A Fővárosi Közgyűlés a héten döntött úgynevezett mikromobilitási pontok létrehozásáról és az e-rolleres szolgáltatók működtetésének alapelveiről. Április 27-én fővárosi rendelet született a témában, jöjjenek a részletek.
Úgy tűnik tehát, elindult a budapesti közösségi eszközök helyzetének kibogozása, az új szabályozás fontosabb részleteit az egyeztetési folyamatban is részt vevő PRM-CEE tanácsadó cég szakértője, Bene Márk közölte a Forbes.hu-val.
A tudnivalók
A rendelet meghatározza azokat az ún. mikromobilitási pontokat (MMP-ket), amelyeken a használaton kívüli kerékpárok, rollerek leparkolhatók. Mivel fővárosi szabályozásról van szó, ezért csak Budapest tulajdonában álló területeken létesítendő pontokra vonatkozik.
A szolgáltatás működtetésének egyéb feltételei:
- a szolgáltatók által fizetendő közterülethasználati-díj eszközönként havi 50-1000 forint között mozog e-rollerek esetén, elhelyezéstől függően. A belvárosi területeken a legmagasabbak a díjak, a külvárosban 50 forintos havidíjat határoztak meg;
- a díjból 25 százalékos kedvezményt kap a szolgáltató, ha az eszközök begyűjtésére, szállítására környezetbarát (zéró emissziós) járműveket használ, vagy ha felhasználási adatokkal segíti a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) az utazásszervezésben;
- a szolgáltatók az eszközökön három helyen egyedi azonosítót kötelesek feltüntetni, amely a szabályszegések felderítését és a szabályszegő felhasználók beazonosítását segíti elő.
- az MMP-ken kívül tárolt eszközök szolgáltatói napi 5000 forint bírságra számíthatnak eszközönként.
Mely eszközöket érinti a rendelet?
A definíció szerint mikromobilitási eszköz a kerékpár, a roller, továbbá az emberi erővel hajtott, illetve ennek segítésére vagy önálló hajtás céljából legfeljebb 350W névleges teljesítményű és 25 km/h vagy azt meghaladó sebesség esetén a teljesítményleadást megszüntető elektromos motorral rendelkező, kifejezetten valamely személy szállítására szolgáló egyéb eszköz, így különösen az önkiegyensúlyozó eszköz (hoverboard, monocycle).
Mikor valósul meg?
Elsőként az eszközök használatát tekintve legfrekventáltabb területekre vonatkozik majd az új szabályozás:
- az V., VI., VII. és VIII. kerületek egyes belső területeinek fővárosi tulajdonú részein június 1-től hatályos,
- míg más területeken – a belvárostól kifelé haladva – július 1-től, illetve október 1-től.
Következő lépések
2019 májusában jelent meg Budapesten az első e-roller-szolgáltató, a Lime. Ehhez képest a PRM-CEE szerint az aktuális rendelet még mindig csak az első lépés a mikromobilitási eszközök hazai helyzetének rendezésében.
A tervek szerint a BKK és a kerületek között létre fog jönni egy-egy külön megállapodás, amely alapján utóbbiak vállalják, hogy a rendeletben foglalt alapelvek és keretek mentén alkotják meg vagy módosítják a saját szabályozásukat. A megfelelő szabályozási környezet életbe lépését követően, a kerületek és a szolgáltatók fektetik majd le a működés feltételeit (a fővárosi rendeletben meghatározott keretek között).
Bene Márk szerint
így biztosított, hogy homogén szabályozási környezet jön létre, amely ugyanakkor megőrzi a kerületi sajátosságok miatt szükséges rugalmasságot (csak a keret és az alapelvek fixek), valamint áthidalja a kétszintű önkormányzatiságból eredő kihívásokat.
A szakértő szerint a most elfogadott szabályozás szakmai siker a szolgáltatóknak, szabályozó szerveknek és az egyeztetési folyamatban résztvevő szakértőknek:
- nemcsak mert hosszú távon rendezheti egy újszerű szolgáltatás működését,
- hanem mert példát mutat arra, hogy a különböző szakmai, önkormányzati és más érdekek eredményesen egyeztethetőek.
A megosztáson alapuló mikromobilitási eszközök, például e-rollerek szabályozása két területet érint:
- az egyik a közterület-használat,
- a másik pedig a rájuk vonatkozó közlekedési szabályok.
Ezúttal az első kérdésben történt előrelépés: meghatározták azokat a fővárosi mikromobilitási pontokat (MMP), ahol a használaton kívüli eszközök elhelyezhetőek, valamint a szolgáltatás működtetésének alapelveit. Ugyanakkor az e-rollerek közlekedésben való részvételének feltételeit és hivatalos definícióját, melyek elsősorban a felhasználókra vonatkoznak majd, egy KRESZ-módosítás keretein belül kell meghatározni, ami viszont évek óta húzódik. Erről a tanácsadó cég úgy véli, már az új Országgyűlés fog majd tárgyalni.
