Multis IT-sként kezdte érdekelni a bor, és a drága hobbiból rekord idő alatt pályamódosításig és egyedi champagne-kereskedésig vitte. A Varros & Co. motorja a férjével közös első otthonra szánt pénzét francia pezsgőkbe fektette, és bár ma is sokan kétkedve figyelik üzleti koncepcióját, a biznisz beindulni látszik.
Ez a cikk az induló vállalkozásokat bemutató Nyitottam egy boltot sorozatunk része.
„Szerintem ez az igazi luxus – Varró-Turóczi Anett tart egy pillanatnyi szünetet, amíg a kezében lévő 21 ezer forintos pezsgőből tölt a poharamba. – Hogy azt csinálhatom, amit annyira szeretek.”
Miközben a szabadban van vagy 40 °C fok, én optimális hőmérsékleten, kiváló francia pezsgők, dizájnbútorok és halk háttérzene mellett beszélgetek egy szerény szőke lánnyal, tulajdonképpen egy borraktárban a XIII. kerület szélén. Anett csaknem teljesen egyedül ül itt nap mint nap, de vele van minden korábbi megtakarítása, italok formájában, erre cserélte jól fizető multis-IT-s állását a 30. születésnapja környékén.
„2010-ben kezdett érdekelni a bor, ez 2013-ban fordult komolyra. Szilveszterkor csak egy kis Hungaria Extra Dry-ért ugrottunk be a férjemmel a Bortársaságba, de annyira kedvesek voltak az eladók, hogy aztán több üveg champagne-nyal tértünk haza. Akkor kóstoltunk először francia pezsgőt, de máig nem tudom, hogy jó döntés volt-e – egyszerre megvilágosodtunk és elvesztünk.
Az impulzusvásárolt pezsgők nála komolyabban ütöttek be, mint a legtöbb embernél szoktak: a drága hobbiból még drágább lett, pár hónappal később pedig egy igazán költséges befektetés ötlete is megfogalmazódott. Anett pezsgőboltra írt üzleti tervet, megnyert vele egy EU-s ösztöndíjat, és már indult is fél évre egy külföldi borászatba, sőt még a ruszti Weinakademie, azaz Európa egyik legkomolyabb borszakmai egyetemének tandíjára is jutott belőle. Mire letelt a gyakorlat, már a főnöke is tudta, hogy a fizetés nélküli szabadságról az IT-s soha nem fog visszatérni a hűvös-klímás multi számítógépe elé.
„Most akkor te tényleg borral fogsz foglalkozni?” – kérdezte a család, a férj viszont unszolta: már nincs visszaút. 2014-ben együtt utaztak a világ legjobb pezsgőinek otthonába, Champagne-ba, és hazafelé a számos karton boron kívül a határozott döntést is magukkal hozták: champagne-kereskedést indítanak, mégpedig olyat, amilyen itthon még nincs.
„A kis pincészeteket mi kutattuk fel, gyorsan sok jó baráti kapcsolatunk lett. Kezdettől fontos, hogy ne egyszerűen jó borokat találjunk, hanem azokkal együtt jó embereket is. Amit mi csinálunk, az kétoldalú dolog.” A lány azokért a borászatokért, amelyekkel megegyezik és szerződést köt, mindent megtesz: ő maga a kizárólagos importőrük, a hazai kis- és nagykerük, a helyi sajtósuk, márkanagykövetük. Eddig négy olyan pezsgőházat hozott be Magyarországra, amelyeket más még nem, ezért aztán azok megismertetése, bemutatása is az ő feladata. „Ha emberileg nem passzolnánk, akkor nem tudnám száz százalékosan képviselni őket.”
Anett és a champagne-i napsütés
Amint Anett 2015-ben kiváltotta a vállalkozói igazolványt, a pár minden megtakarítását értékes italokba forgatta: hat-nyolcmillió forintot, a közös otthonunkra szánt tőkét.
„Az első évben a forgalmunk összesen 90 palack lett. Más azt megissza otthon.”
