Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Belvárosi pincéből reformálná meg két magyar egyetemista a mezőgazdaságot 

A Bedrock.farm két egyetemista diákszervezeti találkozásából indult. Szűcs Endre és Balázs Bence pincegazdasága évszaktól és időjárástól függetlenül azonos áron ígér azonos minőségű, vegyszermentes mikrozöldeket és fűszernövényeket az év minden napján. Közvetlenül a szállítás előtt, rendelésre aratnak, januártól a Culinarisban is megtalálhatók a termékeik. Már a második körös befektetésük is a levegőben van, de valóban a föld alatt találjuk a fenntarthatóbb mezőgazdaságot? 

Egy belvárosi pincében egyetemisták színes fényekkel megvilágított mikrozöldségek között ülnek. Két polc között Elon Musk néz le rájuk egy képről, körülöttük egyetemi kémia, fizika és biológiakönyvek különböző fejezeteknél kinyitogatva. Első ránézésre furcsának hat a kép, de szerintük pont úgy indult, mint bármelyik tipikus startupsztori. „Beszélgettünk, söröztünk. A harmadik sörözés után úgy döntöttünk, hogy együtt dolgozunk azon, hogy egy kicsit másabb világban élhessünk. Olyanban, ahol a következő generációknak is megvan a lehetősége tápláló, friss, vegyszermentes és biztonságos élelmiszerre” – mondja Szűcs Endre, a Bedrock.farm ötletgazdája és társalapítója.

Fotó: Sebestyén László

Történetük  alig öt perc sétára onnan kezdődött, a Budapesti Corvinus Egyetem Corvinus Agribusiness nevű diákszervezetének egy eseményén, 2018 végén. Ennek az eredménye az lett, hogy Szűcs Endre és Balázs Bence később együtt lementek a föld alá növényeket termeszteni és különböző befektetőket a Lónyay utcai pincébe invitálni termékkóstolásra. Bence a diákszervezet egyik vezetőjeként továbbított egy startupoknak szóló eseménymeghívót Endrének azért cserébe, hogy meséljen az ötletéről, ami a következő volt:

beltéren, a növény igényeihez igazított technológiával, kontrollált körülmények között termesszenek, és egész évben frissen, fix áron tegyenek elérhetővé növényeket a piacon.

A termelést 2019 elején kezdték meg, most a 135 négyzetméter alapterületű pincegazdaságukban dolgoznak. Hidropónián és aeropónián alapuló technológiával, speciális lámpákkal, szivattyúkkal és légkondicionáló berendezésekkel alakítják ki a leveles zöldeknek, a mikrozöldségeknek és a fűszernövényeknek megfelelő környezetet többszintes polcrendszereken. Így egy négyzetméternyi területen hét négyzetméternyi termesztési felületet tudnak hasznosítani. A kínálatunkban jelenleg kilenc növény kapható állandóan, köztük van például retek, koriander, cukorborsó és zsázsa is, de vevői igény szerint bármikor bővítenek. Hetvenféle vetőmagjuk van épp készleten. „Vetőmagokra elég sokat költünk” – nevet fel Bence.

Friss mikrozöldek és fűszerek 

A Bedrock.farm indulásának első fél évében húsz–harminc séffel beszélgettek az igényeikről. Ekkor még ők voltak az első számú célcsoport. Endre szerint a legnagyobb érték, amit nekik adni tudnak, az a kiszámíthatóság. „Ha ettél valamit a kedvenc éttermedben, ami nagyon ízlett és visszamész fél év múlva, akkor ugyanazt az ételt szeretnéd újra elfogyasztani” – mondja Endre. – „Ha az étterem nem kap ugyanolyan minőségű alapanyagot, akkor ezt nehezebb nekik az asztalra tenni. A séf azt kapja, amit a kereskedő visz neki, a kereskedő azt, amit a felvásárló, a felvásárló azt, amit a gazda, és a gazdán csattan az ostor, hogy miért nem tudja ugyanazt a magas minőséget biztosítani. Itt jövünk mi a képbe.

Amikor kint lefagy az orrod, mert mínusz tíz fok van, mi frissen aratjuk bent a fűszernövényeket és a mikrozöldeket.”

Fotó: Sebestyén László

A Bedrock.farm alapítói nem a növényt igazították az időjárási körülményekhez, mint ahogy vannak már például a piacon szárazságtűrő kukoricafajták, hanem a körülményeket a növény igényeihez, így vegyszer és GMO mentesen termeszthetnek egész évben friss növényeket, amit fix áron tudnak kínálni. Ezzel az éttermek kiszámíthatóbban tudják megtervezni a tányérköltségeiket. „Olyan, mint amikor a cserepes virágot átrakod a szobád sötét sarkából a világosabb sarkába, mert azt szereti, csak ipari környezetben.” Ezt a környezetet a kilencedik próbálkozásra sikerült működőképessé és skálázhatóvá tenniük.

