Nem kell sokat tervezni hozzá, hogy a gyerek is jól érezze magát a Szigeten. Ha felnőttek vagyunk, hatalmas bulit, ha gyerekek vagyunk, még nagyobb vidámparkot találunk a Hajógyárin néhány napra augusztusban. Cirkusz, múltidéző vidámpark, jóga, breaktánc, élőszobrok várják a legkisebb szitizeneket. Mindez ingyen, a nyári szünet végére kifulladó programsorozat megváltásaként.
„Miért csinálsz ilyet?”
– mondta a szerkesztőm, amikor bedobtam témának, hogy kivinném a hétéves unokahúgom a Szigetre. Elmondtam, mi minden van odakint, amit egy gyerek is élvezhet, és úgy tűnt, ez meggyőzte arról, hogy nem egy kivételesen felelőtlen nagynéni vagyok. De legalábbis elgondolkozott, hogy ő miért nem vitte még ki a gyerekeit. Remélem, másokat is hasonló önreflexióra tudok késztetni.
A Sziget ugyanis, legyen akármilyen monumentális, hangos és féktelen, végső soron mégiscsak végtelen játék, ráadásul szabadtéren. Nehezen tudok elképzelni nagyobb ajándékot az augusztusra kifulladó szülői szórakoztatóközpontnak, mint hogy néhány napig az ország legnagyobb fesztiválján tudják levezetni a gyerekük energiáit, ráadásul ingyen.
A Szigeten már a séta is önálló programpont. Sőt, terveim szerint ez volt maga a program. „Induljunk el, és ami tetszik, ahhoz odamegyünk” – foglaltam össze a HÉV-en (ami váratlanul becsúszott mínusz egyedik programként a debreceni gyereknek). Egy fix pont volt, a cirkusz, nem azért, mert lusta voltam tervezni, hanem mert bíztam a telepakolt programtáblában és a gyerek kreativitásában. Végül is erről szól az egész fesztiválozás mint műfaj, jó, ha korán megtanulja.
Így van biztonságban
11 éves kor alatt ingyenes a belépés a fesztivál területére, felette már teljes árú jeggyel kell számolni. A belépéshez személyi igazolványra és legalább egy felnőtt kísérőre van szükség. A kapunál megkapja a gyerek a karszalagot, amire a nevét és a kísérő telefonszámát kell felírni. Ezen kívül nem árt megbeszélni néhány házi szabályt is, főleg, ha izgága gyerekről van szó. Szombat délután 6 óra fele már volt akkora a tömeg, hogy ha odaszalad valamihez, könnyű lett volna szem elől téveszteni, így ezt a gyakorlatot elengedtük.
Viszont jó volt azt látni, hogy a kajasor mellett elvonuló délutáni bulivonat tagjai egy pillanatra kijózanodva kedvesen átengedtek minket a tömegen, és közben még le is pacsiztak velünk.
Cirque du Sziget
Délután kettőkor máris hosszú sor állt a fesztivál cirkusza előtt a Baross Imre cirkusziskola János vitéz előadására várva. Az unokahúgom cirkusz és Sziget nélkül is bele van bolondulva az akrobatikába, így nem volt nehéz lenyűgözni. Engem nehezebb, de sikerült.
Zsonglőr, egyensúlyozó és légtornász produkciókkal mesélik el Petőfi örökbecsűjének főbb helyszíneit tizenéves artisták zavarba ejtő ügyességgel. Az élményből nem vesz el, de időnként kibukik, hogy egy cirkusziskola növendékeit látjuk, nem pedig összeszokott, tapasztalt csapatot, de ezt is megtaláljuk a sátorban egy kicsivel később.
Mindennap délután ötkor kezd a cseh Cirk La Putyka társulat Boom vol. 2. előadása. Az elektronikus zene kreatív használata és az artistákon túl is lenyűgöző látvány miatt sokáig különleges élményként marad meg szigetes emlékeim között. Az ukrajnai háború után a kijevi Városi Cirkuszművészeti Akadémia tanulói Prágába mentek át tanulni, ebből az együttműködésből született meg a Boom, ami
barátságról, szolidaritásról és életszeretetről szól – és ezt nem csak abból lehet tudni, hogy leírják a programfüzetben.
A Cirk La Putyka előadása. Fotó: Sziget
Akkor sem maradunk élmény nélkül, ha valamiért nem férünk be a sátorba, vagy elkésünk a kezdésről (a későket nem engedik be). A sátor előtti téren is váltják egymást a produkciók, például a kifejezetten vicces, kétfős manoAmano előadás vagy a Das Arnak hajuknál lógó artistái.