Mondjuk nehéz is lett volna elképzelni, hogy azonnal berobbannak. „Sokan hülyének néztek minket, hogy a champagne-nyal kezdtünk, mert azzal még senkinek sem sikerült.” A pezsgő, és azon belül is a champagne más kereskedéseknél csak a cseresznye a habon, a prémium kategória, miközben a bevételt leginkább az egyszerűbb csendes borok termelik. Ehhez képest a Varros & Co. a csúcsról indult, akkor, amikor még a fogyasztói igény is jóval mérsékeltebb volt, épp hogy bontakozott a gasztroforradalom, és barátkoztunk a szóval: Michelin-csillag. „Az első év eredményeit látva döntenünk kellett: ez vagy megmarad hobbinak, vagy nagyban kell csinálni. Magamat is megleptem, amikor utóbbi mellett érveltem.”
„Valahogy csak úgy megtörtént, hogy a nagyon szeretemből ezt akarom csinálni lett.”
Meggyőzte magát: ha valamikor, akkor még 30 évesen, egy házasság elején érdemes pályát módosítani. Onnantól kezdve a borokért dolgoztak, „a nyolc év alatt gyakorlatilag mindent az italoknak rendeltünk alá”. A 13-76 ezer forintos italok készletezésre anyagilag rá kellett gyúrniuk: Lóránt maradt a családja cégben főállásban, Anett pedig – akkor még mindig vendéglátós vagy kereskedelmi tapasztalat, illetve boros diploma nélkül – egy pesti borbárban vállalt munkát. Még a nászútjuk is egy champagne-i szüretelés volt. Igaz, addigra már olyan baráti kapcsolatokat építettek ki ott, hogy a Champagne J. de Telmont csapata egy pezsgőzős hajótúrával lepte meg őket.
Anett, Lóránt, rakár, champagne
„Anettel Ausztriában, a Falstaff Champagne Galán találkoztam néhány évvel ezelőtt, és rá pár hónnapra ki is jött hozzánk a birtokra – Philippe Manfredini, a 32 hektáros Champagne J. de Telmont exportvezetője épp szabadságon van, mégis rászánja az egyik estéjét, hogy hosszasan beszélgessen velem telefonon. – Mondta, hogy talán később vállalkozni szeretne, de kezdetben még nem volt biztos. Magyarország borország, szóval mi láttunk benne potenciált. Később mi is meglátogattuk Anettéket, így alakult ki a kapcsolat.” És a barátságból rövid úton üzlet lett.
„Ahhoz, hogy valaki neked kizárólagosságot adjon, nem elég három kartonnal rendelni tőle” – magyarázza Anett. A házaspár az évek alatt összesen 12-szer utazott ki Franciaországba, legalább harminc pezsgőháznál jártak, és száztól kóstoltak több ezer pezsgőt, mire elindult a kereskedés többek között a Telmonttal. A 400 hektárról dolgozó Palmer & Co-val három évnyi lobbizás után tudtak kizárólagos forgalmazói szerződést kötni – ma is erre a legbüszkébbek. „A Palmer a keresettebb, ismertebb márkák közé tartozik. Ők kivártak, látni akarták, hogy kik vagyunk, mit csinálunk. Mire megegyeztünk, már lecsekkoltak, mindent tudtak rólunk – tulajdonképpen jó érzés volt, hogy számítunk nekik mi itt Magyarországon.”
Három évnyi lobbi. Érthető, hogy a Palmerre a legbüszkébb
Miközben beszélgetük, az én poharamba is egy reimsi Palmer Brut Réserve kerül; meglepő, mennyire intenzíven él együtt ebben az italban a citrusos frissesség, és a klasszikus, telt érlelt pezsgőket jellemző toastos-élesztős, krémes aromatika. Az újdonsült kereskedő szeret beszélgetni az emberekkel, szereti kiismerni az ízlésüket, és élvezi a játékot, amit a kedvenc italaik megtalálásáig játszhat. A magánvásárlók, -kóstolók tavaly már a bevételük felét adták, azaz a 600-700 palack felét ők és a champagne-oknak megnyert barátaik vették meg.
A készlet második fele a gasztróba kerül – az általuk forgalmazott Mousse & Fils-t ajánlotta nekem legutóbb Dobai András is a füredi Kredencben, de fő partnereik a Villa Vitae és a csopaki Márga bisztró is. Bevételük fele vidékről jön, szállítanak még Sopronba és Ceglédre, most pedig Nyíregyházán keresnek lehetőségeket.
