Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Lakatos Péter. Fotó: Fekete Csaba

Páros interjú a koronavírus két végpontjáról: a „kistérségi Dzsokik” világmegfejtése

A Válasz Online Lantos Csaba egészségipari befektetőt és Lakatos Pétert, az egyik legértékesebb hazai tulajdonú gyártóvállalat, a Videoton társ-vezérigazgatóját kérdezte a gazdasági túlélés művészetéről.

„Nemrég olvastam Mérő László új könyvében, hogy súlya van annak, ha olyanok mondják, hogy „nem tudom”, akiket általában inkább a „tudom”-jaikról ismernek. Ha az a kérdés, kevesebb-e a rendelésünk, mint januárban, erre nyilván igen a válasz” – mondja Lakatos Péter a felvetésre, hogy statisztikák szerint egyiküknek nagyot kellett bukni a koronavírus-válságon, a másikuk viszont nyert.

Koronanyertesek, koronavesztesek

Lakatos Péter szerint a válság az autóiparnak, ahol most a gépkocsialkatrészek eladási számai rettenetes képet mutatnak nagyon jó excuse: „ha a fogam el van rohadva, majd véletlenül nekimegyek a tükörnek, mondhatom, hogy az ütötte ki. Csak nem bontottam ki az igazság minden részletét” – céloz arra, hogy a német és a kínai autóipar már a válság előtt is lassult az önvezető technológiák, az elektromos járművek, a telekocsi és a carsharing megjelenése miatt.

Lantos Csaba szerint „még az sem igaz, hogy az egészségipar összes területe dübörög, a gépgyártás pedig meghalt.”

Lantos éppen két terápiás készítmény fejlesztésével is harcol a Covid-19 ellen, ipari fertőtlenítőszerből négyszeres a rendelésállományuk a januárihoz képest, de a Budakeszi úti járóbetegrendelőjüket, ami azóta újranyitott, be kellett zárni, amikor a 65 év feletti orvosok nem dolgozhattak.

„A világon jelenleg 143 nemzetközileg jegyzett vakcinakutatás folyik, továbbá 170-nél több terápiás kezeléses kísérlet van; ez valamilyen gyógyszert vagy vérkészítményt jelent. Utóbbiak közül én két fejlesztésben vagyok jelen befektetőként.

Még soha nem láttam ilyen tudományos-intellektuális összpontosítást, mint amit a Covid produkált” – mondja Lantos.

Dilemmák

„Én mindig igyekszem utólagosan is bizalmat szavazni annak, aki intelligens modellezés alapján megpróbált valami nem szokványosat, de nem feltétlenül sikerült neki” – mondta Lakatos a svéd járványkezelésről – a klasszikus dilemma egy döbbenetes kihatású formájával szembesültünk:

„valakinek döntenie kell, hogy egy ütközési szituációban melyik kimenetelt választja. Ha semmit nem tesz, ötven ember hal meg a buszon, ha közbeavatkozik, csak öt az autóban.”

Felteszi a kérdést: „tényleg abszurd olyan számításokkal előállni, hogy egy 23 esztendős fiatal a halálával átlagban 31 nagyon jó, 27 közepes és 4,7 rossz évtől esne el, miközben egy 80-as korosztályú demens meg legfeljebb egy-két borzasztó évtől? Ha valaki kimeneteket súlyoz, és megszorozza a bekövetkezés valószínűségével, az normális dolog, még ha ez emberéletek esetében brutálisan is hangzik.”

Maradnak kistérségi Dzsokik

„Ennél kockázatosabb befektetés nemigen létezik, pláne, hogy – mint mondtam – elképesztő kihívás megfelelni a gyógyszerhatósági szabályozásnak. Másfelől: jó, ha tudjuk a helyünket a világban” – mondja Lantos Csaba a Válasz Online arra a felvetésére, hogy gigantikus pénzeket fog kaszálni, ha sikeres lesz az általa finanszírozott koronavírus-gyógyszer.

Egy ilyen fejlesztés nagyságrendileg egymilliárd dollárba kerül, a legdrágább részei a humánklinikai vizsgálatok.

A ’80-as évek óta Magyarországról csak a Richter tudott originális molekulát az amerikai piacra vinni, de az ő éves forgalmuk is csak másfélszerese a fejlesztés egymilliárdos költségének.

Lantos tervei szerint, ha eljutnak az általuk finanszírozható fázisig, ami húsz– ötven betegen való tesztelést jelent, akkor eladják a fejlesztést. „Ha meg nem sikeres, akkor buktunk.”

„Onnan, ahonnan mi jövünk, lényegében esélytelen fogyasztói világmárkákat építeni. Ebben az értelemben kistérségi Dzsokiként kell leélnünk az életünket” – teszi hozzá Lakatos.

A gazdaság visszapattanásáról

„Én egyáltalán nem hiszek a visszapattanásban, a V-alakú görbében. Háromhónapnyi bezártság szerintem igenis elgondolkodtatja az embereket, hogy szabad-e ennyit repülni, érintkezni, sűrűsödni” –mondja Lantos.

Lakatos szerint „ez a válság rengeteg olyan fogyasztói viselkedés- és gondolkodásváltozást kényszerít ki, amely egyébként is bekövetkezett volna – legfeljebb hosszabb idő alatt. Soroljam a példákat? Digitalizáció, home office, házhozszállítás. Nem arról van szó tehát, hogy eddig az A jelű út volt a progresszív, most pedig hirtelen egy B lett helyette a menő”

A teljes összeomlás opciójáról

„Most az a helyzet, hogy a világ kormányai és nemzeti bankjai – hihetetlenül egységesen, gondolkodás és szinte kontroll nélkül – a jövő nemzedékekre hagyják a mai válság terheit. Mindegy, hogy állampapír-kibocsátásról vagy jegybanki pénzteremtésről hallunk, lényegileg ez a helyzet” – válaszolja Lantos arra, hogy mi lesz, ha újabb kataklizmákkal szembesül a világ.

„Mivel olyan még nem volt, hogy sehogy se legyen, továbbá nem fogunk elfelejteni számolni, illetve mindig lesznek kielégítendő igényeink, a világgazdaság nem tud csak úgy összeomlani. Az persze benne van a pakliban, hogy ne tartsunk ott három év múlva, ahol azt gondoltuk, hogy tartani fogunk” – mondja Lakatos.

Borítókép: Lakatos Péter, a Videoton társ-vezérigazgatója. Fotó: Fekete Csaba

"A legnagyobb kockázat az, ha nem vállalsz semmilyen kockázatot. Egy gyorsan változó világban az egyetlen stratégia, ami biztosan sikertelen, az, ha soha nem kockáztatsz."

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója