Táblázatokkal való bíbelődés és statikus grafikonok helyett interaktív, animált chartok és történetmesélés úgy, hogy nem egy adattömeg kavarog a fejedben, hanem akár napokkal később is emlékszel a fő számokra és a mondanivalóra. A Vizzu magyar startup azonos nevű termékének ugyan még csak a prototípusa van készen, de sokan már most az adatok Prezijének nevezik. Az első, 66 millió forintos befektetői körön túl most teljes gőzzel ráfordultak a termékfejlesztésre; a friss befektetés részleteiről és terveikről a Forbes.hu-nak beszélt először Vidos Péter, a Vizzu ügyvezetője.
6,6 cent – egy interjú során általában sok adat elhangzik, mégis, napokkal a beszélgetés után is emlékszem erre a számra. Egy egydolláros csoki árából mindössze ennyit kap a kakaóbab-termesztő, az erről szóló Vizzu videót Vidos Péter mutatta az interjú közben. Ha egy Excel-táblában vagy egy mezei grafikonon kerül elém ugyanez az adat, nem valószínű, hogy megjegyzem, vagy ha mégis, akkor napok múlva biztosan nem emlékszem rá, a Vizzu animációját megnézve azonban igen.
Vidos Péter: sokan mondják a Vizzura, hogy az adatok Prezije. Fotó: Sebestyén László
Nálam tehát elérték a célt, megvolt az aha-élmény, mosolygok magamban, és rögtön a Prezire asszociálok, mire Péter rávágja, „igen, sokan mondják a Vizzura, hogy az adatok Prezije”. Merthogy a Vizzu a néha (vagy sokszor?) unalmas grafikonokat, táblázatokat emeli új dimenzióba és kelti életre az adatvizualizáció segítségével. Az ember nemcsak nézi, hanem látja is az adatokat.
„Sokan azt mondták, ezt nem lehet megcsinálni”
Vidos Péter Vizzus alapítótársával, Kangyal Andrással 2010-ben kezdte a közös munkát: FruitFlan néven online kiadóvállalatok számára fejlesztettek adatvizualizációra épülő döntéstámogató rendszert, amely valós időben mutatta meg a cikkek olvasottságát. 13 országban adták el a terméket, ügyfeleik között volt Magyarországon az Index, a Sanoma, az Axel Springer, külföldön pedig a Ringier-nek, a Mondadorinak és a Die Presse-nek is dolgoztak.
„Menet közben derült ki, hogy az ilyet startupnak hívják, és már irodalma is van”,
aztán annyira belejöttek, hogy a később például a Samebug-ba, az Áeronba vagy a Tresoritba is beszálló Day One Capital első befektetése lett a FruitFlan.
Péter a FruitFlant követően további induló vállalkozásokat is menedzselt, majd átállt a másik oldalra és évekig mentorált startupokat: a Design Terminál mentorprogramjában és termékfejlesztési tanácsadóként dolgozott. Kangyal András, a cég termékfejlesztési vezetője évtizedek óta foglalkozik interakció tervezéssel, UX-szel és adatvizualizációval. Somlai-Fischer Ádám, a Prezi társalapítója, aki régóta ismeri Andrást, azt mondja róla: zseniális feltaláló, aki rögtön átlátja még a nagyon komplex vizuális dolgokat is.
Kangyal András: nem önmagukban az adatok az érdekesek, hanem az összefüggések Fotó: Sebestyén László
„Már 15 éve érzem, hogy valami nagyon izgalmas dolognak kell történnie András körül, annyi alkotói energia van benne” – mondja Somlai-Fischer. Önellentmondásos feladat adatokat vizualizálni, pusztán programozói tudással, vizuális eszközök nélkül.
Nem az adatok érdekesek, hanem a közöttük található összefüggések, együttmozgások változásai, amelyek csak vizuális megjelenítés során válnak láthatóvá.
„Miért nem a vizualizáció az eszközünk, amivel ezeket a történeteket felfedezzük és elmeséljük? Egy író sem a betűkkel foglalkozik, hanem történetet ír velük. Miért ne tehetnénk így az adatokkal is?” – mondja Kangyal András arról, hogy 2017-ben mi motiválta a Vizzut megalapozó kutatásait. A Vizzuval mindenki, aki eddig a táblázatkezelők statikus grafikonjaival küzdött, dinamikus, animált grafikonokat készíthet. A grafikonokat lehet user interfészként használni, vizuálisan lehet elemezni az adatokat, és a felfedezett érdekességeket megosztani másokkal. „Sokan mondták, hogy ezt nem lehet megcsinálni”, de aztán szerencsére 2017-ben jött Simon László, a cég fejlesztési vezetője, aki több mint 15 éves senior szoftverfejlesztő és architect tapasztalatot hozott a cégbe, és akivel Kangyal megalkotta a Vizzu prototípusát. Vidos Péter 2018-ban csatlakozott hozzájuk, az üzleti hasznosítás lehetőségének megteremtése volt a feladata. Egymás között évek óta vizunak hívták a különböző adatvizualizációkat, ehhez tettek hozzá még egy z-t, így az angolok jobban értik, és jobban asszociálnak arra, ami a tartalma.
