Nettó 8 óra, és menj haza játszani!

Csanády István szembe megy az árral. Van egy 30 fős startupja, amely most kapott 2 milliárd forint befektetést, nem is akárhonnan, hanem a Revolut és a Spotify egykori befektetőitől. Alkalmazásuk, […]


Bővebben

Kép: Oliver Niblett // Unsplash

Goldman Sachs: veszélyben vannak a világ nagyvárosai, a klímaváltozás elől a metropoliszokban sincs menekvés

Ha szóba kerül a klímaváltozás és annak gazdasági hatásmechanizmusai, a pénzintézetek és egyéb nagyvállalatok nem sűrűn nyilatkoznak pesszimistán a dologról. Főleg nem az Egyesült Államokban, ahol a politikai közeg sem épp klímapárti mostanság. Ezért is olyan meglepő az amerikai Goldman Sachs befektetési bank 40 oldalas jelentése, ami sok hasonló irathoz hasonlóan kongatja a vészharangot.

A jelentés mögött a Global Markets Institute áll, ami a Goldman Sachs Research nevű kutatási ágazatba tartozik. A szervezet célja a nemzetközi piacok kutatása, ezekre pedig a klímaváltozás is egyre nagyobb hatással van. A dokumentum már a bemutatkozási szegmensben is tisztázza: ugyan a klímaváltozást sokan politikai kérdésként kezelik, a világ tudósainak többsége egyetért abban, hogy a folyamat nemcsak létezik, de bizony emberi tevékenység okozza, és az utolsó órában vagyunk.

Már nincs visszaút

„A potenciális fenyegetések listája magába foglalja a földfelszín és az óceánok hőmérsékletének emelkedését, az egyre gyakoribb és intenzívebb időjárási viszonyokat, a gleccserek olvadását, a tengerszint-emelkedést, a változó mezőgazdasági trendeket, az ivóvízre és élelmiszerre nehezedő iparági nyomást, az egészségügy helyzetét és számtalan ökoszisztéma sérüléseit” – írják.

„Sőt, az elmúlt 60 év globális hőmérsékletadatainak elemzésének általunk végzett kiértékelése azt mutatja, hogy ezek a folyamatok már elindultak.”

A Goldman kiemeli, hogy a klímaváltozás lefolyásának forgatókönyve nincs kőbe vésve, a tudományos világban sincs arról egyetértés, hogy miként alakul majd az elkövetkezendő száz év. Egy dologban viszont már most biztos az agytröszt: a városokban lakó népesség nagyon megszívhatja a klímaváltozást. A jelentés szerint a világ népességének 55 százaléka él városokban, ez a szám pedig folyamatosan emelkedik, részben gazdasági, részben egyéb változók mentén. Most cirka 4,2 milliárd emberről van szó, az ENSZ előrejelzése szerint viszont 2050-ben már 6,7 milliárd ember fog városokban élni, azaz a világ népességének 68 százaléka. Minél fejlettebb egy ország, annál népesebbek a városai – a Goldman statisztikái szerint a fejlett világban már most 79 százalék a városok lakossági fölénye.

Veszélyben a városok

Hogy ezzel mi a baj? Nos, a városok már struktúrájukból kifolyólag sem jönnek ki jól a klímaváltozásból. A városokban általában melegebb van, mint vidéken, ebből kifolyólag gyakoribbak a viharok, esőzések, amik, ha túlzottan elszaporodnak, már nemcsak a lakosság számára kellemetlenek, de a városok gazdaságát is jelentősen befolyásolhatják. Márpedig a klímaváltozás okozta extrém időjárás áramkimaradásokkal, áradásokkal járhat, azaz nagyon egyszerűen fogalmazva az emberek nem tudják ellátni miatta a munkájukat, ami a pénz világában a kieséssel egyenlő.

A fenntartható városokhoz sokkal több őrült zsenire és lelkes civilre lenne szükség

A Goldman szerint nem minden város egyenlően fenyegetett, vannak helyek, ahol már csak a természeti körülmények sem teszik lehetővé a nagy pusztítást. Máshol pont ellenkező a helyzet: New York, Tokió és Lagos például veszedelmes viharoknak eshetnek áldozatul, míg

Miami, Alexandria és Dakka kevesebb mint 11 méterrel vannak a tengerszint felett, így könnyen eláradhatnak.

Vannak persze városok, amik már elkezdtek felkészülni a legrosszabbra: New Yorkot a 2012-es Sandy hurrikán óta igyekszik biztonságosabbá tenni a városvezetés, ennek érdekében többek között egy 1,45 milliárd dolláros projekttel készülnek megemelni Manhattan keleti partvonalát. Illetve további 10 milliárd dollár értékben növelnék a környező folyók partszakaszait, hogy több hely legyen a víznek – ez a projekt mondjuk még nincs megfinanszírozva. Jó példa még a védekezésre Manila, ami szintén 2012-ben kezdte a felkészülést, részben a Világbank finanszírozásával. A szerényen csak Master Plannek nevezett ellátási tervezet négy elemből áll, részei többek közt a csatornarendszer- és ingatlanfejlesztések, valamint a költöző tömegek támogatása.

Közösen kell kifizetni

A jelentés ugyanakkor felhívja a figyelmet a finanszírozás kérdéseire, mert a sok világmegváltó terv bizony nagyon drága, és időt is igényel kivitelezni őket. Időt, ami fogy – a WHO előrejelzése szerint 2025-re az emberiség fele számára nem lesz megoldott például a tiszta ivóvíz-ellátás. „De még a kevésbé stresszes területeken is romolhat a víz minősége, mert az egyre gyakoribbá váló csatornakiöntések és esőzések toxinokkal itathatják át az ivóvizet” – írják.

És a víz csak egy ismeretlene ennek a megoldásra váró egyenletnek, amiben minden változó összefügg, hisz ha nincs víz, nincs élelem, ami megint csak gazdasági összeomlást vetít előre.

És hogy mi a megoldás? Összefogás, összefogás, összefogás. A Goldman szerint nemzetközi tervezetekre lenne szükség, hisz a klímaváltozás okozta károk csökkentése nem egyes országok, hanem a bolygó összes lakójának problémája. Közösen kéne megállapodni a finanszírozást illetően is, és olyan fejlesztéseket végrehajtani, amikhez foghatóhoz talán száz éve nem volt példa. Ilyen többek között az elektromos infrastruktúra átalakítása is.

A teljes jelentés itt olvasható. A függelékekben több hasonló tudományos irat is szerepel, többek között az IPCC tavalyi őszi jelentése, amiről mi is írtunk a Forbes.hu-n.

Kép: Oliver Niblett // Unsplash

A gyerekeim azt sem biztos, hogy tudják majd, mi az a teknős, ha mi nem csinálunk valamit

A világkormány tagjai is lehetnek idióták, de a reményt nem szabad feladni

 


 

"Az üzlet üzleti része sosem érdekelt igazán"

Hugh Hefner, a Playboy magazin alapítója