Vándor Vurstli
A cirkuszból kitoppanva rögtön átmentünk szembe a Vándor Vurstli múltidéző vidámparkjába, ahol mini óriáskerék, célba dobás, ügyességi feladatok, bábszínház, jós és bűvészek vártak mindenkit. Ha jól számoltam, huszonegy különböző játékot lehet kipróbálni, mi több hullámban összesen másfél órát töltöttünk az udvarban, ami tényleg nagyon hangulatos.
A segítők korhű, mégsem komikus ruhában adogatják kedvesen a labdákat az egyébként meglepően nehéz feladatokhoz. Tippeket adnak, hogy ne menj el sikerélmény nélkül, az óriáskeréken pedig hagytak plusz pár kört menni a gyerekkel. 5 és 50 között tényleg minden korosztályból voltak az udvarban, elbíbelődtek a feladatokkal, sőt még pontokat is lehetett volna gyűjteni, bár erre későn kapcsoltam.
Hajnali roham napsütésben. Fotó: Gólya Ági
Élőszobrok, random jelenések
Amikor azt mondom, a séta maga a program, szó szerint értem. A Lánchíd-átadás sétatempóját megszégyenítő lassúsággal értünk ki a fesztiválról. Nem a tömeg miatt, hanem mert perceket töltöttünk minden egyes élőszobor vizslatásával és provokálásával. A fél ötkor kitelepülő tucatnyi szobor között van részeg(es) tengerész, breaktáncos, játékbaba és egérevő bohóc is. Jelmezük és mozgásuk tényleg olyan részletességgel kimunkált, hogy csak nem sokkal az unokahúgom előtt untam meg a nézelődést.
Óriási, mégis alulértékelt részei a fesztiválhangulatnak az ilyen jelenések. Beleértve a három méter magas papagáj-, zebra- és egyéb állatfigurákat, akik koncertről koncertre járva random feltűntek a közönségben táncolni és felkavarni az állóvizet.
Tőlük a „szabadság szigete” egy kicsit kevésbé lenne színes, még úgy is, hogy nem feltétlenül tudnánk megfogalmazni, hogy mi hiányzik.
Hát megőrülök, elállják a színpadot! Fotó: Gólya Ági
Jóga, break, sorban állás
Ha korán kelünk vagy közel lakunk (ránk egyik sem volt igaz), 10-től jógával kezdhetünk az Everness Chill Gardenben. Itt sem ritka látvány a harcos egyes pózt gyakorló gyerek. Az egyetlen dolog, amit bánok, hogy a laza programterv miatt lekéstük a Sziget All Stars breakpárbajt délután háromkor a Dropyard színpadnál. Azt hiszem, kevésszer nyílik alkalma egy gyereknek (vagy felnőttnek) ilyesmit látni, főleg, hogy az elmúlt évek tapasztalata szerint itt hatalmas össznépi szurkolás és ritmusra bólogatás-lépegetés alakul ki a közönségben. Mindennap van valamilyen hasonló táncos program a színpadnál, kár kihagyni.
Jós, hajfonás, ékszerkészítő workshop, csillámsmink, analóg portréfotózás és még kismillió sorbanállós program lehet szimpatikus a gyereknek, ha komolyan veszi a szabályt: szaladj oda, ami szimpatikus! Dönthetünk úgy, hogy kivárjuk a sorokat, ami már délután kettő-háromkor sem volt rövid, vagy bízhatunk abban, hogy a gyerek hamarabb megunja, mint mi, és továbbállhatunk. Látva a végeredményt az előttünk állóktól, örülök, hogy utóbbi történt. Nem azért, mert nem volt szép,
egyszerűen túl sok időt vesz el a többi programtól, amit valószínűleg a gyerek és mi is jobban élveznénk.
Lövik a pizsit? Nem feltétlenül
El tudom képzelni, hogy az esti koncerteken is ott marad valaki a gyerekével, a Florence and the Machine vagy az Imagine Dragons kifejezetten jó koncertélmény lehetett volna kisiskolásoknak is. Többször láttam szülő nyakában fülvédővel csápoló kisgyereket, így ha találunk olyan zenekart, amivel elkezdenénk a csemeténk zenei nevelését, nem érdemes kihagyni az estéket. Ez sajnos nem igaz arra a napra, ahol David Guetta a fő fellépő, így hét körül lelőttük a bulit.
Borítókép: Sziget
