Meglepő a lemaradás a digitalizáció terén minden szektorban Magyarországon, pedig az önvezető traktorok és a készpénzmentes társadalom is karnyújtásnyira lenne. Ehhez azonban az embereknek régóta berögzült szokásaikon kellene változtatniuk.
A magyarországi kis- és középvállalkozások felének nincs honlapja, és ezt nem is látják problémának – derült ki az Egyensúly Intézet kerekasztal-beszélgetésén.
A digitális kompetenciák hiánya a távmunka arányára is erős befolyással van. „Vannak olyan cégek, ahol azért szeretnék, hogy a kolléga bejöjjön, mert vagy nincs infrastruktúra, vagy nem tud belépni egy Zoom, Teams, vagy Google Meet-beszélgetésbe” – mondta Bíró Pál, a Google Magyarország igazgatója. Azzal is egyetértett, hogy fontos lenne vezetői szinten erősíteni a problématudatot, mert sok vezető egyszerűbbnek látja visszarendelni a dolgozókat a home office-ból.
„A digitalizációra még mindig sokan úri huncutságként tekintenek, pedig bármelyik vállalkozás elérhetősége ezen múlik. A nyári festőtáborok szervezőinek, a pékeknek, a burkolóknak, a gíroszosoknak mind jól jön, ha megjelennek a Google Mapsen. A fogyasztók ma már nem az utcán sétálva keresnek szolgáltatásokat, hanem céltudatosan” – mondta Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.
Ezt Bíró is alátámasztotta. Egy magánklinikát vezető ismerősének két napra elérhetetlenné vált a Google-fiókja, a betegek jelentős része pedig eltűnt.
Félnetek jó lesz
A közelmúltban több szélsőséges becslést lehetett olvasni a technológiai munkanélküliségről. Az viszont egy összetett kérdés, hogy a következő évtizedekben a digitális transzformáció több munkahelyet fog felszámolni, vagy több lehetőséget teremt.
„Nemrég jelent meg az Economic Forum ezzel foglalkozó tanulmánya. A következő 5 évben az AI és diszruptív technológiák munkaerőpiaci hatása nettó pozitív lesz.
Ehhez viszont a jelenlegi munkavállalókat fel kell készíteni a változásra. Kell-e félnünk munkahelyek megszűnésétől? Abszolút félnünk kell.
Reális, hogy munkakörök, amik ma léteznek, 5-10 éven belül megszűnnek, vagy jelentősen átalakulnak. A félelem azonban motiváló erő is lehet”
– mondta Tajthy. Munkahelyből tehát nem lesz kevesebb.
Csányi szerint inkább a munkaórákat fogja kiváltani a digitalizáció, elvégre az ipari forradalmak és a technológiai forradalom sem okozott tömeges munkanélküliséget, de hatékonyabbá tette a munkavégzést. Ezzel Tajthy is egyetért. „A munkakörök 34 százalékát végzik gépek, 66 százalék humán tudás, szakértelem. Öt éven belül ez 47 százalékra várható, hogy felfut. Több idő marad elemzésre, tervezésre. A humán tudásra szükség lesz a jövőre is. Nem ettől félünk, hanem attól félünk, hogy az a munkaerőtömeg, akik most nem rendelkeznek a megfelelő tudással, fel lesznek-e készülve. Fontos lenne, hogy az ötvenes korosztály se rekedjen meg annál a hozzáállásnál, hogy „tudok, amit tudok, majd lesz belőle valami”. Vannak már iskolák, tréninglehetőségek, amik nyitottak” – mondta.
Egyelőre még feladatszervező szoftvert is kevés helyen használnak pedig „ez olyan mintha 1910-ben feltettük volna a kérdést a vállalkozóknak, hogy akarnak-e telefont az üzletükbe”.
Az önvezető traktort még szokni kellene
A digitalizáció a mezőgazdaságban is kulcsfontosságú lenne, de egyelőre hiányzik a megfelelő hozzáállás. „Az őstermelőnek is fontos a digitális piactér. Az egyik agrártermelő barátomtól kérdeztem meg, miért nem használnak olyan szoftvereket, amik segítenek a takarmány betakarításában. Azt válaszolta, hogy a traktorvezetőnek sem tudja megmondani, hogy engedje el a kormányt, mert nem hiszi el, hogy önvezető” – mondta Tajthy Krisztina, az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért főtitkára. Pedig azok lesznek versenyképesek a (magyar) munkaerőpiacon, akik képesek alkalmazkodni a változó munkafolyamatokhoz.
Bíró kedvenc példája ebben a szektorban a NekedTerem, ami szerinte elképesztően jó szervezettség mellett működik. Szélesebb körben is azt látja, hogy – már a 2008-as válságtól kezdődően – azok a vállalatok rugalmasabbak, túlélőbbek, ahol már előrehaladott a digitalizáció.
„A 19. századi regényekben minden második szereplő fénymásoló valamelyik minisztériumban. Ezt a különbséget érdemes kivetítenünk a jövőre, ha meg akarjuk érteni, mi fog történni” – mondta Csányi.
A készpénz marad, felhő még nincs
Nem meglepő, hogy képzeletbeli digitalizációs miniszterként mindhárom meghívott vendég a készégfejlesztést tartaná a legfontosabbnak. Tajthy emellett a kis- és középvállalatok digitális transzformációjára összpontosítana.
Csányi jó példának tartja a lengyel bank- és állami szektor összefogását, akik egy core infrastruktúrát (felhőt) alkottak. Egy hasonlót el tudna képzelni Magyarországon is. Érdekesség viszont, hogy az OTP vezérigazgató-helyettese nem engedné el a készpénzt.
„Soha nem mondtuk, hogy készpénzmentes gazdaság a cél. Nem is reális és nem is szükséges.
Reális célnak azt tartjuk, hogy a készpénzállomány legalább ne növekedjen, hanem szinten maradjon” – mondta. Magyarország tehát nem lép a skandináv országok, vagy az Egyesült Királyság útjára, ahol már alig használnak készpénzt.
A készpénz mellett viszont jól megfér a ChatGPT. Csányi szerint a szoftver nagyon jó asszisztensként szolgálhat, de annyira nem tartja megbízhatónak, hogy vállalatirányítási folyamatokat bízzon rá. „Támogatást adhat az orvosnak, a fióki ügyintézőnek, de soha nem engedném, hogy ő döntsön. Még nincs azon a szinten. Aki nagyon határozottan válaszol arra, mi lesz a ChatGPT-vel, azzal szemben mindig kétkedek” – mondta.
A generatív AI mellett a prediktív AI is fontos lehet a jövőben. A Google néhány héttel ezelőtt vezette be Magyarországon az árvíz-előrejelző szolgáltatását, ami ennek segítségével működik.
Bíró szerint égető az információs és kommunikációs technológiai (IKT-) szakemberhiány megoldása. „A 25 ezer hiányzó munkaerő nagyon nagy szám, biztosan lesznek olyan területek, ahova nem lesz ember” – mondta a Google magyarországi vezére. Ezt úgy lehetne megelőzni ha a közoktatásban és a felnőttképzésben egyaránt fejlesztenék a digitális kompetenciákat. A kkv-k is így tudnák később integrálni a digitális technológiát a vállalkozásaikba.
