Mikor kell permetezni, hogy a termés a lehető legkevesebb vegyszerrel is a legjobb minőségű legyen? Erre fejlesztett digitális rovarmonitorozási okosestközt és szolgáltatást a huszonéves magyarokból álló Smapp Lab. Már nemcsak Európában, de amerikai befektetőjükkel a háttérben Dél-Amerikában is aktívan terjeszkednek.
„Hajnalban forrasztottunk, fúrtunk, aztán reggel vittük a csapdát a gazdákhoz. Egy közösségi irodában voltunk akkoriban. Csak akkor tudtuk csinálni a rovarcsapdákat, amikor a többiek már hazamentek” – emlékszik vissza a lassan három évvel ezelőtti indulásra Posta Donát, a Smapp Lab CEO-ja, egyben egyik alapítója. „Aztán át tudtunk lépni abból a sufnituningból” – mosolyog már budapesti irodájukban a másik alapító, a biomérnök Bereczki Anna, a Smapp Lab kutatási vezetője.
A fotózás idejére lehuppanok egy székre, ahonnan épp az iroda játékkészletére látok: A Mars terraformálása című társas mellett egy Monopoly, egy Bang és egy Lego világtérkép kapott helyet. Donáték – kis túlzással – épp a világ meghódítására készülnek: Európában lassan húsz országban használják a gazdák a Smapp Lab csapdákat és a kapcsolt szolgáltatásokat, és már Dél-Amerikában – Brazíliában, Chilében, Argentínában és Mexikóban – is elkezdtek terjeszkedni.
A covid felgyorsította a növekedésüket, mert az utazási korlátozások, tilalmak miatt minden kontinensen ugyanannyi idő- és anyagi ráfordítással lehetett üzletet kötni. „Amikor korai fázisú a cég, és korlátozottak a pénzügyi forrásai, ez nagy előny. Nem kellett a partnerek között választanunk,
csak azon múlt a tárgyalások száma, hogy adott napon meddig tudtunk fennmaradni,
és az időeltolódásokat is figyelembe véve hogyan időzítettük a megbeszéléseket.”
Mint a Microsoft a maga területén
„Addig akarjuk gyúrni az értékesítési stratégiát, amíg nem leszünk olyanok, mint a Microsoft a maga területén.” A „minden asztalra computert!” elv szellemében Donáték azt célozzák, hogy minden gazdaságban kizárólag adatok alapján avatkozzanak be a termelők a kártevők ellen. Erre a Smapp Labnek jelenleg két megoldása van. Egyrészt egy két kártevőre – a kukoricamolyra és a gyapottok-bagolylepkére – kifejlesztett nagyobb méretű okoscsapda.
Gyapottok-bagolylepke
Számos növényt szeret megrágni. A gyapot mellett a paprika, a paradicsom, a szója, a napraforgó és a kukorica gyakori kártevője Magyarországon is.
Ezt a csapdát idén tavasztól felváltja a Smapp Lab Mini nevű termékük – egy digitális kiegészítő a már meglévő csapdákhoz. „Csak egy lépés választja el a gazdát a Smapp Lab Mini beépítésével attól, hogy a manuálisról átálljon a digitális csapdára. Be kell pattintani egy modult a meglévő csapdádba, és meg kell nyomni egy gombot az eszközön” – a telepítéstámogató alkalmazással nincs sok elcsúszási lehetőség.
A teljes cikk az áprilisi Forbesban olvasható. Donát mesél egy emlékezetes philadelphiai tárgyalásról, arról, hogy mit csinált most márciusan San Franciscoban, hogyan működik a rovarmonitorozás, és hogy mit mond a Smapp Lab csapatáról amerikai befektetőjük, az SVG Ventures, és egy másik befektetőjük, Hodicska Gergely, akit a startupvilág csak Felhőként ismer.