„Úgy voltam vele, hogy ide nekem ezt az ötletet. Lazaság az egész, mert tudjuk kontrollálni a növény környezetét, de aztán a jó néhány félresikerült rendszer és tönkrement növény alázatra tanított minket.

Ide sokkal nagyobb rálátás kell, mint a szántóföldre, mert mindent mi adunk a növénynek, ha valamit elfelejtünk, az rögtön visszacsap” – mondja Bence, akinek a családja is agráriummal foglalkozik, majd azzal viccelődik, hogy ő pont azok a fiatalok között van, akiket minden nagyvállalati HR-es örömmel fogadna. A családi földművelésnek köszönhetően neki tényleg megvolt már húszévesen a tíz év munkatapasztalata. Most az Állatorvostudományi Egyetemen végzett, mellette a Corvinuson is tanul gazdálkodási és menedzsment alapszakon. A Bedrock.farmnál ő felel az élelmiszerhigiéniáért. A cégépítés mellett ezen a területen is doktorálna később.

Fotó: Sebestyén László

Endre a Budapesti Műszaki Egyetem műszaki menedzser szakos hallgatója, a startupban a technológiáért felel és az ügyvezetést viszi. Azt mondják, ha a prioritásokról van szó, inkább vállalkozásépítés mellett járnak egyetemre, mintsem egyetem mellett építenek céget. „A vetőmagok fajtáján és minőségén kívül mást nem nagyon tudtam felhasználni a mezőgazdasági tudásomból.

Külföldi egyetemek előadóit hallgatjuk és külföldi cégtörténeteket olvasunk, mert itthon nem találtunk olyan képzést, ami a beltéri precíziós növénytermesztést lefedné” – mondja Bence. 

A Bedrock.farm alapítóinak főleg amerikai, holland és japán minták adták az ihletet a saját rendszerükhöz. Az Agfunder adatai szerint globálisan a beltéri gazdaságoka fektetett beruházások tavaly rekordmagasságú, 500 millió dollárt tettek ki, de a beltéren termesztett növények még mindig csak töredékét teszik ki a teljes termesztésnek. A beltéri gazdaságok támogatói szerint a termesztési módszer egy megoldás lehet a koronavírus-járvány miatt átalakult ellátási láncok javítására is, hiszen így egész évben helyben tudnak fix minőséget fix áron biztosítani a szállítási költségeket megspórolva. Bencéék később szeretnének egy applikációt is létrehozni, amin keresztül nemcsak az éttermek, hanem az átlag fogyasztó is rendelhet magának, például reggel a munkába menet, majd hazafelé beugorhat a frissen, direkt az ő rendelésére aratott salátáért. A céljuk, hogy a saláta se utazzon többet, mint mi. Capp János kertészmérnök szerint Bencéék startupjából

„komoly és precíz technológiai tudással kisülhet egy valid vállalkozás, de ha ezen a téren egy kicsit is mulasztanak, akkor nagyon csúnyán betonba fognak állni.” 

A pincegazdaságok kritikusai szerint, ha figyelembe vesszük a beltéri gazdaságok magas energiaigényét, akkor már megkérdőjelezhető a módszer fenntarthatósága. Endre szerint ez attól függ, hogy egy beltéri pincegazdaság pontosan milyen technológiát használ. „Az áramigény jelentős és az is fog maradni, amíg a napelemek konverziói nem érnek el egy küszöböt, de a problémák közé tartozik a vízgazdálkodás is, ami a mezőgazdaság egyik nagy terhelése. Mi cirkuláljuk, szűrjük, tisztítjuk a vizet, ezért jóval kevesebbet használunk fel ugyan annyi növényhez, mint a hagyományos módszer, ahol a nagy része elveszik.” 

Fotó: Sebestyén László

Domonyai András gasztrobotanikai szakértő agrárinnovációval, új termesztési megoldásokkal, új ehető növények termesztési kísérleteivel foglalkozik nyolcadik éve Kenyában. Szerinte a pince, konténer, szoba, tető, foghíjtelek farmok beruházási igénye, ha állandó ellátásra akarjuk berendezni őket, hatalmas, mivel a természetes termesztési közeget negyed négyzetméteren ugyanúgy le kell tudnunk modellezni, és ezért csak a termék árára nem érzékeny piacokra tud jól, profitábilisan szállítani egyelőre ez a fajta innovatív farm-megoldás. Így a termék eladási ára sajnos biztosan magasabb lesz, mintha egy több ezer négyzetméteres automatizált üvegházból, vagy több ezer hektáros kedvező klímájú, egész évben aratható területről származna.