„Itt Champagne-ban évente egyszer tartunk egy nagy meetinget, amikor az összes exportvezető összeül, és megnézzük a számokat. Legutóbb szóba került Magyarország, és egyértelmű volt, hogy egy vagy két évvel ezelőtt volt egy nagy ugrás, azóta is növekvő piacról van szó. És nem csak a sommelier-k, a szakma igényei nőnek, hanem a képzett embereké” – így Philippe, aki nemrég a saját szemével is megnézte, mi itt a helyzet.
„Anett elvitt néhány budapesti és balatoni helyre, és meglepett, hogy több étterem is kínál champagne-t pohárral. Ausztriában kevesebb ilyen helyet látsz. Én tudom, hogy a Balaton Magyarország Côte d’Azur-ja, de tíz éve ilyen ott biztosan nem fordult elő.”
Ettől függetlenül sem a Varros & Co., sem a Telmont nem törekszik mennyiségi növekedésre. Philippe szinte meglepődik, amikor megkérdezem, van-e célszám, amit a magyarországi forgalmazást illetően kitűztek együtt. „Soha nem beszélünk számokról. Lépésről lépésre növekedünk, lassan emeljük a mennyiségeket. Mi egyébként is minden exportországban fiatal, lelkes vállalkozókkal dolgozunk vagy kis családi cégekkel, sehol sem a mennyiségi eladás a cél.”
Varróék nagykerként egyedül a Culinarisba és a budai A Borba szállít, mert „ott biztosan megkapják az italok azt a törődést, amit megérdemelnek”. A budapesti éttermek közül a St. Andreát emelik ki, aztán csak kicsúszik az is: „Jó lenne még egy csillagos is.”
Az igazi luxus. Mármint az örömvállalkozás, nem a pezsgő
A már meglévők mellett (Palmer & Co., J. De Telmont, Lancelot-Pienne, Mousse & Fils) még két-három pezsgőházat szeretnének forgalmazni, mennek is ki ismét kóstolni hamarrosan, ez már a negyedik szüretjük lesz – „van már három évjárat, amiről úgy tudunk mesélni, hogy mi is részese voltunk”.
A bővülési lehetőségek keresésekor nem elég persze, hogy finom legyen az ital (és jó fej a borász), „a mateknak is ki kell jönnie”. „A 20-30 eurós champagne az ott is olyan, mint itthon, de rengeteg pincészet van és könnyű lukra futni. Mi az első alkalommal hazahozott száz palack kétharmadát kiöntöttük” – utalnak arra, hogy szívesen ad tanácsot az éppen utazóknak.
„Szerintem az az igazán drága ital, ami neked nem tetszik.”
Öt-hét pincészettel egyébként még úgy is lekötné minden idejét, hogy a borbárban már tavasszal felmondott, és férje is hátrahagyta családja cégét, ma már mindketten kizárólag a Varros & Co-val foglalkoznak, amely formailag egyelőre még egyéni vállalkozás.
A már meglévő négy mellé még 2-3 pezsgőház jöhet
„Hogy mikor van kiszállítás? Amikor beülök az autóba és kiviszem” – nevet Anett, ez tényleg egy kétfős vállalkozás egyelőre. A 6-8 fős magánkóstolókat is ő tartja (a webshopjukon egy ilyet is a kosarunkba rakhatunk 125 ezer forintért), és vidéki partnereik pezsgővacsoráit és reggelijeit is levezényli. „Mindig mindenhova mindenből három palackkal viszek. Kell egy plusz, ha az első dugós, és kell még egy, ha jól alakulna a hangulat. Általában jól alakul.” De intézi a szállítást Champagne-ból, a pincészetek magyar nyelvű promóciós anyagait is ő állítja össze. Most fognak kettesbe kapcsolni, most tud majd igazán beindulni az egész, mondják.
„Mostanáig anyagilag nem térült meg, de emberileg 200 százalékosan.”
A házaspárnak eddig bejött az együtt élni – együtt vállalkozni modell is, és ha a befektetett pénzük is visszajön a következő két évben, azt mondják, teljesen elégedettek lesznek.
Fotók: Sebestyén László
6 pezsgő a komfortzónádon túlról, merész 2018-as célokhoz
