Kreszner Zsófia egy olyan színházi előadást álmodott meg, amiben profik mellett amatőr, gyermekotthonban élő és hátrányos helyzetű fiatalok mesélhetik el saját történetüket. A Neked szól a taps névre keresztelt program az Edison100 listára is felkerült 2022-ben, és megkapták a Forbes különdíját is.
Vajon mi kell ahhoz, hogy egy 12 éves kisfiú úgy döntsön, kézbe veszi az életét, beszerzi a gyámságról lemondó papírokat, és rábírja édesanyját a búcsúra? És mi kell ahhoz, hogy az anyuka ezt alá is írja? Napokkal azután, hogy Kreszner Zsófia, az Aurora Film és Színház Egyesület projektvezetője elmesélte a barátja történetét, rendre azon kaptam magam, hogy a válaszokat keresem. Potenciális forgatókönyveket gyártok magamban nehéz és tragikus sorsokról, példátlan bátorságról, vállra csapott batyuról, hamuba sült pogácsáról. Aztán kiderül: a sztorinak itt közel sincs vége. A kisfiú a Valahol Európában kapott szerepet az Operettszínházban, aztán elismert televíziós személyiség lett, de a kilétét sajnos nem fedhetjük fel. Inspiráló, küzdelmes sikertörténet az övé, nem csodálom, hogy Kreszner Zsófit is megihlette.
Márpedig megihlette, ráadásul olyannyira, hogy felmondott akkori munkahelyén, és egy gyermekotthon tehetséggondozó részlegére jelentkezett dolgozni, hogy minél közelebbről ismerhesse meg az ottani fiatalok életét. A cél az első perctől kezdve világos volt: Zsófi egy olyan színházi előadásról álmodozott, amiben a bentlakó gyerekek és profi színészek közösen mesélik el a hátrányos helyzetű fiatalok élettörténeteit.
Nehezen indult, de nem adhatták fel
„Nehéz látni a valóságot. Nyilván hallottam rémtörténeteket korábban, de teljesen más szembesülni vele, mint hírből ismerni.
De emiatt csak még jobban meg akartam valósítani a tervemet” – mondja el Zsófi. „Nagyon vágytam rá, hogy jobban megismerjem ezeket a gyerekeket, hogy lássam a mindennapjaikat és velük lélegezzem.”
A Zsófi által választott gyermekotthon (aminek sajnos nem írhatjuk le a nevét) egyébként mindig is nagy figyelmet fordított a tehetséggondozásra. Évente tehetségkutatót szerveznek, ahol Zsófi anno táncos kategóriában zsűrizett, és már ott feltűnt neki, hogy kivételes képességű gyerekek laknak náluk. És ez a színészetben is megmutatkozott. Először castingot hirdettek a darabhoz, majd kiválasztották azt a három fiatalt, akivel megkezdődtek a próbafolyamatok.
Az első előadás, a Neked szól a taps projekt részeként megvalósult Ébredj! szövegkönyvét Kiss-Ochtinszky Judit írta, aki szintén bejárt a gyermekotthonba, hogy megismerje az ottlakók mindennapjait.
„Az volt a célom, hogy minél több történetet és szöveget gyűjtsek magamba.
Nem egy konkrét sztorit akartunk megvalósítani, hanem a hallottakból összegyúrni egy olyat, amiben megtalálhatóak a legjellemzőbb elemek, mind érzelmileg, mind a jövőképük tekintetében” – mondja el.
Kreszner Zsófia
Fotó: Sebestyén László
Kiss-Ochtinszky Judit
Fotó: Sebestyén László
Így született meg az első történet, ami egy temetésen játszódik, és két gyerekkori szerelmes újratalálkozását mutatja be. A darab párhuzamosan fut két idősíkon, három gyerek és három felnőtt színész – Osváth Judit, Miklós Marcell és Georgita Máté Dezső – szereplésével. Apropó: Miklós Marcell már korábban is foglalkozott hátrányos helyzetű gyerekekkel, többek között a Meta művészeti központ igazgató-helyettesíti pozíciójából.
Mikor arról kérdezem Zsófit, mi volt a legnehezebb az egészben, két dolgot említ: az egyik a rengeteg engedély beszerzése, a másik pedig a gyerekek motiválása. A kezdetben kihívást jelentett, hogy megértessék a fiatalokkal, miért fontos újra és újra próbára menniük. Utóbbiban sokat segített az is, amikor a projekt elnyerte az első NKA támogatását, így a szereplők fizetést kaptak, és a Csányi Alapítvány által támogatott, hátrányos helyzetű fiatalok is bekerülhettek a projektbe. Miután létrejött a keretrendszer és az időbeosztás, és véglegegesedtek a szerepek, Zsófiék már profi stáb módjára dolgozhattak együtt.