„Az agrárinnováció 2021-ben a fejlett és fejlődni akaró gazdaságok legfontosabb kérdései közé tartozik, ezért a Bedrock.farm, legyen majd bármilyen kifutása, fontos szereplő a hazai közegben. Nagyon nagy szükség lenne otthon innovatív agrár kutatási projektek és új utakat kereső, kipróbáló cégek létrehozására és támogatására” – mondja András.  

Épül a világ legnagyobb rovarfehérjefarmja – Illinois-ban állítják majd elő a jövő egyik fő táplálékát

A nyitásra legyen elég kapacitás! 

A csapatban összesen heten vannak, szinte mindenki hozzájuk hasonló fiatal. Van köztük olyan is, aki a pincegazdaságról írja a szakdolgozatát, de mindketten kiemelik, hogy ahhoz, hogy a cég hatékonyan tudjon fejlődni, létfontosságúak a befektetőik és a mentoraik. 2019 márciusában bekerültek a K&H Start it inkubátorházának programjába. Itt másfél évet töltöttek. A program ideje alatt alakították ki az első termesztőszekrényüket és a programbeli mentoruk, Erki Szabolcs, a Hard Code alapítója és a Kürt Akadémia programigazgatója azóta is ellátja őket tanácsokkal.

Az első, pre seed befektetési körük 2020 februárjában zárult. Wohlmut Máté és Komár Balázs angyalbefektetőként szállt be, és tulajdonos lett még a Jónás László vezette Arete Zrt. is. A pontos százalékokat üzleti titokként kezelik, de még mindig az alapítóké a többségi tulajdon.

„Erős termelési fókusszal nagyon beleásták magukat a témába. Nem volt olyan kérdésem, amire ne tudtak volna válaszolni” – mondja Komár Balázs arról, hogy miért fektetett a startupba. 

A nagyságrendileg 100 ezer eurós befektetés célja az volt, hogy elindítsák Budapesten a termelést és megmutassák, hogy a belvárosban képesek magas minőségű élelmiszereket előállítani, és ezt a piac is értékeli. Bár a teljes összeget még nem költötték el, úgy érzik, ezt már sikerült kipipálniuk. A mikrozöldeket 250 milliliteres komposztálható dobozokban árulják, ebből most hetente átlagosan 150-et adnak el a jelenlegi három partnerünknek.

Culinaris, Vásárcsarnok

A 2020-as lezárások miatt az éttermek helyett inkább egy új lábat kerestek. Idén januárban szerződtek a prémium delikátbolt-hálózattal, a Culinarissal, a Lehel Csarnokban található Avokádóim nevű zöldséges üzlettel és a Fővám téri Vásárcsarnokban is árulnak két helyen. A bevételeik nagy részét jelenleg Culinaris adja. Egy doboz itt 1290 forintba kerül.

Fotó: Sebestyén László

Az alapítók a következő körös befektetést is szeretnék egy éven belül megszerezni, amivel a kapacitásukat bővítenék és külföldi piacokon is kipróbálnák magukat, de ilyen irányú konkrét tárgyalásokat még csak most kezdték el és bővebben nem beszélnek róla. 2020 végére már szeretnének profitábilissá tenni a vállalkozást. A Lónyay utcai pincének most csak a húsz százalékát használják ki. Májusra igyekeznek elérni a heti 500–1000 eladott dobozt.

Abban reménykednek, hogy addigra az éttermek is újranyitnak. Eddig huszonhat vendéglátóhely jelezte nekik, hogy vásárolna tőlük. 

Hosszú távon céljuk, hogy a termesztőházuk is egy „könnyen dobozolható” termék legyen, amivel nemcsak Magyarországon, de Berlintől Moszkváig kiterjedt franchise hálózatot hozhatnak létre. Azt mondják, ezzel demokratizálnák az élelmiszertermesztést és csökkentenék a mezőgazdaság belépési küszöbét. Úgy tervezik, hogy egy körülbelül hetven négyzetméteres termelőház 10–15 millió forintból legyen létrehozható és azok is foglalkozhassanak mezőgazdasággal, akiknek nincs több száz millió forintjuk egy nagyobb beruházásra vagy nincs kéznél egy öröklésre váró családi gazdaságuk.

„Szeretnénk, hogy mezőgazdasággal foglalkozni legyen egyben értékes, trendi és jövedelmező is.”

Fotók: Sebestyén László

 

Oszd meg!