A Tisza Párt leendő pénzügyminisztere beiktatása előtti meghallgatásán az adórendszerről, az összeszerelő-üzem státuszról, az államadósságról, és a piaci bizalon kiemelt fontosságáról is beszélt.
„Nem politikusként, hanem közgazdászként, pénzügyi szakemberként érkeztem ebbe a pozícióba”, mondta Kármán András, a Tisza pénzügyminiszter-jelöltje a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság előtti meghallgatásán kedden a Parlamentben. A szakértő azt is elárulta, Barabás Gyulát kérte fel államháztartásért felelős államtitkárnak, aki korábban az MNB mellett az OTP Banknál is fontos pozíciókat töltött be.
Nem korrekció, irányváltás kell
A szakember elmondta, a Tisza számára fontos az önálló pénzügyminisztérium létrehozása, mert a jelenlegi rendszerben a gazdasági és pénzügyi minisztériumok feladatai sokszor keveredtek, ami mindkét terület eredményeinek rovására ment. A külön minisztériumok egységesen közelítik majd meg a feladatokat, de az elszámoltathatóság jelentősen javul majd a külön tárcákon keresztül.
A Tisza gazdaságpolitikájának alapja, hogy nem korrekcióra, hanem irányváltásra van szükség. A termelékenységnövekedés, a kiszámítható szabályozás, valamint költségvetési pálya pedig mindennek a támasza.
Kármán András elmondta, a magyar gazdaság az elmúlt években egy helyben toporgott, látványossá vált a leszakadás nem csak a régiótól, de az EU-átlagtól is. Visszaestek a beruházások is, így nem csak a jelenlegi, de a jövőbeli növekedés kilátátsai is romlottak. Az ipar teljesítményének visszaesése olyan mértékű, amire sem a rendszerváltás, sem a 2008-as válság után nem volt példa, emelte ki.
Összeszerelő üzem helyett
A pénzügyminiszter-jelölt kifejtette, egyre többen dolgoznak a magyar gazdaságban, de munkájuk többnyire alacsony hozzáadott értékét képvisel csak. Kármán András szerint ez az összeszerelő-üzem modell, aminek kezdetben voltak ugyan előnyei, de a termelékenység-növekedés nem jött vele – csak a munkavállalók számának növekedésével arányosan nőtt a gazdaság, nem jobban. Ezt a növekedési modellt csak az alacsony fizetésekkel lehet megtartani, ezért akarta az MNB leértékelni a forintot, ez azonban a magyar fizetések reálérétkének beszakadásával járt, ami felfelé tolta az inflációt.
Ebből a zsákutcával csak radikális növekedési modellváltással lehet kitörni.
Kármán András elmondta, ehhez magasabb hozzáadott értékű munkahelyekre van szükség, amiben a vállalatok valóban versenyképesek, ellenállók a külső sokkokkal szemben, és amiben a szolgáltató szektor nagyobb szerepet kap. Ennek lehetővé tételéhez azonban a kormánynak is többet kell költenie az emberekre: magasabb színvonalú oktatást, egészségügyet, ismeretátadást kell lehetővé tennie számukra. Ennek a strukturális átalakításnak azonban eredménye csak évek múltán lesz látható.
A kiszámíthatóság a kulcs…
A rövidtávú eredmények eléréséhez ezért kiszámítható gazdasági környezetre van szükség. Kármán András elmondta, a befektetők nem jönnek ide a kiszámíthatatlanság miatt, legyen szó akár adó-, akár szabályozási politikáról, ezzel párhuzamosan pedig a közvetlen állami beavatkozások, támogatások torzítják a piacot, eltérő lehetőségeket termtenek a vállalatok, sőt, akár iparágak között is. Ez magasabb kockázati felárat, így magasabb kamatokat, alacsonyabb beruházási teljesítményt, végsősoron pedig alacsonyabb növekedést jelent.
Üzletbarát, piacbarát kormányra van szükség ahhoz, hogy ezen a helyzeten valóban változtatni lehessen.
Mindenkire azonos törvények kell, hogy vonatkozzanak, el kell törölni a visszamenőleges jogalkotást, elegendő felkészülési időt kell adni a cégeknek a szabályozási változások életbe lépése előtt, melyeknek már a jogalkotási folyamata során is ki kell kérni azokról a vállalatok véleményét.
… a költségvetésben is
A bizonytalanság csökkentésének pedig fontos részét tervezi majd a tudatos költségvetési tervezés is: tavaly 46-szor írták át az év eleji számokat, 2212 milliárd forintról rendelkeztek utólag az Orbán-kormány tagjai. Az idei számokat már tavaly 8-szor írták át, a hiány pedig már az év kezdete előtt megugrott. Ezen is fontos mielőbb változtatni: az adófizetők joggal várják el a felelős gazdálkodást, ez pedig eddig teljesen hiányzott.
A Tisza-kormány ezért 4 éves előrejelzhető költségvetési pályában gondolkozik, amiben nem változnak napról napra a sarokkövek.
Fontos, hogy a piac elhiggye, a kormány lépésről lépésre hajtja végre céljait: a politikai ciklusokban való gondolkozás ugyanis felrúgja a hosszútávú célokat, ez pedig hozzájárul a kockázatái felárak növekedése mellett a beruházási hajlandóság csökkenéséhez is.
A Tisza-kormány ezért konzervatívan áll majd a tervezéshez: a költségvetést például csak ősszel fogadják majd el, hogy már tényadatokkal lehessen tervezni a következő időszakoz. E mellett növelni fogják a költségvetés átláthatóságát, lesznek elemzői háttérbeszélgetések, amiken a kormány szakértői beszámolnak a várakozásokról, valamint megerősítik a Parlament ellenőrző szerepét, a Pénzügyi- és Költségvetési Bizottságnak pélául minden költségvetési módosításra rá kell majd bólintania.
