Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Vezetők, itt van 3 figyelmeztető jel, hogy az alkalmazottaid kiégtek

Hibázik, cinikus és kivonja magát a programok alól.

A munkahelyi kiégés egyre gyakoribb jelenség a pandémia kezdete óta. A dolgozók elszigeteltebbnek érzik magukat, hiszen nincs lehetőségük a jól megszokott munkahelyi csapattal dolgozni, a home office miatt nehezen egyensúlyoznak a munka és a magánéletük között, valamint a mentális egészségükkel és a támogatás hiányával is meg kell küzdeniük. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég hivatalosan is betegségnek ismerte el a munkahelyi kiégést, mentális egészségi problémának minősítve. Csakhogy a mentális egészségi problémákat továbbra is megbélyegzés övezi, ami sok alkalmazottat visszatart attól, hogy őszinték legyenek a munkáltatójukkal, mutat rá a Forbes.com. Segítség nélkül, ez a teher végül az alkalmazottak teljesítményének, boldogságának és mentális egészségének gyors romlásához vezethet. 

A kiégés vezető okai többek között a következők lehetnek:

  • ha nem egyértelműek az elvárások,
  • ha gyenge a kommunikáció,
  • ha a dolgozó túl van terhelve, miközben nem érzi, hogy értékelnék a munkáját,
  • ha az ember soha nem tudja elengedni a munkát,
  • ha mérgező a munkakörnyezet,
  • ha valaki nem érzi a támogatást a főnökétől vagy a munkatársaitól,
  • vagy úgy érzi, hogy folyamatosan kézivezérlik.

Fontos megérteni, hogy mindenkinek megvannak a határai, és mindenki máshogy kezeli a stresszt. Nem számít, hogy az alkalmazott csak 10 hete, 6 hónapja vagy 2 éve dolgozik az adott munkahelyen, a kiégés bármikor bekövetkezhet, a karrier bármely pontján. A WHO szerint ha a kiégést nem kezelik időben, könnyen okozhat komoly fizikai és pszichológiai betegségeket mint például a depresszió, a szívbetegség vagy a diabétesz. 

Ezért nagyon fontos, hogy ismerjük a kiégés tüneteit – íme három intő jel, hogy egy alkalmazott kiégett.

1. jel: Csökken a produktivitása és a teljesítménye

Még a legtehetségesebb és legelhivatottabb szakemberek is ki vannak téve a munkahelyi kiégés veszélyének. Ebben az állapotban gyakran értelmetlennek, haszontalannak kezdik látni a saját munkájukat, és elveszítik a motivációjukat. Ez leginkább ott érhető tetten, hogy sokasodnak a munkájuk végzése során elkövetett hibák, hiszen elvesztik az érdeklődésüket a feladataik iránt.

Sőt, gyakran még a sikereiket is jelentéktelennek élik meg, főleg akkor, ha a megelőző időszakban sokszor érezték magukat túlzottan kontrollálva és ellenőrizve a felettesük által. Ezáltal ugyanis úgy érzik, mindegy milyen keményen dolgoznak, a próbálkozásaik sosem lesznek elég jók. 

Sok vezető nem látja be, de még a legelhivatottabb beosztottjaik is lehetnek kiégés áldozatai. Ezt a Deloitte is megerősítette egy felmérés során, ami kimutatta, hogy habár az alkalmazottak 87 százaléka szenvedéllyel végzi a munkáját, 67 százalékuk arról is beszámolt, hogy gyakran érzi magát stresszesnek.

A kutatás az is kimutatta, hogy:

  • Az alkalmazottak 91 százaléka képtelen kezelni a ránehezedő stresszt, ami negatív hatással van a munkája minőségére.
  • Az Y generációs dolgozók 84 százaléka tapasztalt már kiégést az aktuális munkahelyén.
  • A kutatásban résztvevők 83 százaléka érezte úgy, hogy a munkahelyi kiégés negatív befolyással van a személyes kapcsolataira.
  • 70 százalékuk úgy érzi, a munkáltatóik nem tesznek eleget, hogy megelőzzék vagy enyhítsék a munkahelyi kiégést.
  • A válaszadók közel 50 százaléka hagyott már ott munkahelyet kiégés miatt.

A legrosszabb dolog, amit egy vezető tehet, ha figyelmen kívül hagyja az alkalmazottai kiégését. Sajnos a helyzet súlyosságát sokszor túl későn ismerik fel, amikor már csaknem lehetetlen helyrehozni a dolgot. A munkáltató ilyenkor gyakran inkább lemond az alkalmazottról, mintsem hogy energiát fektessen a motiválásába, aminek következtében a kiégett alkalmazottak végül elválnak a vállalattól. 

