Az állam központosítva átveszi a kórházaktól az üzemeltetési feladatokat, a „gondnoksági tevékenység” kiszervezése január elsejétől lesz országszerte általános, illetve a fővárosi intézményektől ez már idén júliustól így van.
Mindez Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára egy kérdésre adott válaszából derült ki. Rétvári szerint „valamelyest jogutódlással, illetve ahhoz hasonlóval a munkatársak átkerülnek a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz”, bár lehetnek elbocsátások.
A hvg.hu írt arról, hogy országszerte kórházi dolgozók veszítik el a munkájukat a Momentum szerint azért, mert az intézmények létesítmény-üzemeltetési feladatait egy 400 milliárd forint értékű megbízással a NER-közeli B+N Referencia Zrt.-nek adták át. A B+N a kormány kedvenc takarítócége, és ennek megfelelően dől a pénz a közbeszerzésekből Kis-Szölgyémi Ferenc cégéhez.
Amire van pénz…
A B+N a reptéri földi kiszolgáló cégek körül is mozgolódik (arról, hogy az MVM giga osztalék-előleget utal az államkasszába, ami megnyithatja az utat a reptér állami megvásárlásának finanszírozása előtt, ebben a tegnapi cikkünkben írtunk), kórházakat is takarít és mosási tendert is nyert. A pénz pedig dől: a nyilvánosan elérhető cégadatok szerint tavaly 127 milliárd forintos forgalmuk volt, 2021-ben pedig szintén ekkora volt az árbevételük.
…. és amire nincs
Mindeközben: annyira keveset költünk egészségügyre, hogy az EU sereghajtói közé kerültünk, írta kedden a G7. Előzetes Eurostat-adatok alapján az EU-ban csökkentek a GDP-arányos egészségügyi költések 2021-ről 2022-re. A legnagyobb visszaesést Bulgária után Magyarország produkálta, ahol az EU-átlag duplájával, közel 1 százalékponttal csökkent az adat. Magyarország 2021-ben és 2022-ben is azon országok közé tartozott, amelyek az EU-ban a legkevesebbet költötték egészségügyre. EU-átlagos költés közelében Svédországot, Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot találjuk, míg kiemelkedő arányban fordít erre a célra Franciaország és Németország.