Komplexitás elérhetően, de nem lebutítva
„Amikor nézed, nagyon erős aha-élményed van és okosnak érzed magad, mint felhasználó. Ez egy nagyon erős ötlet” – mondja a Vizzu prototípusáról Somlai-Fischer Ádám.
Szerinte a Vizzuban az a nagy lehetőség, hogy egy történetet elmesélve a világ bonyolult dolgait is lehet általa magával ragadóan tálalni és elmenni a komplex valóságig úgy, hogy eközben nem kell lebutítani az információt. „Látom bennük az energiát, hogy ezt össze tudják rakni, a vizualizációval bonyolultabb dolgokat is könnyebb megérteni. Rokonlelkek vagyunk abban, hogy a komplexitást tesszük elérhetővé vizualitáson és történetmesélésen keresztül” – utal a Prezire.
Vidos Péter versenyelőnyüket a Simon László és Kangyal András által fejlesztett motorban és a mögöttes know-how-ban látja, és abban, hogy a Vizzuval könnyebb az adatok elemzése és a felfedezett összefüggések elmesélése. Versenytársaik termékeivel inkább statikus grafikonokat lehet rajzolni, és a chartokhoz egyesével kell hozzáadogatni az interaktív és animációs funkciókat.
Simon Lászlónak fontos szerepe volt a prototípus megalkotásában. Fotó: Sebestyén László
„Szeretnénk, ha a jövőben az embereknek nem kellene táblázatokkal bíbelődniük, grafikonokat beállítgatniuk, majd egy külön lépésben ezeket egy prezentációba beilleszteniük, hanem egy egyszerű, online felületen, interaktív, animált grafikonok használatával találnák meg az őket érdeklő, számukra releváns kapcsolatokat, érdekességeket és ezután egyből meg is oszthatnák ezeket a kollégáikkal vagy használhatnák magát a Vizzut a prezentáláshoz”. Példaként Péter egy vállalati board meetinget hoz fel, ahol, ha egy kivetített grafikonnál valaki megkérdezi, hogy mondjuk láthatná-e az éves adatokat negyedéves bontásban, vagy például külön-külön az egyes beszállítók szerint, akkor mindig az a válasz, hogy ezt majd később elküldik, és a helyszínen nem születik döntés az adott témában. A vizzuval azonban pár kattintással előállnak a kért nézetek, és ott helyben lehet döntést hozni – magyarázza.
A másik terület, amit azonosítottak, a történetmesélés: az animációnak köszönhetően a néző számára sokkal követhetőbbé válik a történet, filmszerű élményt kap.
Vannak olyan vizzuk is, ahol a néző több dimenzió mentén böngészheti az adatokat, üzleti környezetben egy így összeállított riport központi jelentőségű lehet az adatokról folyó diskurzus megkönnyítésében, az érdekes és fontos kiugrások, eltérések azonosításában.
Donald Trump összes tweetje 2021 júniusáig. A vizzu szélén található gombokkal és tabokkal lehet böngészni és nézegetni az adatokat különböző szempontok szerint.
A Vizzu-videókat és interaktív vizualizációkat már 150 ezren upvote-olták a Redditten, és több mint 1700-an iratkoztak fel weboldalukon, hogy kipróbálhassák a majdani szoftvert. A prototípussal már több projektjük is volt: a Forbes magyarországi gazdaglistájához készítettek illusztrációt (itt), emellett az Átlátszó Koronamonitorához is ők készítették a koronavírus magyarországi adatait bemutató interaktív, böngészhető explorert, és a GKI konjunktúraindexéhez szintén csinálnak vizzukat hónapról-hónapra. A csernobili radioaktív hulladékot takarító likvidátorok sugárterheléséről készített videójukat már 266 ezren látták a Youtube-on.
Látszik rajtuk a kilométer
A Vizzu április elején írta alá a befektetési szerződést, amely keretében
összesen 66 millió forintot vontak be arra, hogy a prototípusból terméket fejlesszenek és azt piacra vigyék.
Rákérdeztünk az értékelésre, és hogy mekkora tulajdonrész maradt az alapítóknál, de erről nem árultak el részleteket.