2. jel: Cinikus a munkatársakkal és az ügyfelekkel

A munkahelyi kiégés káros hatással van az üzleti élet minden területére, hiszen többek között rontja a munkamorált, tönkreteszi a vállalati kultúrát, és lerontja az ügyfélélményt, ezen keresztül a cég hírnevét is.

Mindennek dollármilliárdokban kifejezhető kára lehet: becslések szerint a munkahelyi kiégés negatív hatásai évente több mint 300 milliárd dollárba kerülnek az Egyesült Államokban.

Nehéz figyelmen kívül hagyni, ha az alkalmazottak boldogtalanok, hiszen a negatív érzelmeik sokszor az ügyfeleik, munkatársaik és feletteseik felé mutatott ingerlékeny és cinikus viselkedésükben mutatkoznak meg. Az alkalmazottak érzelmei, legyenek azok pozitívak vagy negatívak, hatással vannak a munkatársaikra és az egész csapatra, így vállalat egészére is.

Ha az alkalmazott boldogtalan, akkor

  • panaszkodik az ügyfelekre,
  • a viselkedése harciasabb, agresszívabb és konfrontatívabb,
  • nyíltan beszél negatívan a munkahelyéről,
  • nem nyitott például tréningekre vagy a visszajelzésre.

3. jel: Eltávolodott a vállalattól

A kiégés nem egyik napról a másikra történik. Ez a jelenség különálló események hosszútávú következménye, amikor az alkalmazottak végül eltávolodnak, és mentálisan elszeparálódnak a munkahelyüktől. Habár egy kiégett alkalmazott részt vesz az értekezleteken és céges rendezvényeken, fejben mégsincs ott. A részvétel és közreműködés hiányából ez könnyen megállapítható.

Ahelyett, hogy azonnal a legrosszabbat feltételezné, egy menedzsernek figyelembe kellene vennie a beosztottja munkaterhelését. A legtöbb ilyen esetben az alkalmazott szívesen venne részt kötetlenebb programokban a munkatársakkal, de a munkája megakadályozza ebben, ezért elszigetelve érzi magát a munkatársaitól és az egész vállalattól.

Viszont a kötelező programokon való részvételt sem tudja élvezni, mert közben azon aggódik, hogyan fogja bepótolni a szórakozással töltött néhány órát a munkájában. Ráadásul az alkalmazottak gyakran félnek fizetett szabadságot kivenni, hiszen a szabadságból visszatérve annyi munka zúdul rájuk, hogy nem éri meg nekik kikapcsolódniuk.

Ha a vezérigazgatók és menedzserek plusz juttatásokkal – fizetett vakációval, ajándékkártyával vagy ingyen étkezéssel – próbálják motiválni az alkalmazottakat, az mind kedves gesztus, de nem kezeli a probléma gyökerét, nem enyhíti a stresszt. Valójában a tüneti kezelés többet árt, mint használ, hiszen az alkalmazott problémája nem oldódik meg, és előbb utóbb felmond.

Újból megnyerni egy kiégett alkalmazottat nem egyszerű feladat, akár heteket vagy hónapokat is igénybe vehet, ha egyáltalán még nem késő.

A vezetőknek először is be kell ismerniük a saját szerepüket a munkahelyi stressz generálásában ahhoz, hogy elkezdhessék megoldani a problémát. Kezdetnek fontos, hogy a vezetők rendszeresen találkozzanak négyszemközt a beosztottjaikkal, hogy érdeklődjenek a mentális és szakmai hogylétük felől.

Kulcsfontosságú, hogy aktív figyelemmel és megértéssel hallgassák a beosztottjaik esetleges panaszait, ne utasítsák el, ne illessék kritikával, és ne hagyják figyelmen kívül azokat. A legrosszabb, amit egy vezető tehet, ha védekező attitűdöt vesz fel, vagy az alkalmazottat hibáztatja, amikor az a stressz forrásairól mesél neki.

A vezetőknek nemcsak támogatniuk kell a munkavállalót, de meg is szabadítaniuk a munkahelyi teher egy részétől. Ha ezt nem tudják megtenni, a legjobb, amit tehetnek, ha őszinték az alkalmazottjukkal ahelyett, hogy hamis reményt keltenének bennük.

Nyitókép: Verne Ho / Unsplash

Oszd meg!