Minden rendszer, legyen az az egyén vagy egy céges szervezet, addig nem fog látványos változást bevinni a működésébe, amíg nincs rajta szenvedésnyomás. Amint ez bekövetkezik, az nemcsak nehézségeket jelent, hanem egyben új perspektívákat is nyit.
Evolúciós szempontból alapvetően arra vagyunk beállítva, hogy amíg nincsenek az életünkben nagy kihívások vagy harcok, addig spóroljunk az energiánkkal és csak annyit tegyünk, ami elegendő az alapvetően kényelmes működéshez. Amíg az ember nem kap egy ijesztő orvosi diagnózist vagy nem történik bármilyen fájdalmas magánéleti válság az életében, nem fog megjelenni a pszichológusnál és nem változtat az életmódján sem.
Vészhelyzet: 30 százalék plusz is előkerülhet
Pontosan ugyanez a helyzet a szervezetekkel is. Amíg elketyeg az üzlet, és a forgalom vagy épp a profit minden évben az elvárt százalékban emelkedik, addig a szervezetek nem fektetnek nagy energiát a szervezetfejlesztésbe és az egyének fejlesztésébe sem.
Pedig minden egyénben és szervezetben bármikor benne van legalább plusz 20-30 százalék teljesítmény,
ami azonnal kiderül, ha az adott helyen vészhelyzetbe kerülnek és rá vannak kényszerítve arra, hogy többet tegyenek le az asztalra. Kényelemből sem emelik a szintet, és azért sem, mert minden változás fárasztó, veszélyes és negatív hatásokat is hordozhat.
Amiért mégis érdemes bármikor, bármilyen rendszerbe belenyúlni: bár az elején kényelmetlen és plusz feladattal jár, hosszú távon mind az egyént, mind a vállalatot megerősíti, energetizálja, vitalizálja. A jelenlegi válsághelyzet legtöbbünket kívülről kényszerített bele abba, hogy átgondolja a folyamatait: akár a magánembereket, akár a cégeket.
Home office: megtanított egyszerre dolgozni és gyereket tanítani
Az elmúlt hónapokban számtalan példa bizonyította, hogyan képes válsághelyzetben jobban teljesíteni akár egy család, akár egy vállalat. Hogyan képes valaki otthonról dolgozni és közben gyerekeket tanítani. Természetesen sok szülő panaszkodott, hogy ez nehéz, de mégis képes volt arra, hogy iskolarendszer vagy vállalati jelenlét nélkül tovább dolgozzon, és közben levizsgázzon a gyereke. Embert próbáló volt, de az is biztos, hogy a következő hónapokban, években,
ha rá leszünk kényszerítve, akkor egyre könnyebben és gyorsabban fogjuk ezeket a helyzeteket megoldani.
Ha képesek vagyunk megtalálni a nehéz helyzetek előnyeit, hamar rájövünk, mennyivel többek lehetünk tőle. Például: kevesebb rohanás és felesleges idő a dugóban, kevesebb stressz, több közösen töltött idő, több jelenlét egymás életében, intenzívebb és szeretetteljesebb kapcsolódás, közös sikerek.
Személyes kontroll nélkül is működhet
Szervezeti szinten is sok cég képes volt tartani a teljesítményét és többen emelték is a profitjukat, természetesen azokon a területeken (például: gyógyszeripar, termelővállalatok, csomagolóipar, logisztikai cégek, informatika), amiket kevésbé érintett a karantén, ahol nem kellett bezárni.
Rengeteg cég alkalmazkodott akár egy héten belül az új járványügyi helyzethez és folytatta a teljesítést magasabb szakmai és emberi minőségi szinten. Bevezette a védőintézkedéseket, jobban vigyázott az emberei biztonságára és egészségére vagy éppen találta meg azokat a kommunikációs csatornákat, melyekkel egymással távolról is tudnak dolgozni.
Korábban a home office-t azért nem preferálták a cégek, mert nem bíztak abban, hogy személyes kontroll nélkül is dolgozni fognak az emberek. A jelenlegi kényszerhelyzet bizonyította, hogy éppen úgy, vagy akár magasabb szinten is dolgoznak otthonról pont azért, mert bizalmat kapnak és mert nagyobb szükség van rájuk, mint valaha ahhoz, hogy ne álljon le a cég. Ezek erősen motiváló hatások. Bevonódtak az emberek és megnőtt az értékük, ezért jobban teljesítettek.
Voltak cégek, ahol már a tavasz végén, de nyár elején, sőt most az ősszel is listázni kezdték azokat a változásokat, amiket a vírus kényszerített ki a szervezetből, viszont időközben kiderült, hogy érdemes megtartani őket. Ezek elsősorban a működésre és a kommunikációra vonatkozó folyamatok, eljárások. Ezen felül azonban nem egy cégnél tanúi lehettünk annak is, hogy a válsághelyzet felerősítette és kihangosította a jártasságokat, a kompetenciákat. Vagyis,
egyéni szinten is megjelentek olyan minőségek, melyeknek rendszerbe foglalásával, beépítésével a vállalat hatékonysága szolgálható.
Stabilitás a krízisben
Mindez persze akkor megy, ha a vezető nem veszíti el a fejét, és válsághelyzetben is képes arra, hogy energetizálja a csapatát. Ha figyel arra, hogy a megváltozott helyzetben milyen bemeneti és kimeneti pontokra kell fokozottan fókuszálnia, ha elfogadja, hogy az olajozott csapatmunka most tőle is többet kíván – elsősorban a visszajelzés és a monitoring tekintetében.
Ugyanis éppen a válsághelyzet az – bármilyen ellentmondásosan is hangzik – ahol megerősödhet a szervezet és a csapat biztonságérzete.
Amikor megtapasztalják: a dolgok mennek tovább a maguk rendje s módja szerint, még akkor is, ha egyes helyzetekben változtattunk, átalakítottunk. A krízis idején közösen átélt stabilitás olyan ugródeszkát jelent a jövő irányában, amit nem érdemes figyelmen kívül hagyni.
És essék szó végül arról is – még ha sokan csak titokban vallották be – hogy sok vállalatnál kiderült, a dolgozók igenis szeretnek bejárni! Nem azért, mert otthon rosszul érzik magukat, vagy épp szabadon böngészhetik kedvenc közösségi média-oldalaikat, hanem azért, mert a mindennapok rendjében is rendkívül fontos szerepe van a munkahely által biztosított céloknak (talán nem túlzás azt állítani, hogy akár az élet értelméhez is tartozhat), és hosszú távon is meghatározó az a kapocs, ami az embert a munkaadójához fűzi.
Emiatt rengeteg kreatív megoldás született országszerte a cégeknél, hogy az óvintézkedések betartása mellett hogyan lehet megőrizni az összetartást, a csapat, a vállalat egységét. A csökkentett létszámtól az A-hét és B-hét rotálásáig számtalan jógyakorlat van a hibrid munkamenet optimalizálására – ne feledjük őket a második hullámban, és később sem!
Számos példa bizonyítja még, hogy a válság és a negatív változások hogyan tudnak kihozni többet mind az egyénekből, mind a cégekből. Azonban figyeljünk arra is, hogy előre felkészüljünk a jövőbeli kihívásokra és kezdjünk el tudatosan dolgozni azon is, hogy ezeket a kihívásokat csak akkor tudjuk sikeresen megugrani, ha bizalommal és elfogadással együttműködünk a családunkkal vagy akár a céges csapatainkkal.
Kristóf Györgyi,
a Hammel & Hochreiter ügyvezetője.
A vendégszerzők külső szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
Borítókép: Paul Skorupskas
