Egy Ausztriában vendégmunkás ápolónő és egy gitárosból lett kutyakiképző olyat tett, amire a rendszerváltás óta csak elvétve volt példa: saját fejlesztésű, hazai gyártású termékkel a világpiacon is ismert márkát hoztak létre. A Julius-K9 kutyahám a Rubik-kocka óta az egyik legtöbbet másolt magyar találmány, de ők nem (csak) terméket, hanem a legnagyobb világmárkákhoz hasonlóan életérzést és filozófiát kínálnak a kutyásoknak. Európát már meghódították, küszöbön az áttörés Amerikában.
„Szia! Megigazíthatom?” A budai rakparttól egy köpésre éppen kutyát sétáltató lányra egy mélyen ülő, szikár szempár nézett le a szemüvegen át. „Rosszul van feltéve a hám a kutyádra.” A különc figura terepmintás nadrágban és kinyúlt melós pólóban kissé tájidegennek hatott a második kerület belvárosi kisutcáján, de a jobbján álló hölgy arcára kiülő széles mosoly és a balján fürkésző vizsla eloszlatott benne minden bizalmatlanságot. Mire bármit is válaszolhatott volna, a férfi odalépett és mint aki tudja, mit csinál, határozott mozdulatokkal babrált a megszeppent eben. „Ó, tényleg, így mennyivel jobb!” – derült fel őszintén, mit sem sejtve arról, hogy keresve sem találhatott volna a feladatra alkalmasabb embert, mint Sebő Gyula, aki kitalálta, megtervezte, és milliószámra ad el világszerte abból a kutyahámból, amit az ő kutyája is viselt.
Pár perccel a jelenet után, ahogy már a stúdióba tartunk négyesben – miközben Bakos Anikó éppen a tériszonyos Lurkót, az újdonsült apavizslát próbálja végigrimánkodni az emeleti gangos körfolyosón, azon gondolkozom, hogy vajon volt-e már olyan Forbes-címlapfotózás, ahova jutalomfalattal a zsebében érkeztek az alanyok. A világhódító magyar kutyahámot gyártó Julius-K9 két alapítója, Bakos Anikó és Sebő Gyula, valamint Lurkó, a magyar vizsla szerepelnek az októberi Forbes címlapján. Következzen a címlapsztoriból pár érdekesség, a teljes sztori a magazinban!
1. Csibészeléssel indult minden
Az, hogy ma létezik a Julius-K9 kutyahám, egy véletlennek köszönhető: történt ugyanis 1992-ben, hogy az akkor 22 éves Sebő Gyula elvitte kutyaiskolába Palló Ferenc oktatóhoz a dobermanját, aki egyből felismerte a tehetségét. Nem Gyuláét, hanem a dobermanjáét. Végül neki is megtetszett a kutyaoktatás, Palló mellé szegődött mint mentorált, és először itthon, majd Ausztriában dolgozott mint kiképző és csibészelő. Ez utóbbi a csibész, kapd el! kifejezésből jön, ami gyakran elhangzik, amikor őrző-védő feladatokra tanítják a kutyákat.
2. Fiatalkori szerelemből lett a cég, de a válást is túlélte
Bakos Anikó és Sebő Gyula alig voltak húsz évesek, amikor találkoztak 1990 nyarán. Anikó Ausztriába ment ápolóként dolgozni, de ez idő alatt is gyakran találkoztak, majd később össze is házasodtak. A céget együtt alapították 1997-ben és építették garázscégből ismert márkává. Hat éve különváltak útjaik, a válást sikerült úgy intézniük, hogy a legtöbb alkalmazott hónapokig nem is vett észre semmit. A mai napig együtt dolgoznak és barátok maradtak.