A mostani első kört a BnL Start Partners vezeti, Vinnai Balázs a BnL-től azt mondja, a Vizzu egy remek összetételű (üzlet, design, technológia) csapat akik ráadásul egy nagyon izgalmas területet ragadnak meg. „Mindenki tudja ma már, hogy az adat az új üzleti érték. De még mindig nagy probléma az adat rendszerezése és megjelenítése ami segít hogy egyáltalán megértsük üzleti adatainkat. Iparágtól és mérettől függetlenül.”
A BnL mellett három angyalbefektető is csatlakozott: Csillag Péter, a Starschema társalapítója és korábbi ügyvezetője, a Munch.hu-ba is beszálló Torkel Fagrell svéd angyalbefektető, valamint Jared Schrieber amerikai üzletember, aki az Infoscout nevű, kiskereskedelmi adatokat gyűjtő és elemző platformot építette fel és adta el Amerikában. Schrieber a sikeres szilícium-völgyi exit után úgy döntött, legújabb startupját nonprofit alapon hozza létre, ezúttal Budapesten. A Revolution Roboticsról ebben a cikkünkben írtunk bővebben. Csillag Péterrel és Torkell Fagrellel az angyalbefektetőket tömörítő HunBan-on (Hungarian Business Angels Network) ismerkedtek össze. A befektetési kör még nyitott, a kitárgyalt feltételek mentén további angyalok csatlakozhatnak a Vizzuhoz. Tanácsadóként a csapatot erősíti Prekopcsák Zoltán, aki a big data adatelemzés területén építette fel és adta el Radoop nevű adatbányász-startupját, most pedig a Prezi adattudományért és analitikáért felelős igazgatóhelyettese.
„Jól fókuszáltak, tudják mit csinálnak” – mondja egyik befektetőjük. Fotó: Sebestyén László
Csillag Péter, aki a Starschema mellett fiatal, korai fázisú startupok mentorálásával is foglalkozik, egyrészt az összeszokott és erős csapat miatt fektetett be a Vizzuba.
Azt mondja, a kezdő fázisú startupok közül kiemelkednek, profik, jól fókuszáltak, látszik, hogy korábban dolgoztak együtt, „látszik rajtuk a kilométer, tudják, hogy mit csinálnak”.
Másrészről Csillag kevésbé a terméket, sokkal inkább az azzal megcélzott adatvizualizációs problémát érezte validáltnak, relevánsnak. Somlai-Fischer Ádámhoz hasonlóan ő is azt emelte ki, hogy a Vizzu által fejlesztett motorral a bonyolultabb összefüggések is jól átláthatóak lesznek: „ez nem egy pilótavizsgás termék lesz a végén, hanem az átlagfelhasználóknak szól”. A bevont tőkével a prototípust fejlesztik tovább, és piacra kerülhetnek a technológiára épülő első szolgáltatások.
Először a fejlesztőknek, majd a nagyközönségnek jön a vizzu
Vidos Péter azt mondja, mivel iparágtól független, horizontális technológiáról van szó, többféle eszköz is építhető a vizzura. Első körben szakértőknek szóló szolgáltatásokat fejlesztenek, itt programozók, adatvizualizációs szakemberek, adattudósok a célcsoport. Remélik, hogy ennek köszönhetően online szolgáltatások analitikai funkcióiban, adatokat bemutató felületein egyre többen találkoznak majd a vizzuval. A fejlesztőknek és adatvizualizációs szakembereknek szánt JavaScript eszközkönyvtár béta verziója a tervek szerint már a második negyedévben elkészül. A nemzetközi piacon hasonló megoldásokat az ECharts, a Plotly, vagy a HighCharts nyújt. Ezután adnának ki egy olyan terméket, amely az adattudósok által adatelemzésre használt online eszközben, a Jupyter Notebookban teszi lehetővé a Vizzu használatát.
A későbbiekben pedig az átlagfelhasználó adatelemzési és történetmesélési képességeit emelnék új dimenzióba, ehhez azonban további tőkebefektetésre van szükség; a nemzetközi színtéren itt például a Tableau és a Microsoft Power BI lehet a versenytársuk.
A fókuszban egyelőre nem a bevételtermelés, hanem a tapasztalatszerzés áll, „hogy lássuk, hogyan használják a technológiát”. Az, hogy sokan a Prezihez hasonlítják őket, Vidos Péter szerint nem teher, hanem „egy nagyon izgalmas perspektíva”, azt mondja, a Prezihez hasonlóan ők is egy olyan történetbe vágtak bele, ami abszolút vörös óceán (sok a hasonló termék, nagy az árverseny – a szerk.), de teljesen új megközelítésre építették terméküket, amit reményeik szerint sokan használnak majd.
Borítókép: Sebestyén László
