Részvény, kötvény, arany, deviza, kripto vagy éppen kakaóbab? A választék szinte végtelen a tőkepiacon: amit csak kitalálsz, gyakorlatilag biztos, hogy fel tudod venni portfóliódba. De melyik eszközosztály mikor és kinek lehet valóban érdekes? A Kezdő kisbefektetők bibliájának harmadik része ebben lesz a segítségedre.
1. A részvények
A részvényeken keresztül a nyilvános piacon jegyzett cégekből vásárolhatsz tulajdont. A nyilvános piac maga a tőzsde, ahol szigorú átláthatósági szabályok és kereskedési keretek között, de akár napi szinten adhatod-veheted a cégek papírjait. A tulajdonlás jogokat is biztosít, a részvényes részt vehet a cég közgyűlésein, ahol szavazhat a napirendre kerülő kérdésekben is. A legnagyobb nyereség, ha a papírunk értéke a nyilvános forgalomban nő, de a részesedésünk után osztalékra is jogosultak lehetünk.
Kezdő kisbefektetők bibliája
Ez a tartalom egy nagyobb összeállítás része. A Kezdő kisbefektetők bibliájában hasznos tippeket adunk és az alapvető fogalmakat is elmagyarázzuk azoknak, akik most lépnek be a piacokra.
A sorozat részei:
- Mit tegyél a piacra lépés előtt?
- Hogyan kezdj bele a befektetésbe?
- Milyen eszközök közül választhatsz a befektetés során?
- Hogyan rakd össze a befektetési portfóliód?
- Mit tegyél, ha már kész a portfóliód?
A sorozat részét képező szótár itt érhető el.
2. A kötvények
Ha egy vállalat kötvényéből markolsz fel, akkor nem a cégből, hanem annak az adósságából veszel meg egy részt – a befektetésed összegével hitelezed a céget. Az érintett vállalat a pénzedért cserébe kamatot fizet neked, majd a kötvény lejártakor visszafizeti a befektetett tőkéd egészét is. A cégeknek sokszor van szükségük pénzre a növekedéshez, de ezt van, hogy olcsóbban kapják meg a piacon, mint egy banktól: egy jó reputációval rendelkező cég sokszor alacsonyabb kamatra tud kötvényt kibocsátani, mint bankhitelt felvenni.
A megvett kötvényedet azonban, ha akarod, még a lejárat előtt el is adhatod. Ezt főleg akkor érdemes megfontold, ha a cég adósságának kereslete nő, így a kötvényed árfolyama is emelkedik. Ez esetben nem csak a kifizetett kamaton, de a papír értékének növekedésén is nyerhetsz.
A vállalatok mellett az államok is rendszeresen folyamodnak a befektetőkhöz hitelért, a mechanizmus az esetükben is ugyanez – az állampapírként is emlegetett államkötvények a legbiztonságosabb befektetésnek tekinthetők, hiszen általában nem kell attól tartani, hogy egy állam nem fizeti ki a tartozásait.
→ PRO TIPP: Hol vegyek államadósságot?
Sok platformon vagy akár tbsz-en is vehetünk állampapírt, de a Magyar Államkincstár kiépített egy nagyon felhasználóbarát ökoszisztémát. Egyszer kell csak nekiveselkedni és megnyitni a Webkincstár felületén a számlát (ügyfélkapun keresztül), vagy bemenni egy államkincstárfiókba személyesen számlát nyitni, aztán letölteni a Mobilkincstár appot, hogy utána rém egyszerű és olcsó legyen az állampapír-vásárlás.
Fontos: az itt vezetett számla ingyenes, a tranzakciók – vásárlás, visszavásárlás, lejáratkor történő átutalás vagy pénzfelvétel (mind egy-egy kattintás) – díjmentesek, még tranzakciós illeték sem terheli őket. Az állam jól felfogott érdeke, hogy a lakosság finanszírozza (a saját devizájában), és ezért mindent meg is tesz.
3. Árupiaci termékek
Az árupiacon aranyat, olajat, kakaót, vagy akár kávét is vehetsz, de nem kell aggódni, senki nem fog egy tonna kávébabbal megjelenni a házad előtt, ez esetben csak virtuális tulajdont szerzel a mögöttes termékek felett. Befektetésed akkor sikeres, ha az általad választott termék kereslete nő, így drágábban tudod eladni a terméket, mint ahogy vetted.
4. Devizák
A devizapiac (Forex) a világ legnagyobb pénzügyi piaca, amely a hét öt napján, gyakorlatilag napi 24 órában működik. Vasárnap este nyit az ázsiai piacokkal, majd egymást követik a tokiói, londoni és New York-i kereskedési időszakok, így péntek estig folyamatosan lehet devizákkal kereskedni.
Fontos különbség van a deviza és a valuta között. A köznyelvben gyakran szinonimaként használják őket, de pénzügyi értelemben nem ugyanazt jelentik. A valuta a külföldi készpénzt jelenti – például az utazás előtt váltott euróbankjegyeket –, míg a deviza a számlapénz, vagyis a bankszámlán vagy befektetési számlán tartott külföldi pénznem. A befektetők túlnyomó többsége valójában devizákkal kereskedik, nem pedig valutával.
A devizák önálló befektetésként is megjelenhetnek a portfólióban, de ahogy az I. blokkban is írtuk, közvetetten is hatnak a hozamokra. Ha amerikai részvényeket vásárolsz, nemcsak az adott cég teljesítménye számít, hanem az is, hogyan változik a dollár árfolyama a forinthoz vagy az euróhoz képest. Emiatt a devizakockázat sokszor legalább akkora hatással lehet a végső eredményre, mint maga a befektetés.
5. Kriptodevizák
A kriptodevizák a világ talán legkockázatosabb befektetései, legalább is ezek árfolyamai nagyon volatilisan mozognak, vagyis hirtelen képesek nagyot emelkedni vagy bezuhanni. Hogy miért? Mert ezek olyan eszközök, amiknek semmilyen valós értéke nincsen, az árfolyamukat egyedül a kereslet szabja meg, ebből lesznek aztán a nagy bukók vagy az ezerszeres emelkedések. Igaz, utóbbira azért nagyságrendekkel kisebb az esély, mint az előbbire, főleg, hogy a kriptopiacon rengeteg a csalás és a különböző piramisjáték a kriptók által kínált anonimitás miatt – így nagyon résen kell lenni, ha a beszálláson gondolkozol.
→ PRO TIPP: A biztonság
Ha már van kriptód, használj hideg tárcát, ez olyan eszköz, ami az internethez csatlakozás nélkül tárolja a kriptopénzekhez tartozó privát kulcsokat. Extra biztonságot ad a hackerek ellen, ugyanis szoftveresen, a digitális világtól elzárva tarthatod a tokeneid.
Irány tovább: Hogyan rakd össze a befektetési portfóliód?