Adóreformokra van szükség
Fontos azonban az adórendszert is egyszerűbbé és igazságosabbá tenni: ennek érdekében visszahozzák a katát, adócsökkentéseket terveznek, a vállalatok extra terheinek fokozatos csökkentése mellett, mert azok kivezetésre egy tollvonással nincs mód. Az adókedvezményeket felülvizsgálják, ahogy a TAO-t, és a bizalmi vagyonkezelés szabályait is, továbbá átláthatóvá teszik a magántőkealapokat, míg a köz- és magánvagyon átláthatatlan keveredését felszámolják.
Kármán András kiemelte, az alacsony kerestűek jelenleg aránytalanul sokat adóznak, a 27%-os áfa őket aránytalanul terheli, a tehetősek ezzel szemben alig, vagy egyáltalán nem adóznak – 6 százalékponttal magasabb effektív adóteher nyomja őket, mint a gazdagokat.
A medián alatti béreket ezért a Tisza terevei szerint alacsonyabb adó terheli majd, minimálbér személyi jövedelemadója 9%-ra csökken a jelenlegi 15%-ről, évi 240 ezer forint extra bevételt jelent ez például a minimálbért keresőknek.
De tervben van a vényköteles gyógyszerek, a zöldség-gyümölcs, valamnint a tűzifa áfájának csökkentése is, a vagyonadó beveztése mellett, melynek nem csak szombilikus, de gyakorlati jelentősége is van: a vagyonok szélsőséges eloszlása ugyanis itthon a második legmagasabb az EU-ban, a felhalmozott vagyonokat is be kell ezért vonni a közteherviselésbe.
Hiány és korrupció
Kármán András elmondta, magas hiány esetében a költségvetés nem jelenthet valódi horgonyt, csak egy irányszámot. Ezzel a kormány hitelét veszti a befektetők szemében: ezért a GDP-arányos hiány csökkentése kiemelten fontos hosszú távú cél kell, hogy legyen. Ebben a felszabadítandó EU-s forrásoknak is nagy szerepe van: ezek nagy része 2029-ig felhasználható lesz majd a kiemelt célokra (energetika, oktatás. stb) e mellett az RRF-pénzek kapcsán bizakodó a miniszter-jelölt, véleménye szerint mind a 6,5 milliárdos támogatást, mind a 3,9 milliárdos hitelt le tudja majd hívni a kormány.
A miniszter-jelölt emlékeztetett, a korrupció hatalmas probléma ma Magyarországon: a túlárazások és a hasonló lépések a GDP 12%-át teszik ki, tehát több ezermilliárd forintos megtakarítási potenciál van itt a rendszerben, és ez a konzervatív becslés. A Tisza-kormány ezért zéró toleranciát hirdet a korrupcióval szemben, amivel párhuzamosan a valódi versenyt fogják serkenteni a gazdaság szereplői között. Kisebb részfeladatokra írják majd ki például a közbeszerzéseket, hogy a kisebb vállalatok is tudjanak jelentkezni, ne csak úgy, mint eddig, az eddigi potentátok alvállalkozóiként.
A Szerencsejáték Zrt. jelenleg kifizetőhelyként működik, ezen azonnal változtatni kell. Ahogy az értelmetlen presztízberuházások, a propagandára szórt milliárdok, és a helikoptereztetett támogatási pénzek rendszerén is, emelte ki.
Kamatkiadás és euró
Kármán András elmondta, a magyar államadósság utáni kamatkiadás magasabb, mint amit az egézségügyre költ az ország: a kamatok a rossz gazdasági megítélés miatt voltak magasak, de ez már most hatalmasat változott. A Medián Tisza-kétharmadot jósló mérésének közzététele óta a kockázati felár, beszakadt, a 10 éves hozamhoz hasonlóan, ahogy a piac újraárazta a magyar gazdaság kiszámíthatóságát és kilátásait. Erről nemrég a Forbes.hu-n is írtunk bővebben. A felelős gazdálkodás ezen a fronton évi 2400 milliárd forintos megtakarítást jelenthet majd az államnak Kármán szerint.
A jövő évi költségvetés kapcsán elmondta, a 2027-es terveket október végéig benyújtják, ehhez pedig már egy középtávú tervet is mellékelnek majd. Kármán András ismét hangsúlyozta, 2030-ig teljesítik az euró bevezetésének feltételeit, infláció, árfolyamstabilitás, költségvetési hiány és államadósság tekintetében is. A cél nem a bevezetésről szóló döntés meghozatala, hanem az, hogy az ehhez szükséges feltételek kialakítása mielőbb elkezdődhessen.
Nyugdíj és családtámogatás
Bizottsági kérdésekre válaszul a családtámogatások kapcsán elmondta, a népesség fogyását nem sikerült a korábbi lépésekkel megfordítani, de mivel fontos terület, ezért az ott meghozott lépéseket a Tisza sem fogja megszűntetni – a támogatási modellt azonban muszáj megváltoztatni, hogy annak eredményeit javítani lehessen.
A nyugdíjrendszer kapcsán kiemelte, a magyar kormány kevesebbet költ a nyugdíjakra, mint 2010-ben: az átlagnyugdíj elszakadt az átlagbértől, ma már alig éri el annak 50%-át sem, még a 13. havi kifizetéssel együtt sem. A 110 ezer forint alatti nyugdíjakat ezért felszámolják, a 120-140 ezer forintos sávban pedig látványos fejlesztést terveznek, míg a 13. és a 14. havi nyugdíjak megmaradnak majd a jövőben is.
