Végre kiderült, mekkora piacot vittek el a globális e-kereskedelmi óriások. Elég nagyot, durván minden ötödik forintot a Temun és társain költünk el online. 25 éve nem volt ilyen.
Kijött a PwC Magyarország Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásának friss fordulója, a hazai e-kereskedelem legátfogóbb pillanatképe, a Digitális Kereskedelmi Szövetség közreműködésével. Az eredményeket a Forbes.hu-val is megosztották.
TEMU-AKTÁK
A Temu örökre velünk marad. Hogyan tovább? E-kereskedelmi rovat a Forbes.hu-n: hírek, iparági pletykák, mérések, elemzések, túlélési stratégiák Vaszkó Ivánnal, a Forbes főmunkatársával. A rovat eddig megjelent cikkeiért kattints ide!
110 milliárd forint
2024-ben mintegy 1920 milliárd forintos forgalmat érhetett el a teljes magyar e-kereskedelmi piac (ez előzetes adat, a Q4-es mérések még mindig nem véglegesek – a szerk.). Ennek csaknem ötöde – 17 százalék, körülbelül 330 milliárd forint – már import, vagyis a belföldi és EU-s kereskedőkön kívüli forgalom (mintegy 1600 milliárd forint).
Az importba tartozik a Temu is, a kínai piactér a legnagyobb vásárlótáborral és rendelésszámmal bír nálunk. Ez számokban:
2024-ben a Temu több mint 9 millió teljesített megrendelést hozott mintegy 110 milliárd forintos forgalommal. Az aktív vásárlói bázis novemberre elérte az 1,8 millió főt Magyarországon.
Az utolsó temus mérés tavaly márciusban még csak 850 ezer fő volt, ami már akkor, körülbelül fél év magyarországi jelenlét után is brutálisnak hatott. 2024-re 4,2 millió fő lett a valamiféle terméket online vásárlók köre Magyarországon, így még elképesztőbb a Temu 1,8 milliós szelete.
Még úgy is csúcson végzett a kínai filléres óriás, hogy 2024 végén veszített lendületéből, ebben a PwC szerint a Temu emelkedő árai és a romló árfolyam is szerepet játszott. Ugyanakkor, mint a kutatás is írja, „agresszív marketingkampányával” a Temu bevonzotta a vásárlókat, az egész évben növelte a vásárlási gyakoriságukat, a továbbra is kedvező árakkal pedig „ugyanakkora költségkeretből több terméket tudtak vásárolni, ami tovább fokozta a vásárlási aktivitást”.
25 éve nem volt erre példa
Alant az online kiskereskedelem súlya és növekedésének üteme a teljes kiskereskedelemhez képest az elmúlt években (CAGR: összetett éves növekedési ráta). Végleges adatok csak 2024 harmadik negyedévéig állnak rendelkezésre, a Q4-re még várnunk kell, de a PwC előzetes adatai szerint a teljes online piac éves bővülése 15 százalék volt 2024-ben.
Ezen belül azonban a belföldi és EU-s kereskedők viszont csak 10 százalékot nőttek.
Katt a nagyobb méretért! Forrás: PwC, Központi Statisztikai Hivatal. Ábra: Digitális Kereskedelmi Körkép 2024/II. (PwC)
Merthogy a növekedés fő motorja már nem ők, hanem az import, az ügyfélélményben, gyorsaságban, szolgáltatási szintben is versenyképes alternatívát jelentő, határon kívüli, nemzetközi kereskedők – jelenti ki a riportban Madar Norbert, a PwC digitális kereskedelmi csapatának vezetője, a Digitális Kereskedelmi Szövetség nemrég kinevezett alelnöke.
A 2020–2021-es dicső covidévek után, az infláció és az alávásárlások miatt két éven át nem tudott érdemben gyorsulni az online kereskedelem a teljes kiskereskedelemhez képest. Tavaly viszont, a két pólusú importéra beköszöntével – még azt is megkockáztatja a kutatás, hogy – a hazai e-kereskedelem akkorát változott, amire
„a szektor közel 25 éves magyarországi fennállása óta még nem volt példa”.
Hogyan tovább?
A PwC szerint 2025-ben is a külföldi kereskedők és piacterek fognak dominálni. Egyre kiélezettebb lesz a verseny, hazai kereskedőként pedig nehéz lesz érvényesülni anélkül, hogy utolérjék a globális kereskedők szolgáltatási színvonalát, vagy hogy új piacok felé nyissanak, külföldre értékesítsenek. Pláne úgy, hogy eközben, mint fogalmaznak, „a magyar gazdaság növekedése továbbra sem dinamikus”.
Vannak azért a magyar e-kereskedőkre nézve kevésbé vészjósló megállapításai is a PwC-nek. Az EU fogyasztóvédelmi akciói, az online piacterek üzemeltetőire itthon kivetett kiskereskedelmi adó, vagy pedig a kínai platformok vámmentességét eltörlő uniós és amerikai tervek is a magyar szereplőknek kedvezhetnek. Ezek mind hatással lehetnek a globális piacterek, így a Temu működésére és versenyképességére is – már ha megvalósulnak.
