A pezsgőzés mellett valahogy az is szokássá vált, hogy az újév kezdetén fogadalmakat teszünk arról, hogy mit fogunk máshogy, vagy még jobban csinálni, mint eddig, és mik azok a rossz szokások, amiket el akarunk hagyni. Január közepére aztán rendre az lesz az egészből, hogy csak nevetünk a fogadalmaink be nem tartásáról készült mémeken. Most négy magyar coachot kérdeztünk arról, hogy egyáltalán mi értelme van fogadkoznunk, segítik-e a személyiségfejlődésünk, és ha igen, akkor hogyan tűzzünk ki új céljainkat úgy, hogy meg is tudjuk őket valósítani.
„Lefogyok két hónap alatt tíz kilót! Legalább hetente háromszor fogok edzeni! Még asszertívabb és empatikusabb kommunikációmágus leszek!” – mondta az egyszeri ember minden 365. éjfélkor, majd néhány hét múlva csalódottan konstatálta változatlan helyzetét. Van-e így egyáltalán értelme az újévi fogadalmakat, a személyiségfejlődést és a hatékony célkitűzést egy mondatban említeni?
Dr. Juhos Andrea, az LHH Magyarország ügyvezető partnere, Szabados Andrea coach, a TEDxLibertyBridgeWomen társalapítója, Csatlós Csilla business coach, és Lénárt Viktor, a Grow Group elnöke, executive coach mondták el véleményüket a Forbes.hu-nak a szilveszteri fogadkozásainkról és a haladási irányainkról.
Miért teszünk fogadalmakat? Van-e értelmük?
„Több ezer éves hagyománya van. Már a római sztoikusok is beszéltek arról, hogy az új évvel valami lezárul és valami új elkezdődik” – mondja Juhos Andrea. Szerinte minden évben érdemes leülni és átgondolni az elmúlt időszakot bizonyos kérdések mentén.
Fontos kielemezni, hogy melyek voltak a kiemelkedő munkahelyi és magánéleti sikereink, mi az, amit kudarcnak éltünk meg, mi az, amit meg fogunk tenni legközelebb, hogy sikerre vigyük a legutóbb még elbukott projektjeinket, és mi mindent tanultunk az elmúlt egy évben.
Ezek alapján rá tudunk nézni a családi kapcsolatainkra, a baráti körünk alakulására, és a szakmai teljesítményünkre is.
Szabados Andrea szerint a dátumhoz kötött fogadalom egy keretet is adhat, amibe tudunk kapaszkodni, Csatlós Csilla azonban azt mondja, érdemes vigyázni arra, hogy ne csússzunk át abba, hogy halasztgatás ürügyén várjunk egy bizonyos időszak kezdetéig.
Fontos, hogy több szempont mentén átgondoljuk az elmúlt évet. Fotó: Becca Tapert // Unsplash
Hogyan válasszunk célt magunknak?
Juhos Andrea szerint olyat nem érdemes célként kitűzni, amiről tudjuk, hogy nem támogatja a környezetünk vagy nem tud benne senki segíteni. „Amikor megvannak a céljaink, akkor érdemes azt is átgondolni, hogy ki fog tudni nekünk segíteni, kivel tudom megosztani őket. Ha még nincs ilyen ember a közelünkben, akkor keressünk egyet, mielőtt belevágunk a megvalósításba.”
Szabados Andrea szerint fontos, hogy a célok megfeleljenek a következő kritériumoknak:
konkrét, mérhető, elérhető, releváns, és időhöz köthető legyen.
Csatlós Csilla szerint a legfontosabb, hogy a saját belső motivációnk és ne a külső elvásárok mentén fogalmazzuk meg a célkitűzéseinket. „Ne azért csináljunk valamit, mert úgy érezzük, hogy elvárja tőlünk a társadalom, a családunk, vagy a szakmai környezetünk. Ha egy elhatározás belülről jön, akkor sokkal nagyobb eséllyel fogjuk tudni megvalósítani.”
Lénárt Viktor a fokozatosság elvét emeli ki:
„Ne sprintre, hanem maratonra készüljünk.”
Mit tegyünk akkor, ha rájöttünk, hogy tarthatatlan az új irány?
