A magyar szülők olyan nagy választékból válogathatnak nevet gyermekeiknek, amit a felmenőik sosem tapasztaltak. A bőség ellenére mégis azt látjuk, hogy minden évtizednek megvannak a maga slágernevei. Az újszülöttek között a legnépszerűbb nevek élbolya évről évre módosul, a teljes lakosságot nézve ugyanakkor teljesen más kép rajzolódik ki.
- Mik a legújabb névadási trendek az újszülöttek körében?
- Hányadik helyen áll a saját keresztnevem a népszerűségi rangsorban?
Sokukban felmerülhetnek ezek a kérdések, ha a leggyakoribb magyar keresztnevek évente közzétett listájáról hallunk. Az elemi kíváncsiságon felül már csak azért is megéri foglalkozni a témával, mert a névadási statisztikák valahol a magyar társadalom állapotáról, a minket érő kulturális behatásokról is sokat elmondanak. Lássuk tehát, hogyan állunk ezekkel 2023-ban!
Trónfosztás a fiúknál
A tavaly született fiúgyermekek között a 2021-es harmadik helyről új üstökösként a Dominik tört az élre. 2022-ben 1330 csecsemőt neveztek el így, őket az Olivérek (1149 fő) és a Leventék (1134) követték a dobogón.
Az élboly ahhoz képest meglepő, hogy az elmúlt évtizedet toronymagasan a Bencék és a Máték uralták.
A Bence név népszerűsége ugyanakkor 2016 óta folyamatosan romlik: akkor még 1800 kisfiú kapta meg ezt a nevet, tavaly már csak 1022. Ez a korábbi stabil elsőség után most már csak a hetedik helyre volt elég. Hasonló hanyatlás látszik a Balázs utóneven is: tíz év alatt a népszerűsége csaknem a felére zuhant be, legutóbb 571 Balázst anyakönyveztek.
Bár mostanában egyre több szokatlan hangzású, többnyire angolszász vagy latin eredetű névvel találkozhatunk a magyar gyermekeknél is, arról azért még korántsem beszélhetünk, hogy ezek a keresztnevek uralnák a népszerűségi listákat is.
- Közülük a legelőkelőbb, hetedik helyen a Noel szerepel,
- a Benett a 14. helyen,
- a Nolen pedig a 22. helyen található.
- Jelentősen lemaradva, de a top 100-as lista alsó tizedének állandó szereplőjeként pedig a Brájent köszönthetjük már 2018 óta.
A Hannák népszerűsége megingathatatlan
Az újszülött lánynevek élbolyában nem történt olyan jelentős átrendeződés, mint a fiúknál. A Hanna az elmúlt évtizedben magabiztosan uralta a népszerűségi listákat, bár az előfordulási gyakoriság itt is jelentősen visszaesett az elmúlt öt–hat évben. A második helyen a Léna áll, a harmadikon pedig a Zoé.
Érdekes, hogy a lányoknál egyértelműen a kétszótagos elnevezések a legnépszerűbbek, a 10 leggyakoribb keresztnévből 8 ilyen. A fiúknál ehhez képest a három szótagból álló nevek mennek jól.
Nincs nálunk Trónok harca-hatás
Amerikában régóta észlelt trend, hogy a popkultúra nagyon erősen befolyásolja a névadási szokásokat. A Trónok harca sorozat népszerűségének a csúcsán például az Arya (és a különböző írásmódú változatainak) népszerűsége valósággal kilőtt az újszülött lányok körében. Magyarországon a 100 leggyakoribb névre van adatunk, ezek között azonban kevés olyat találni, ami egzotikus hangzású és a popkultúrából szivárgott át. Az egyik ilyen kivétel a Zejnep lehet, ami 2020-ban került fel a százas listára (most a 74., 166 fővel).
A keleties hangzású nevet ugyanis több, Magyarországon is sugárzott török szappanopera karaktere viseli, talán ezen a csatornán találkozhatott vele leginkább a magyar társadalom is.
Ha nem a sorozatokra fókuszálunk, hanem a társadalom széles köreit elérő kampányokra, hírekre, akkor még a Zente érdekes példa. Legelőször 2019 őszén indult gyűjtés a Zente nevű, izomsorvadásban szenvedő másfél éves kisfiú javára.
A 700 millió forintba kerülő gyógyszerre végül összegyűlt a pénz, 2020-ra pedig a Zente név népszerűsége is megugrott, a 46.-ról a 28. helyre került.
(Aki még most sem telítődött a böngészhető infografikákkal, az a Központi Statisztikai Hivatal honlapján további interaktív ábrákat talál a 25 leggyakoribb keresztnév listájának évenkénti alakulásáról.)
Egy másik Magyarország képe
Teljesen más kép bontakozik ki, ha az újszülöttek helyett a teljes magyar lakosság leggyakoribb keresztneveit nézzük. Itt nyoma sincs a magyaros helyesírású angolszász eredetű neveknek, vagy az Olivéreknek és a Hannáknak.
A férfiaknál a László, István és József a három legnépszerűbb utónév, a nőknél pedig a Mária, Erzsébet és Katalin.
A teljes lakosságban ráadásul jóval lassabban változnak a helyezések. 2011-ben ugyanezek a nevek álltak, mint most. A gyakoriságuk lassú csökkenést mutat évek óta, de még jó pár évbe beletelik, mire az új kedvencek letaszítják a trónról a régieket.
- A férfiaknál például a mostani legnépszerűbb újszülött név, a Dominik csak a 44. helyre elég,
- de a korábbi évek sztárja, a Bence is csak a 24. helyre ér fel.
- A nőknél a Hanna csak a 46., a Zoé a 96.,
- a Léna pedig fel sem fér a százas listára,
- míg vezetékneveknél a Nagy-Kovács-Tóth hármas kirobbanthatatlan az élről.
Több névből válogathatunk – mégsem élünk a lehetőséggel?
Két ellentétes hatás viaskodását láthatjuk most. Egyrészt a magyar szülők olyan nagy választékból válogathatnak neveket gyermekeiknek, amiket a felmenőik sosem láthattak. Míg a magyar utónévkönyv 1971-ben 895 női és 932 férfinevet tartalmazott, addig idén már 2575 lány- és 1941 fiúnév szerepel az anyakönyvezhető nevek listáján. Ez alapján a nevek sokszínűségére számíthatunk a jövőben.
Mégis azt látjuk, hogy minden évtizednek megvannak a maga slágernevei, tehát a bővülő választékon belül mégis van néhány név, ami nagyobb arányt képes kivívni magának.
Adja magát a kérdés: változatosabb neveket kapnak a magyar újszülöttek most, mint 10-20-30 évvel korábban?
A válasz egyértelmű igen. Míg a teljes lakosságban a 100 legnépszerűbb név a népesség 80–90 százalékát fedi le, addig az újszülötteknél 7-10 százalékponttal alacsonyabb számokat (70–80 százalék) látunk.
Ugyanakkor van egy kategória, ami jóval kisebb koncentrációt mutat a keresztneveknél: a 100 legnépszerűbb vezetéknevet a magyar emberek mindössze 33 százaléka viseli.
Úgy tűnik tehát, hogy próbálkozhatunk akármilyen egzotikus keresztnévvel a névadás terén, a legnagyobb változatosságot az adja, amire jóval kisebb ráhatásunk van: a családnevünk.
