Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Christian Erfurt / Unsplash

A főnök üzenete otthon is utolér – ezt tedd, ha Messengeren írogatnak a kollégák

Egyre több munkahelyen térnek át az azonnali üzenetküldő alkalmazásokra a vállalati kommunikációban, ezzel pedig elmosódik a munka és a magánélet határa.

Slack, Microsoft Teams, Skype – ezek még a tipikusan munkahelyi kommunikációra fejlesztett azonnali üzenetküldő alkalmazások, azonban egyre több cégnél terjed ki a kör olyan személyes kommunikációs platformokra, mint a Whatsapp, valamint a közösségi média platformjaira, mint az Instagram, a Facebook Messenger és a Snapchat.

A munkavállalók emiatt hiába indulnak haza, az otthonukban is utolérik őket kollégáik, főnökeik üzenetei, megtörve az otthon nyugalmát – mutatta be a problémát a BBC.

A felsorolt alkalmazások között bár van lehetőség kifejezetten vállalati beszélgetőcsoportok létrehozására, valójában a felsorolt platformok a gyors, azonnali üzenetváltásra lettek kialakítva. Ez arra hajlamosíthatja a kollégákat és a főnököket, hogy a másik egyszerű elérése, kevésbé hivatali jellege miatt akkor is üzenetekkel bombázzák egymást, amikor valaki a csapatból már a magánéletével foglalkozna a munkaidő után.

Tapasztaltad már, hogy csak később olvastál el egy közös chatet, lemaradtál részletinformációkról, vagy sok rövid üzenetet kellett visszanézned az eredeti megkeresésig? Vagy villogó értesítések, hangjelzések, telefonrezgés szakítja meg a pihenést, szórakozást? Ezek mind stresszforrásokká válhatnak,

amikor pedig engedünk a nyomásnak, valójában fokozatosan eltöröljük a határt a munkánk és a magánéletünk között.

A lap által megszólaltatott munkavállalók az alábbiakat tapasztalták:

  • az emailezést könnyebb lerakni munkaidő végén, az azonnali üzenetek viszont „az otthonába is követik”
  • az emailezésre komolyabb határokat szabnak, az azonnali üzenetküldésnek kiegészítő jellege miatt nincsenek egyezményes munkahelyi szabályai

Margaret Morris, a technológia és a pszichológiai jóllét kapcsolatával foglalkozó szakértő szerint az azonnali üzenetküldőket egyes helyeken már „szándékos határsértésekre” használják.

A fiatalabb generáció otthonosabbnak érzi az új platformokat, de ez nem mindenkinek kényelmes.

„Szia, látom, itt vagy még” – ismerős ez az üzenet? Jellemző például, hogy a munkát letevő alkalmazott az applikációban bejelentkezve maradnak, ezért a főnökei látják, hogy még elérhető az illető – szerintük. Sokan pedig akkor sem tudnak nem ránézni, nem válaszolni az üzenetekre, ha nem szorosan a munkához kapcsolódó üzeneteket kaptak munka után, hiszen a főnök az főnök.

„Küzdöttem, hogy nemet mondjak vagy ne válaszoljak, mert a beszélgetések valahogy mindig összefüggtek azzal, hogyan végzem a munkámat”

– mondta egy alkalmazott a lapnak. Ha egyébként érzelmileg támogatónak is érezte a főnöke hozzáállását, akkor is a munka volt beengedve a munkától elvileg mentes időbe.

Miért terjed?

A hagyományos emailben folyó munkahelyi levelezést legfőképp a közösségi médiában szocializálódott fiatalok kerülnék. Az azonnali üzenetküldő platformok valóban rugalmasak az emailekhez képest, egyetlen alkalmazással ugyanis külön lehet egyeztetni a közvetlen munkatársakkal, a felső vezetéssel, a környezet pedig a kötetlenebb hangvételre sarkallja a felhasználókat.

Épp ez a rugalmasság, a lazább hangvétel miatt bátrabban élnek sokan akkor is az azonnal üzenetküldőkkel, mert feltételezésük szerint a másik fél nem veszi annyira komolyan a jelzést.

Magánéletünk az kollégák előtt

Mivel számos platformon személyes profilt is létre kell hoznia a munkavállalónak, ezért előbb utóbb a magánéletének egy része is láthatóvá válhat a kollégák, a főnökök előtt.

„Mennyi látszik az életemből? Milyen mértékben kell teljesítenem a közösségi médiában, ami egybevág a munkavállalói elvárásokkal?

– sorolja a munkavállalókra nyomást helyező kérdéseket Morris. A szakértő szerint egyes platformokon, például Facebookon vagy Instragramon az alkalmazottak a magánéletükről szóló bejegyzéseiket is keretek közé szoríthatják, ahogy azt a munkahelyükön elvárják – vagyis ekkor is a munka fog a fejükben motoszkálni, illetve hogy mit gondolhatna róluk a főnökük. Ez sokakat arra ösztönözhet, hogy leretusáltassák magukat fotókról, esetleg egy bulin vagy egy nyaraláson való részvételük nyomait tüntessék el egyfajta öncenzúraként.

Mit tehetünk?

Shishir Mehrotra, a felhőalapú Coda dokumentumszerkesztő vezérigazgatója a hagyományos belső kommunikáció leváltására három okot sorolt fel:

  • a fiatalabbak könnyebben kommunikálnak ezeken a platformokon, számukra vonzóbb ez a munkakörnyezet
  • a távmunka erősödése miatt szükséges lehet a kötetlenebb kapcsolattartás a kollégák között, akik így jobban megismerhetik egymást
  • a hagyományos belső kommunikáció elégtelen, rosszul működő, ezért kényszerből váltanak a cégek alkalmazottai.

Összességében a szakemberek világos, mindenkire egyformán alkalmazható szabályok kidolgozását javasolják a munkáltatóknak, ami jobban törekszik a munka-magánélet határainak tiszteletben tartására. Mehrotra külön felhívja a figyelmet arra, hogy a cégek belső kommunikációs platformjai fejleszthetők és a hibáik javíthatók, így kevésbé szorulnának rá az azonnali üzentküldők használatára a cégek.

Érdekesnek találta a témát? Olvassa el vendégszerzőnk, Ligeti György munka-magánélet témájaban készült írását!

Kiemelt kép: Christian Erfurt / Unsplash

Oszd meg!