Juhos Andrea azt tanácsolja, hogy az újévi fogadalmainkat gondoljuk át időnként. Legkésőbb az év felénél üljünk le, és elemezzük ki azt, hogy megvalósíthatóak-e a céljaink. Így nem december 31-én szembesülünk azzal, hogy semmit sem tudtunk megvalósítani abból, amit az év elején elhatároztunk.
Lénárt Viktor szerint, ha úgy érezzük, kudarcot vallottunk, akkor érdemes figyelni arra, hogy az önvád helyett inkább az addig elért eredményekre fókuszáljunk. Ez segíthet lendületet adni ahhoz, hogy újra nekiálljunk például rendszeresen edzeni.
Mit fogad meg egy coach?
Juhos Andrea tavaly az utazásra fordított extra időt és energiát, idén arra, hogy új barátságokat kössön. „Számomra nagyon fontos a környezetváltozás, 2020-ban azonban erre nem nagyon volt lehetőség. Tavaly így azt fogadtam meg, hogy minden hónapban elmegyek valahová, lehetőség szerint külföldre. Ezt nyolcvan százalékban sikerült is megvalósítanom. 2022-re azt fogadtam meg, hogy új barátságokat alakítok ki. Nagyon hiszek abban, hogy mély, életre szóló barátságokat nem csak gyermek- vagy kamaszkorban, hanem bármikor a későbbi életünk során is lehet kötni. Ebben már van is idénre egy pozitív tapasztalatom. Emellett arra is fordítok időt, hogy állandóan tanuljak valami újat. Legutóbb például arról végeztem el egy kurzust, hogy hogyan lehet jól kérdezni” – mondja a célkitűzéseiről.
Lénárt Viktor idén arra fog jobban figyelni, hogy tovább fejlessze a fix reggeli és egy esti rutinját,
„ahogy egy barátom fogalmazott: a bemosakodást a napba és a kimosakodást belőle.
Reggel iszok egy pohár citromos vizet, majd edzés, meditáció és tanulás következik, este pedig meggyújtok egy gyertyát egy órára, és kiélvezem a családommal töltött minőségi időt.”
Csatlós Csilla azt mondja, ő soha nem tesz újévi fogadalmat. Ha valamit eldönt, azt évközben is megteszi, és nem vár vele egy új időszak kezdetéig. „Van, akinek ad egy plusz lendületet az újév. Akinek ez segít, az használja, de ne érezzük kötelezőnek, hogy kell újévi fogadalmat tennünk. A lényeg, hogy olyan eszközöket használjunk, amiről úgy érezzük, hogy a mi érdekünket szolgálja.”
Szabados Andrea idén szeretne több időt és teret adni a társas kapcsolatainak. „Fizikailag egy térben lenni a barátokkal, a színházi előadáson a színészekkel, munka közben az ügyfelekkel: ennek olyan varázsa van, ami egész különleges mértékben és minőségben tölt fel mindannyiunkat. Ebből szeretnék újra többet 2022-ben.” Emellett továbbra is sok időt szán az önképzésre, és odafigyel a személyes fizikai és mentális jóllétének fenntartására.
Ha csak egy apró dolgot változtatnál idén, akkor mi legyen az?
Szabados Andrea azt mondja, ha egy dolgot tanácsolhatna, akkor az az lenne, hogy mindenki legyen magához őszintébb. Ez abban is segíthet, hogy reálisabb célokat tűzzünk ki és felismerjük, hogy melyek azok a dolgok, amelyeket valóban szeretnénk.
„Tanuljunk meg fókuszálni. A fókusz nem más, mint akaraterő. Az akaraterő nem más, mint fókusz. Ha valamivel foglalkozol, akkor száz százalékosan arra koncentrálj” – mondja Lénárt Viktor. Juhos Andrea szerint a covid azt is megmutatta, hogy mennyire rossz egészségügyi állapotban vagyunk, így ideje lenne, hogy egy kicsit mindenki egészségtudatosabban éljen itthon. A másik fő problémának az elmagányosodást látja.
„Az életútkutatásokból is kiderül, hogy az életminőségünket nagyban meghatározza az emberi kapcsolataink minősége. Mindenkinek javasolnám, hogy fektessen időt és energiát a családi, baráti és szakmai kapcsolataiba is!”
