Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Többet beszélgettek gyerekeikkel a magyar szülők, mégis az elmagányosodástól féltik őket

A nők úgy érezték, magukra maradtak a feladatokkal, a gyerekek önállóbbak lettek és jobban megbarátkoztak a digitális térrel. A legtöbb szülő gyereke elmagányosodásától tart most, a járvány után, derül ki az Edisonplatform országos, reprezentatív felméréséből.

„A tavaszi hónapok megmutatták, amiről már régóta sejtjük, hogy a jövőben nélkülözhetetlenek lesznek, azok nemcsak teóriák vagy a jövő sci-fi forgatókönyvei, hanem már ma is kulcsfontosságúak: az alkalmazkodókészség, a problémamegoldás, a kreativitás elengedhetetlen volt az elmúlt időszak átvészeléséhez szülőknek és gyerekeknek egyaránt” – írja Veres Rita, a Bridge Budapest által létrehozott Edisonplatform stratégiai vezetője a szervezet közleményében.

Az Edisonplatform célja, hogy a gyerekek jövőjével foglalkozó civil, piaci, tudományos, oktatási szereplők jobban összekapcsolódjanak. A kutatást a Gemius Hungaryvel közösen végezte, és reprezentálja a 18 éven felüli magyar internetező népességet, akik 3-14 éves korú gyerekeket nevelnek (a kérdőívet 800 fő töltötte ki, ebből 650 volt értékelhető).

Kiderült, a válaszadók 56 százaléka sokat tanult ebből a nehéz időszakból, és több lett a beszélgetés és a figyelem a családokban (46 százalék). A gyerekek önállóságot tanultak, és jobban megbarátkoztak a digitális térrel. A legnagyobb veszély, amelynek a gyerekek hosszú távon is viselhetik a következményeit, az a társak és barátok hiánya.

A magyar szülők legnagyobb aggodalma (10-ből 8 válaszadó), hogy a gyerekek elvesztették a kapcsolatot a barátaikkal, sőt 10-ből 5 szülő az elmagányosodást, elszigetelődést azonosította legkritikusabb hosszú távú veszélyforrásként a gyerekek életében.

Mire van szükség az életben való boldoguláshoz?

A magyar szülők toplistáján a kommunikáció, kitartás, problémamegoldás és az alkalmazkodókészség szerepelt, amikor arról kérdezték őket, mire van szüksége a gyerekeknek ahhoz, hogy jól boldoguljanak az életben. Ezek megelőztek olyan tényezőket is, mint a jó szakma vagy a tárgyi tudás.

Anyák és apák kicsit másképp látják ezt a képet: az anyáknak a kitartás, az önismeret magasabb helyen szerepelt, míg az apák számára az alkalmazkodóképesség, az együttműködés és a digitális világban való eligazodás hangsúlyosabb volt, és ők a pénzügyi ismereteket is magasabbra értékelték.

Mire van szüksége a gyerekeknek, hogy jól boldoguljanak a világban? Toplista a szülők szerint. Forrás: Edisonplatform

Készen állunk a digitális oktatásra?

Anélkül, hogy minősítenénk a digitális oktatást, a szülők véleménye a következőket mutatta meg: nem a számítógépek okozták a legnagyobb problémát, a családok többsége ezt meg tudta oldani vagy saját erőből vagy kölcsöngéppel, felváltott használattal.

Viszont 10-ből 9 szülő úgy érzékelte, a digitális tanulást azt jelentette, hogy a gyerekek feladatokat kapnak, amiket vissza kell küldeni, és csak tízből három mondta, hogy online órákon vettek részt a gyerekek.

14 százalékuk számolt be arról, hogy a tanárok a tanórákon túl is gondolkodnak a gyerekek igényeiben, és például beszélgetést szerveznek a gyerekekkel.

