Válság? Hol?

  „Újra 36 óráznunk kell” – mondja Novotni Anna, a Hajdu alelnöke. Először fordul elő, hogy címlapsztorink alanya arról beszél, hogy mi történt már meg náluk (és nem arról, hogy adott […]

A Forbes 2019. szeptemberi címlapja

Bővebben

Gabriela Braga / Unsplash

Ezért ne görcsölj azon, mit gondolnak rólad mások

Hiába tudjuk, hogy nem érdemes foglalkozni mások véleményével, mégis nap mint nap szorongunk azon, ki mit gondol rólunk a környezetünkben. Lássuk, miért ne tegyük!

Fordította: Mezei Lilla (gyakornok)

Michael Gervais pszichológus azt vizsgálja, miként tud az ember jól teljesíteni olyan helyzetekben, amikor nagy a tét. Páciensei között találunk világcsúcstartókat, olimpikonokat, nemzetközileg elismert művészeket és zenészeket, de valamennyi sportág legértékesebb játékosai és a Fortune top 100-as listáján szereplő vezérigazgatók is helyet kapnak. Gervais nemrég hosszú cikket írt a Harward Business Review számára, ahol elmagyarázza, miért nem érdemes mások véleményével foglalkozni, és hogyan tudjuk kezelni az ezzel kapcsolatos szorongásunkat.

A példák mindenki számára ismerősek lehetnek: nagyközönség előtt beszédet tartani, fontos üzleti megbeszélésen szót kérni, ismeretlenekkel teli terembe besétálni. Ilyenkor a rémültség és feszültség oka általában az, hogy (előre) rettegünk, mit gondolnak majd rólunk mások – a jelenségre már meg is született az angol kifejezés: FOPO, azaz „fear of other people’s opinions”.

Bár valahol mélyen mind tudjuk, hogy mások véleménye alaptalanul vált napjaink rögeszméjévé, nehéz ellene mit tenni, és nem csak a teljesítményünkre van kihatással.

Ha ugyanis mások elvárásainak igyekszünk megfelelni, saját képességeinket hagyjuk veszni, és elkezdünk biztonságosan játszani. Ha valami ellentmondásra adna okot, készségesen behódolunk mások akaratának, nem emelünk szót, ha nem érezzük képesnek magunkat egy adott ügy kimenetelét befolyásolni, és nem fogunk küzdeni egy szakmai előléptetési lehetőségért sem, hiszen nem érezzük, hogy felnőttünk a feladathoz.

Szerencsére van néhány módja annak, hogy csökkenteni tudd a stresszt. Kezdésként tökéletesek például az önbizalomépítő kijelentések (például: Jó szónok vagyok; Sok energiát fektettem ebbe a munkába, így bízhatok a rátermettségemben; Egy halom nagyszerű dolgot tudok felhozni…; Készen állok erre a kinevezésre stb.) Ezek a kijelentések segítenek, hogy saját készségeidre és rátermettségedre tudj fókuszálni mások véleménye helyett. Ha le szeretnél számolni mások véleményével, öntudatossabbá kell válnod, azaz fontos, hogy tudd, ki vagy és mit is akarsz valójában.

Kezdheted rögtön saját életfilozófiád kialakításával, ami lehet mindössze egy szó vagy kifejezés, mely leginkább tükrözi alapvető elveidet és értékeidet. A Seattle Seahawks szövetségi kapitányának, Pete Carrollnak például személyes életfilozófiája a „mindig küzdj” jelmondat. Ez az életfilozófia nem egy elkoptatott frázis vagy mottó, inkább egy iránytű, mely tetteit, gondolatait és döntéseit vezérli az élet bármely területén, szakmai és magánéletében egyaránt.

Ha saját életfilozófiánkat szeretnénk megalkotni, tegyük fel magunknak a következő kérdéseket:

  • Milyen elvek vezérlik gondolataimat és cselekedeteimet, amikor a legjobb formámat tudom nyújtani?
  • Kik azok a személyek, akik hasonló jellemvonásokkal és tulajdonságokkal rendelkeznek, mint én?
  • Melyek ezek a tulajdonságok?
  • Mik a kedvenc idézeteim, szavaim?

Amint végeztél a kérdések megválaszolásával, karikázd be azokat a szavakat, melyek jelentőséggel bírnak a számodra, a többit pedig húzd át! Miután alaposan áttanulmányoztad a megmaradt szavakat, próbálj meg előrukkolni egy kifejezéssel vagy mondattal, mely egybecseng azzal, aki valójában vagy és azzal az élettel, amit élni szeretnél. Kérd ki mások véleményét is és csiszolgasd az életfilozófiád, aztán alkalmazd nap mint nap!

A továbbiakban csak attól a pár embertől fogadj el véleményt, akik igenis számítanak.

Feszültség, szorongás, kifogások keresése – Mik a munkamánia jelei?

Teljesen rosszul tudtuk, hogy mitől lesz valaki sikeres

 

Művész számára szinte elengedhetetlen feltételnek tekintem az időnkénti semmittevés tevékenységét.

Somló István debreceni színidirektor Latinovits Zoltánnak