A magyarok közel kétharmada bankkártyával vagy mobileszközzel fizet, ha külföldre utazik, ezzel a régiós rangsor vezetői között vagyunk a nyolc közép- és kelet-európai országot vizsgáló Visa tanulmány szerint. 11 százalék nem ugyanazt a bankkártyát használja külföldön, mint amit belföldön megszokott.
A világjárvány visszaszorulásával a magyarok újra szívesen töltik szabadságukat határainkon kívül, legyen szó akár hosszabb nyaralásról vagy hétvégi városlátogatásról. Ezeken az utazásokon pedig készpénz helyett előszeretettel használják bankkártyájukat, okostelefonjukat vagy okosórájukat fizetésre – derül ki a Visa megbízásából nyolc közép- és kelet-európai országban készült tanulmányból, amelyet csütörtökön sajtótájékoztatón mutattak be.
Kell egyáltalán készpénz?
A kutatásból egyebek mellett kiderült, hogy:
- a magyarok 62 százaléka külföldi utazásai során inkább bankkártyával, okostelefonnal vagy okosórával fizet, ez az egyik legmagasabb arány a vizsgált nyolc közép- és kelet-európai országban, és hátterében elsősorban a kényelem (a válaszadók 70 százaléka), a gyorsaság (64%), a biztonság (47%), illetve a készpénz elvesztésének kockázata (40%) áll;
- a válaszadók 40 százaléka szükségtelennek tartja készpénze helyi valutára váltását, de mint Kiss Ede, a Visa Magyarországért felelős területi vezetője elmondta: 15 százalékuk azért még mindig készpénzben viszi magával az utazásra szánt büdzséjét – ez a szálláson felül naponta és fejenként 25–50 euró között jellemző;
- a magyarok többsége (89%) ugyanazt a kártyát használja otthon és a határon túli utazások alkalmával is, és csak 11% vesz igénybe más kártyát a külföldi fizetésekhez (ezek között hagyományos bankok és neobankok – Revolut, Wise és társai – egyaránt megtalálhatók);
- a leggyakoribb külföldi fizetési helyek között a benzinkutakon körülbelül a válaszadók 73%-a fizet kártyával, okostelefonnal vagy okosórával, míg a bevásárlóközpontokban ez az arány 72%;
- ezek a fizetési módok ugyanúgy népszerűek az éttermekben (közel 69%) és az élelmiszerboltokban (64%) is, de az utazók múzeumok, galériák, és vidámparkok (közel 62%) látogatásakor is szívesen fizetnek digitálisan.
Visszatért az utazási kedv
A legnagyobb hazai lakossági bank, az OTP Bank adatai szerint az elmúlt öt hónapban jelentős bővülés volt a külföldi kártyás tranzakcióknál, ami azt mutatta, hogy a covidjárvány enyhülésével újra visszatért az utazási kedv, erősebb volt a síszezon, és megindultak a tavaszi fapados kiruccanások, mondta el Farkas Tamás, az OTP Bank senior bankkártya tanácsadója.
A külföldi – fizikailag külföldön végzett – vásárlások (tehát nem online rendelések) kosárértéke 2021 első öt hónapjához képest több mint 20 százalékkal nőtt, a külföldi ATM-ekből történő kivét pedig több mint 30 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Mindebben a covidhatás mellett a meglóduló infláció és a tavalyinál lényegesen gyengébb forintárfolyam következménye is benne van.
Az OTP-nél a nyári időszakra is hasonló volumennövekedésre számítanak, még ha a Visa tanulmányából az is kiderül, hogy a magyarok a régióhoz képest kevesebbszer vagy rövidebb időre tudnak külföldre utazni.
- 2022-ben a többi közép- és kelet-európai ország lakosaihoz viszonyítva a magyar válaszadók közül kevesebben készülnek külföldön nyaralni: a magyarok közel egyharmada tervez három éjszakánál hosszabb időt külföldön tölteni.
- A hosszabb külföldi utat tervező magyarok fele idén egyszer megy el üdülni.
- A megkérdezett magyarok egy csoportja ugyanakkor többszöri nyaralásra indulna: a válaszadók közel 40 százaléka kétszer–háromszor tervez külföldre menni.
- A hazai válaszadók idei első számú nyaralási úti céljai: Horvátország (több mint 31%), Olaszország (közel 24%), illetve Görögország és Spanyolország (mindkettő 20% körül).
- A hosszabb külföldi kikapcsolódások mellett a magyarok 2022-ben is szívesen töltődnek fel hétvégi városlátogatások során, a legtöbben Bécset (közel 28%), Rómát (22%) és Prágát (közel 19%) jelölték meg desztinációként.
Néhány jó tanács
„A külföldi vásárlások során továbbra is a kártyás vagy a mobiltelefonos fizetés a legkényelmesebb választás. A legtöbb országban kiterjedt elfogadói hálózatok működnek.
Utazás előtt érdemes a bankkártyát kibocsátó bank külföldi vásárlásra, illetve készpénzfelvételre vonatkozó aktuális szabályzatait megnézni, ugyanis kedvezőbb díjazása lehet például az adott bankcsoport által üzemeltetett külföldi ATM-en való készpénzfelvételnek.
Az sem mindegy, hogy egy kártyás vásárlást milyen árfolyamon számol el a bank” – emeli ki Farkas Tamás, az OTP Bank betéti kártya terület menedzsere, hozzátéve, hogy tapasztalataik szerint a magyar ügyfelek szemében az árfolyam a neuralgikus pont. Arról, hogy milyen típusú ATM-eket érdemes messze elkerülni, itt írtunk.
Mindig a helyi pénzben!
Ha külföldön kártyával fizetünk vagy készpénzt veszünk fel, előfordulhat, hogy választani kell a helyi pénznem és a forint között. Ha a helyi pénznemet választjuk (eurót, kunát, fontot, ahol épp vagyunk), szinte mindig jobb árfolyamot kapunk, ezt minden nyaralási szezon előtt érdemes észben tartani.
Ha a forintos fizetés választjuk, lehet, hogy kényelmesebbnek tűnik, de jóval drágább megoldás, ilyenkor bejön az úgynevezett kényelmi díj, vagyis életbe lép a DCC (dynamic currency conversion) mechanizmus, ami az aktuális piaci árfolyamnál rosszabb, előre fixált árfolyamon váltja át a devizás költéseinket. (A nagy bankkártyás lehúzóbiznisz hátteréről korábban itt írtunk.)
Borítókép: Mark OFlynn//Unsplash
