Óvatosan kell kezelni azokat a kijelentéseket, amelyek szerint az omikronnal vége a pandémiának – mondta a Forbes.hu-nak adott interjúban Jakab Ferenc. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) virológus professzora, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője nem hiszi, hogy az omikron végérvényesen véget vet a koronavírus veszélyének, de szerinte a covid hosszú távon egy szezonális, enyhe vagy középsúlyos felső légúti tüneteket okozó fertőzéssé szelídülhet. A hangsúly azonban egyelőre nem azon van, hogy szelídül, hanem hogy hosszú távon.
Forbes.hu: Múlt hét óta azon túl, hogy itthon is berobbanni látszik az omikron és az ötödik hullám, több olyan hír is volt, ami szerint ennek a hullámnak a lecsengésével véget érhet a világjárvány. Ön egyetért ezzel?
Jakab Ferenc (J.F.): Nem. Az omikronról azt lehet tudni, hogy nagyon gyorsan terjed, de talán úgy tűnik, hogy enyhébb klinikai tünetekkel megúszható. Nem kérdés, hogy nagyon sokan el fogják kapni, és ez valószínűleg populáció szintű immunizálást is eredményez, de ne gondoljuk azt, hogy ezzel vége a történetnek.
Forbes.hu: Mi jöhet az omikron után?
J.F. : Elképzelhető, hogy az ötödik hullám lecsengésével a járvány ezen szakasza befejeződik, de ezzel két probléma van. Egyrészt azt látjuk, hogy a koronavírus ellen nem tudunk élethosszig tartó védettséget szerezni, az évek óta világszerte cirkuláló nátha-koronavírusokat is ezért kapjuk el évről-évre. Az omikronon átesetteknél a nem oltottak természetes védettsége valószínűleg 3-4 hónapon belül le fog csengeni – ez feltételezés, nem tudjuk pontosan.
Forbes.hu: Szóval valószínűleg az omikron átimmunizálja a populációt, 3-4 hónapig jók vagyunk, lecseng a járvány, majd az előző évekhez hasonlóan minden kezdődik elölről?
J.F. : Részben. Eljutunk a nyárig, tavasz végén, a nyár folyamán, és őszre lassan mindenkinek elkopik a védettsége és ha újra jön egy vírus, akkor újra fellángolhat a járvány. Arról nem is beszélve, hogy ha nem az omikron, hanem valami más érkezik, ami ellen még az esetleg fennmaradó védettségünk sem elég hatékony, akkor újrafertőzhet minket.
Bár én is azt vallom, hogy hosszú távon leszelídül egy omikronhoz hasonló, szezonális, enyhe vagy középsúlyos felsőlégúti tüneteket okozó fertőzéssé, jelen pillanatban ezt még azért nem látjuk, ez inkább hosszabb távon valószínű.
Forbes.hu: Mennyiben látszik másnak 2022-ben az a forgatókönyv, hogy egy nyugodtabbnak mondható nyár után ismét jön a feketeleves?
J.F. : Abban más, hogy egyfelől az oltottság egyre magasabb szinten van és reméljük, hogy tovább fog növekedni. Másfelől azért nyilván a természetes átfertőződést nem lehet figyelmen kívül hagyni, valamit számítani fog, lesz valamilyen szintű védettség, mégha kopik is. Csökkenő amplitúdójú, csökkenő intenzitású és talán enyhébb klinikai tüneteket okozó kisebb járványok lesznek, én ezt várom, de ezt felülírhatja a természet.
Forbes.hu: Arra gondol, hogy újabb variánsok jelennek meg?
J.F. : Igen, megjelenhetnek újabb, esetleg súlyosabb tüneteket okozó variánsok. Ne felejtsük el, hogy az omikron azért nem érinti annyira a tüdőt, mert az eddigi kutatási eredmények szerint nem azt a sejtbe történő belépési mechanizmust alkalmazza, mint a korábbi variánsok.
Egy újabb variáns azonban a tüdőt is támadhatja ismét. Ezért óvatosan kell kezelni az olyan kijelentéseket, hogy az omikronnal vége a pandémiának. Lehet, hogy időlegesen megoldja, de nem hiszem, hogy végérvényesen ez fogja jelenteni a koronavírus veszélyének a végét.
Forbes.hu: Világszerte egyenetlen az átoltottság, a fejlődő országokban, ahol van is oltóanyag, ott is alacsony az oltási hajlandóság. Emiatt jönnek az új variánsok?
J.F. : Persze. Azt szoktuk mondani, hogy az oltással három dolgot védünk ki: védjük magunkat, védjük a körülöttünk lévő embereket, illetve csökkentjük azon képességét a vírusnak, hogy újabb variánsokat alakítson ki. Ez egy RNS-vírus, aminek magas a mutációs rátája. Amíg a vírus nagymértékben tud terjedni, sokszor meg tudja magát sokszorozni és replikálódni képes, ott hibák fognak keletkezni a replikációs mechanizmusban és ezek a hibák a variánsok kialakulásához vezetnek. Ahol alacsony az oltottság, ott ez hatványozottan igaz.
Forbes.hu: Mennyire véletlenszerű, hogy hogyan mutálódik a vírus?
J.F. : Nem teljesen véletlenszerű. A vírusnak, akármilyen parányi kis biológiai egység, az a törekvése, hogy fenntartsa magát. Alapvetően nem érdeke, hogy megölje a megfertőzött személyt, mivel akkor megáll a továbbterjedési útvonala. A vírusnak az a kedvező, ha nagy terjedési sebességgel rendelkezik, de enyhe klinikai tüneteket okoz, így életben tartja azt, akit megfertőz. A vírus megtartja a számára kedvező mutációkat, amik pedig a terjedési vagy egyéb képességét csökkentik, azok ki fognak halni.
Forbes.hu: Hogy látja, milyen ütemben futnak fel az esetszámok itthon most, hogy berobbant az omikron?
J.F. : Ezt nem tudom megmondani pontosan. A külföldi példák alapján nagyarányú felfutás várható, sok esettel, de ezt a járványmatematikusok elemzik nagyon részletesen. Én csak azt látom a külföldi statisztikákból, hogy elég jelentős lesz a fertőzöttek száma.
Forbes.hu: Ez ugyanúgy leterhelheti az egészségügyi rendszert, mint az előző hullámok?
J.F. : Igen, sőt. Kétfajta járványtípus van: az egyik kevés embert ér el, de súlyos fertőzést okoz, ezzel terhelve a kórházakat, a másik típusú járvány a társadalom szélesebb rétegeit érinti, sok fertőzés van, de kisebb arányban kerülnek kórházba az emberek. Utóbbi esetben a nagy számok törvénye alapján a sok fertőzöttből lesz egy olyan szelet, aki még az enyhe klinikai tünetek ellenére is súlyosabb állapotba fog kerülni, mert ez kiszámíthatatlan.
Mindkettőnek ugyanaz a végeredménye, sőt a második esetben (ami a mostani omikron miatti 5. hullám) akár jobban is leterhelheti az ellátórendszert.
Forbes.hu: Mi az oka annak, hogy újra lehet fertőződni? Nekem is sok ismerősöm van, aki az előző egy vagy két variáns után az omikron-variánst is elkapta.
J.F. : Ez azért van, mert senkiben nem alakul ki olyan tartós védettség, hogy ha egyszer megfertőződtünk, akkor nem fertőződhetünk meg újra. Azt is látjuk, hogy oltottan is el lehet kapni a koronavírust, de nem mindegy, milyen súlyosságú tünetekkel vészeljük át. Az omikron sem egy csoda, az is csak egy variáns, most éppen az van, holnapután meg teljesen más lesz.
Jakab Ferenc szerint az ötödik hullám sem kíméli az egészségügyi ellátórendszert, sőt. Fotók: Csortos Szabolcs
Forbes.hu: Tavaly nem volt influenzajárvány, idén viszont már tudjuk, hogy lesz, mert újra itt van a vírus. Ez az influenzavírus milyen, erősebb, mint az eddigiek?
J.F. :
Ez egy sima, szezonális influenzavírus, nem látok benne semmi különöset. A probléma inkább az, hogy mindenki azt gondolja, hogy ha a koronavírust és az influenzát egyszerre kapja el, akkor keletkezik valami harmadik szupervírus, de ez nem így van.