Sebő Gyula és Bakos Anikó – nemzetközi színtéren is (el)ismert márkát és terméket alkottak. Fotó: Orbital Strangers
3. Mennyit hámot adtak el eddig?
2018-ig bezárólag összesen 10 millió Julius-K9 kutyahámot adtak el, aztán abbahagyták a számolást Sebő Gyula bevallása szerint. Ezt 80 országban sikerült nekik, főleg Európában erősek. Három gyárban készítik a hámokat – Szigetszentmiklóson, Tiszaderzsen és Tiszafüreden van üzemük – és szállítják világszerte. „Nagyon gyorsan nőtt a piaci részesedésük, amint valahol bevezettük őket a kínálatba, a vásárlók célirányosan az ő hámjaikat kérték a boltokban”– mondja róluk Boy Tadsen, a legnagyobb európai kutyakellék-disztribútor, a Trixie exportigazgatója. „A termékkörükben abszolút piacvezetők, egyértelműen a legismertebb brand az övék a kontinensen, főleg Közép-Európában.”
4. Áttörték az üvegplafont
„Nagyon mély és komoly tudás kellett volna ahhoz, hogy globális márkákat tudjunk építeni. Az olyan csodák, mint a Julius-K9 kutyanyakörv, ami egy globális márka tud lenni, ilyenek – különösen a világháló adta lehetőségek miatt – megadatnak nekünk. Legyünk rájuk büszkék, és őket tekintsük mintának.” Ezt Lakatos Péter, a Videoton Holding társügyvezetője és társtulajdonosa, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) társelnöke mondta róluk nagyinterjúnkban, amikor a magyar cégek nemzetközi terjeszkedése előtti üvegplafonról beszélgettünk.
5. Nemrég dobták piacra az új hámtípust
Ez az IDC Longwalk, amit hosszú kutatómunka és fejlesztés előzött meg, és a hosszabb sétákra, kirándulásokra tervezték. Ezzel egy nagyobb víziót is megfogalmaztak: a kutyahám olyan legyen, mint az embereknek a cipő. Más cipőt igényel a mindennapok során a városban rohangálás, és mást veszünk fel hosszú túrára, mindig az adott mozgásnak megfelelően. A nemzetközi kampányuk is indul hamarosan, amihez egy globális szlogent is alkottak: azt ígérik, ez lesz a kutyások just do it-je.
6. Egy kutyaéletre terveznek
Volt, hogy tréfásan fejükhöz vágta egy vevőjük, minek vegyen a kutyájának új hámot, amikor tíz éve ezt hordja a kutyája, és semmi baja. „Nézzünk körbe a világban, mennyi szemetet gyárt az emberiség. Nem csak a fülpálcikára, műanyagpalackra gondolok, hanem a tévékre, mosógépekre, telefonokra, amiket néhány évre terveznek, hogy kidobd, és vedd az újat. A hámokat úgy tervezzük, hogy a kutyát egy életen át kiszolgáljon – még extrém használat mellett is” – mondja Anikó.
7. Ne dobd, adományozd el
„Ettől még vehetsz ugyanúgy néhány évente hámot, de a régit ne dobd ki, add oda egy állatmenhelynek, ahol még évekig jó szolgálatot fog tenni.”
8. Már kutyaeledelük is van
Ezt egy nagy múltú magyar állateledel-kereskedő céggel, a Panzi Pettel fejlesztették és gyártatják. (A címlapfotózásra például zsályás fogtisztító rágcsával érkeztek, hogy lekössék Lurkó figyelmét.)
9. Ebárvaházat alapítottak
A cégtulajdonosok saját kutyamenhelyet alapítottak Tárnokon, ez az Eb Árvaház Nonprofit Egyesület. Az egyesületet Bakos Anikó vezeti, sokszor maga megy le vidékre, hogy egy-egy állatot kimentsen az élhetetlen körülmények közül. Egyszerre 40 férőhelyet tudnak biztosítani, minden kutyát megsétáltatják délelőttönként, délutánonként pedig terapeuták foglalkoznak velük, hogy az örökbefogadó gazdiknak már könnyebb legyen a dolguk.
A Julius-K9 teljes történetét, külön cikkel a válság alatt is rohamosan bővülő kisállatpiacról, és az ebárvaházról az októberi Forbes magazinban olvashatod!
