A Tisza-kormány a költségvetés átvilágítása után közölte, hogy változatlan pálya mellett az idei hiány 7,5 százalékos lenne. Korábban 6,8 százalékkal számoltak. Az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint ennek valóban volt negatív hatása a devizánkra nézve, de hozzátette, hogy a gyengülés nem ez váltotta ki.
Varga Zoltán a forint és a zlotyi mozgása közötti párhuzamra hivatkozott, ami azt mutatja, hogy a devizapiaci hatások Donald Trump bejelentéseivel indultak el. Az amerikai elnök szerdán közölte, hogy az iráni vezetéssel nem lehet tárgyalni, így a tűzszünetnek vége.
Hozzátette, hogy a forint gyengülése némileg erősebb volt, mint a lengyel zlotyi esetében, ami a költségvetési probléma rárakódó hatása lehet.
Az ING vezető elemzője egyetért azzal, hogy a forint mozgását kevésbé befolyásolja a költségvetési hiány. „Nyílt titok volt, hogy a hiány nem hatossal, hanem hetessel fog kezdődni” – mondta Virovácz Péter. Hozzátette, hogy a költségvetéssel kapcsolatos számok csak egy leltár eredményei, a Tisza-kormány pedig még idén összeállítja a pótköltségvetést, ami rendezheti ezt a helyzetet. Az elemző szerint a befektetők, ha meg is ijedtek, az uniós forrásokkal kapcsolatos pozitív hírek gyorsan megnyugtathatják a piacot.
Ezek a hírek pedig hamarosan megérkezhetnek, ugyanis július 10-én, pénteken ECOFIN ülés lesz Brüsszelben, ahol a tagállamok pénzügyminiszterei fognak tárgyalni – emlékeztetett Varga Zoltán. Kármán András már úton van a belga fővárosba, szerinte ez az egyeztetés lehet az utolsó lépés a Magyarországnak járó uniós források feloldása felé.
Profitot realizál a Citigroup, ez borús képet vetít előre a forintnak
Varga Zoltán beszélt róla, hogy szerda este jelentek meg azok a hírek a Bloombergen, miszerint a Citigroup lezárja a magyar, forintban denominált államkötvényekben fennmaradó pozícióit. Az amerikai pénzintézet a döntést azzal indokolta, hogy a választások utáni rali „nagyrészt már lefutott”, és a kedvező kilátásokat rontja az olajárak emelkedése.
A Citi stratégái azt írták, hogy a forint kifulladni látszik az egy éve tartó erősödést követően, az iráni konfliktus eszkalációjával elinduló, tovagyűrűző hatások pedig rontják a hangulatot a magyar piac körül.
A Citi startégiai ajánlásait gyakran követik a piaci elemzők, így ez a döntésük akár visszafoghatja a Magyarországra érkező külföldi tőke áramlását.
Virovácz Péter szerint annak ellenére, hogy a Citi profitot realizál a magyar államkötvényeken, a befektetői érdeklődés még mindig élénk Magyarország iránt. „Az ING-nél azt tapasztaljuk, hogy a klasszikus, tartós befektetést kínáló alapok iránt még mindig élénken érdeklődik a külföldi tőke” – mondta az elemző.
Elszámolhatta magát a jegybank, ennyi volt a kamatcsökkentési ciklus?
Az ING vezető elemzője arról beszélt, hogy a forint nagyobb mértékű gyengülését nem csak a negatív hatásokkal lehet magyarázni. Hazánk adósbesorolása továbbra is az egyik legrosszabb az Európai Unióban, így a negatív hírekre a forint nagyobb amplitúdóval leng ki. Kiemelte, hogy a hirtelen sokk ellenére sem tört ki a forint a megszokott sávjából.
Legutóbbi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot 6 százalékra. Ez megfelelt az elemzői konszenzusnak, a döntés utáni kommunikációban viszont Varga Mihály belengetett még két kamatvágást a nyáron. Ez azt jelenti, hogy szeptemberre 5,5 százalékra csökkenhet az irányadó ráta, ami még mindig kamatelőnyt biztosít Magyarország számára, viszont a gazdaságot is elkezdheti pörgetni.
A jegybank korábban adatvezérelt monetáris politikát követett, így viszonylag váratlan volt Varga Mihály bejelentése két további vágásról. Ez annak a tükrében lehet aggasztó, hogy nem sokkal a vágás után az iráni konfliktus ismét eszkalálódik, ami akár át is írhatja a központi bank terveit. Az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint a közel-keleti válság további eszkalációja és az olajárak rohamos drágulása valóban derékba törheti a kamatvágási ciklust, de azt is hozzátette, hogy a magyar inflációs adat egyelőre bőven teret ad a további kamat csökkentésnek.
Virovácz Péter egyetértett azzal, hogy a fogyasztói árak emelkedésének lassú üteme lehetőséget ad a további kamatvágásra. Hozzátette, hogy annak ellenére, hogy a jegybanki kommunikáció még két vágást irányzott előre a nyárra, Varga Mihály azt is leszögezte, hogy döntéseiket a geopolitikai helyzethez igazítják.
Ezzel együtt az elemző arról is beszélt, hogy az iráni helyzet jelenleg nem befolyásolhatja a Monetáris Tanács terveit. „Ez a konfliktus rendkívül gyorsan változik, egyik napról a másikra vehet 180 fokos fordulatot. Egyelőre nem lehet megmondani, hogy a következő kamatdöntő ülés idején éppen mi történik majd a Közel-Keleten” – magyarázta Virovácz Péter.
Hozzátette, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzete, az uniós források megszerzése, valamint a pótköltségvetés kialakítása egyelőre olyan környezetet teremt, ami akár egy további kamatvágásnak is megágyazhat az ősszel. Az ING várakozási szerint 2027-ben az alapkamat 4,5 százalékig zsugorodhat.