Szimplán arról van szó, hogy egy kettős fertőzés alakul ki az emberi szervezetben és a két vírusfertőzés párhuzamosan halad, ami nyilván súlyosbíthatja a klinikai tüneteket attól függetlenül, hogy milyen influenzatörzsről beszélünk. A másik fontos dolog, hogy tavaly teljesen elmaradt az influenzaszezon. Idén biztosan lesz, de nem gondolom, hogy olyan súlyos lesz, mint eddig. Az évek alatt elkopik a populáció védettsége az influenza tekintetében is, azt gondolom, hogy ennek meglesz a böjtje és vissza fog úgy csapni, hogy egy erősebb influenzaszezonra is számíthatunk a későbbiekben, de ez valószínűleg még nem az idén lesz.
Forbes.hu: Mennyit tudott előrelépni az Ön szakterülete, a virológia az utóbbi két, nagyon intenzív évben, amikor nemcsak figyelmet, hanem pénzt is jóval többet kaptak?
J.F. : Nagyon sok figyelmet kapott ez a tudományterület, de azért azt kell mondjam, mi azért kongatjuk a vészharangokat nagyon régen. Épp most került a kezembe egy 2015-ös előadás, ahol mi már felhívtuk a figyelmet arra, hogy a denevérek által terjesztett virális kórokozóknak potenciális járványügyi veszélye van és arra, hogy nagyobb kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységre és nyilván nagyobb tőkére lenne szükség a virológiában. Szomorú az a tény, hogy egy ilyen világjárvány kellett ahhoz, hogy ezt világszerte és nálunk Magyarországon is figyelembe vegyék.
Viszont talán a járvány egyetlen pozitívuma, hogy ez megértésre és nyitott fülekre talált. Bízom benne, hogy a jövőben ez így is marad, mert előbb-utóbb egyre több járvánnyal kell számolnunk, amire fel kell készülni.
Forbes.hu: Van most hasonló veszély 2022-ben, mint ami 2015-ben a denevér volt?
J.F. : A WHO évente kiadja az úgynevezett Blueprintet, azon kórokozók listáját, amelyek potenciálisan a következő pandémiás veszélyt jelenthetik, és ezért fel kell erősíteni a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet ezekkel a vírusokkal kapcsolatban. Mi a listán szereplő mindegyik kórokozóval foglalkozunk és végzünk Pécsen kutatás-fejlesztési tevékenységet nemzetközi együttműködésben, tehát fel vagyunk készülve arra, hogy hazai szinten tudjunk reagálni az új fertőző betegségekre. Részben ez a feladata a most létrejött Virológiai Nemzeti Laboratóriumnak is.
Forbes.hu: A PTE virológiai kutatócsoportjának is Ön a vezetője, mi is többször írtunk arról, hogy sok egyéb kutatásuk mellett covid-vakcinát és a koronavírus ellen hatékony orrspray-t is fejlesztenek. Hol tartanak most ezek a kutatások?
J.F. : Az állatkísérletekre fókuszálunk a gyógyszer- és a vakcinafejlesztésben is. Bécsi kollaborátorainkkal együtt mi teszteltük az Allergodil covid-ellenes hatását, de fejlesztünk egy másik, teljesen hazai fejlesztésű orrsprayt is, az osztrák Cebina biotechnológiai vállalattal együtt pedig vakcinafejlesztésbe is kezdtünk. Mind a hazai fejlesztésű orrspray, mind pedig a vakcinafejlesztés jó úton halad, mind két esetben mér bőven az állatkísérletes szakaszban vagyunk. A koronavírussal kapcsolatban is számos egyéb tevékenységünk van, de egyébként most kezdünk visszatérni a koronavírust megelőző munkáinkhoz is, amiket most már tudunk folytatni.
Jakab Ferenc és csapata, vagyis a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának virológusairól a Forbes Next mellékletében írtunk 2020 nyarán. Tavaly decemberben ez a kutatócsoport inaktiválta a koronavírus variánsait, ami új lehetőségeket nyitott a covid-kutatásokban, hiszen általa számos, eddig nem használt vizsgálati módszerrel tanulmányozhatóvá válik a kórokozó.
A borítóképen Jakab Ferenc. Fotó: Csortos Szabolcs
Kapcsolódó:
Karikó Katalin örülne, ha az omikron kiszorítaná a deltát
Úgy tűnik, kevésbé veszélyes a tüdőre az omikron, mint a többi variáns
