Magyarországon a széles körű állami támogatási rendszer olyan alacsony hatékonyságú vállalatok fennmaradásához is hozzájárult, amelyek összességében lassítják a gazdaság növekedését.
Mi történt? A G7 cikke arról ír – az Egyensúly Intézet elemzése alapján, a G7 Paradigma konferencián bemutatva –, hogy a magyar gazdaságpolitika évek óta kiemelten kezeli a kkv-k támogatását, az állami támogatások szintje nemzetközi összevetésben is kiemelkedő.
Igen ám, de a cikk tanulsága, hogy addig támogatta az állam a cégeket, amíg sok zombivá nem változott
Miért fontos ez? Magyarország 2004–2023 között a GDP átlagosan 1,9 százalékát fordította vállalati támogatásokra, szemben az EU 1 százalékos átlagával. A magas támogatási szint azonban nem hozott érdemi felzárkózást, sőt, az Egyensúly Intézet szerint az állami támogatások kiemelkedő szintje többet ártott, mint használt.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A kedvezményes hitelek – például a 3 százalékos Széchenyi konstrukciók a piaci 8–10 százalék helyett – sok cég számára nem extra lehetőséget, hanem túlélési feltételt jelentenek. Ez függőséget, piaci torzulást és alacsony hatékonyságú zombivállalatokat eredményezett.
Kontextus. A magyar gazdaságban a foglalkoztatás egyre inkább mikrovállalkozásokban koncentrálódik, amelyek termelékenysége elmarad az uniós átlagtól. Az Egyensúly Intézet szerint ez hosszabb távon a versenyképességet is korlátozza.
Hogyan tovább? A szakértők szerint a jövőben a puszta pénzügyi támogatások helyett inkább a tudás, az innováció és a méretnövekedés ösztönzése lehet a kulcs, de politikailag nehéz lesz leépíteni a széles körű támogatási rendszert. A G7 megjegyzi: vannak arra utaló jelek, hogy az új kormány is látja az eddigi támogatási politika árnyoldalait.
