mérés, annyiba kerül a gép, mint egy családi ház. Az viszont ott egy Maldi-tof gép, töltés és tömeg alapján szét tudja választani az egyes fehérjéket, gyorsan lehet vele mikrobiológiai mintákat azonosítani. Nagyon drága, több családi ház árába kerül.”

Több családi ház árába kerül.

Az anyagra készülve több élsportolóval is beszélgettem. Egyszerűen lenyűgöző a tudatosság, a fegyelmezettség és az, hogy mindent képesek feláldozni az eredményekért, amik lehet, hogy nem is jönnek. Baji Balázs találóan fogalmazott:

„próbáljuk elérni a nemlétező tökéletességet.”

Lazán, mosolyogva beszélnek arról, hogy nemhogy naponta, de néha napon belül többször is „meg kell halniuk”, hogy eredményeket érjenek el. Egészen megdöbbentett, amit Máté a tesztekről mesélt, a kizsigereltségről, az elájuló sportolókról. Pedig ebben a világban, úgy tűnik, hogy ez alap. Kérdeztem is, megijedt-e valaha, hogy milyen szintekig vittek el a teszteken egy-egy embert, de csak mosolyogott.

„Nagyon komoly orvosi felügyelet alatt állnak, pontosan tudjuk, milyen állapotban vannak. És amúgy csak neked furcsa, egy sportolónál teljesen normális, ha meg kell halni. Én a testépítők és erőemelők világából érkezem. Ott az az alapvetés, hogy hányásig edzel.”

Képek és borítókép: Sebestyén László

Oszd meg!