A digitális átállás 10-ből 4 családnak könnyen ment, viszont 24 százalékuknak okozott nehézséget, és sokkal nagyobb terhet rótt az alacsonyabb iskolai végzettségűekre, akik körében minden második családnak küzdelmes volt az átállás. A válaszadók harmada szerint érdemes lenne megőrizni a digitális oktatás egyes elemeit.

Mit nyertünk és mit veszítettünk?

Több beszélgetés és több figyelem egymásra, ez volt az elmúlt időszak pozitív serpenyőjében. Nemcsak a gyerekek tanulására jutott több idő, mint eddig, hanem a velük való kikapcsolódásra is. Emellett a gyerekek számára a legfontosabb hozadék az volt a szülők véleménye szerint, hogy jobban eligazodnak a digitális világban, önállóságot is tanultak és fejlődött az alkalmazkodóképességük.

A nőkre több teher nehezedett, legnagyobb problémaként azt élték meg, hogy nagyon nehezen egyeztették össze a munkát és a gyerekkel való foglalkozást (nők 58 százalék, férfiak 33 százalék), illetve a házimunkában sokkal kevésbé érezték, hogy családi munkamegosztás lenne.

A férfiak 47 százaléka úgy érezte, hogy megosztották a házimunkát, míg a nőknek csupán 22 százaléka számolt be erről.

Nem meglepő, hogy ebben a helyzetben azzal az állítással is sokkal jobban egyetértettek a nők, hogy egyedül érzik magukat a problémáikkal (20 százalék vs. 10 százalék). Ez a helyzet az anyukákban vezetett inkább arra felismerésre, hogy érdemes változtatni a család életén (nők 30 százalék vs. férfiak 14 százalék).

Mit tanulnak ebben a nehéz helyzetben a gyerekek, amit a jövőben kamatoztatni tudnak?

Hogyan küzdünk meg egy krízissel?

A válaszadók 67 százaléka kezelte úgy a helyzetet, hogy őszintén igyekezett beszélgetni a gyerekekkel, és a közös családi programoknak és játéknak igyekeztek időt teremteni a szülők. A középmezőnyben foglalt helyet a humor a nehéz helyzetekben, a napirend kialakítása vagy a mindennapi testmozgás. Kevesebben gondoltak arra, hogy az egészséges étkezésnek, a képernyő előtt töltött idő korlátozásának, vagy a kreatív tevékenységekben való feloldódásnak is fontos szerepe lehet egy nehéz időszakban.

Milyen veszélyre figyeljünk oda?

Az elmúlt időszak magasan legnagyobb veszélye, amely hosszútávon is érintheti a gyerekeket, a barátok társak hiánya (81 százalék).

Toplistás lett a mozgáshiány, a monotonitás és ingerszegény környezet, és a túl sok képernyőhasználat (érdekes módon emiatt aggódnak a szülők, mégis kevesen korlátozzák, minden negyedik családban vannak erre vonatkozó elvek).

A szülők 48 százaléka aggódik, hogy a gyerekek lemaradtak a tanulásban, és a szülők mintegy negyede tart attól, hogy gyermeküknek megrendült a biztonságérzete a világban.

Mi a legnagyobb hátránya a koronavírus okozta helyzetnek, ami akár hosszabb távra is negatívan hathat a gyerekek életére?

„A jövőben a specializált szaktudás mellett felértékelődnek azok a képességek, amelyek minden helyzetben, és bármilyen váratlan, dinamikusan változó szakmában, iparágban, világban relevánsak. Az lesz a fontos, hogy merünk-e a bátorságunkra, kíváncsiságunkra, kreativitásunkra támaszkodva alkalmazkodni a kihívásokhoz, és erre kell tanítanunk, bátorítanunk a gyerekeket is. A mögöttünk álló hónapok tisztán megmutatták, hogy ezek már ma is kulcsfontosságúak, nem csak a jövőben lesznek azok” – állítja Veres Rita.

Nyitókép: Annie Spratt / Unsplash

Oszd meg!

Senki nem tud olyan cselekedetszerűen hazamenni, mint az angolok.