„Nem tagadom, hogy megszenvedtük a kezdeti időszakot. De a végére annyi munka volt az egészben – ráadásul egy csomó szívesség alapon – hogy nem adhattuk fel.”
A szereplés a tragédiák feldolgozásában is segített
A gyerekek elköteleződése után már olajozottabban ment minden. Timi, az egyik főszereplő – akit Zsófiék kiemelkedő tehetségnek tartanak – azóta már a Free SZFE-re jár kommunikáció szakra. A Csányi Alapítványtól került az előadásba Aliz és Dávid – aki rendezőasszisztens lett – , valamint Pisti, aki talán a legnagyobb utat tette meg személyiségfejlődés terén. A kezdetben nagyon zárkózott kamaszfiú a csapat egyik leglelkesebb tagjává vált, a folyamatok során feloldódott, és elképesztő lelkiismeretességgel készült a próbákra.
„Az eredeti célunk az volt, hogy lehetőséget teremtsünk a tehetséges gyerekeknek és érzékenyítsük a nézőket, de a valóságban ennél sokkal több történt. A történet által a gyerekek ugyanis a traumáik egy részét is feldolgozhatták.
Emellett a gyermekotthon lakói is megnézték a darabot, és nagyon inspiráló volt számukra, hogy valaki, az ő közegükből ott áll a Katona József Színház színpadán.
Ha egy társuknak sikerült, akkor lehet, hogy ők is többre képesek, mint amit gondoltak magukról” – mondja el Judit. Ezt az egyik főszereplő, Timi is megerősítette, aki szerint Pisti előadásbeli szövegei azóta szállóigévé váltak a gyermekotthon srácai között.
„Mindig is színésznő szerettem volna lenni. Korábban drámatagozatra jártam, de ez volt az első komolyabb produkció, amiben részt vehettem. Teljesen más volt, mint ahogy elképzeltem.
De ahhoz képest, hogy néha nagyon frasztónak éltem meg fizikailag, szerintem kitartóbb és türelmesebb is lettem”
– meséli Timi, aki most egy kicsit szünetelteti a színészetet, és jelenleg az Aurora csapat közösségi média menedzsereként dolgozik. „Kiskorom óta nevelőszülőknél vagyok a testvéreimmel, viszont sok barátom él gyermekottonban. Az ő történeteikből sokat tudtam meríteni, és nagyon jólesett, hogy milyen büszkék voltak ránk.”
„Az eredeti célunk az volt, hogy lehetőséget teremtsünk a tehetséges gyerekeknek és érzékenyítsük a nézőket, de a valóságban ennél sokkal több történt.”
Fotó: Sebestyén László
Már készül az új darab, de jól jönne a támogatás
„Az a helyzet, hogy az Ébredj! után nagyon elfáradtunk, és nem voltam biztos benne, hogy képes leszek egyből nekiállni egy új előadásnak.
Aztán miután Edison100 díjazottak lettünk, és kijöttünk a Ludwig Múzeum díjátadójáról, leültünk a hidegbe, és azt mondtam Juditnak: valósítsuk meg az új ötletem is”
– mondja el Zsófi.
Bár most egy időre eltávolodnak a gyermekotthontól, új előadásuk fókuszában is hátrányos helyzetű fiatalok és társadalmi problémák állnak majd. A készülő Mondj igent! egy tragikomikus monodráma, aminek bevételeiből civil szervezeteket támogatnak. A szövegkönyvet ezúttal is Judit jegyzi.
„Az Ébredj! megírásánál is fontos volt, hogy valamilyen jövőképet mutassunk a gyermekotthonban felnövő fiatalok életében.
Rá szerettünk volna világítani, hogy mivel kell megküzdeniük felnőttként más kortársaikkal szemben, és hogy tudnak kijutni a nehézségekből.
A most következő projektben egy felnőttet láthatunk, aki, bár nem élt otthonban, gyermekkori abúzus áldozata volt, és most próbál szembenézni a traumáival.”
A sztori persze közel sem ilyen egyszerű. A szóban forgó, bántalmazott lánynak felnőttként sincs könnyű sorsa, hatalmaskodó apja ugyanis kényszerházasságba taszítaná. A lány azonban nem enged apja akaratának, és inkább hozzámegy egy másik férfihoz, akit össz-vissz 2-3 hete ismer. Bár a házasságkötés viccnek indul és rövid távra szól, kiderül, hogy az újdonsült párban több közös van, mint elsőre gondolnánk.
„Én nagyon szeretem az igaz sztorikat, és szeretném hangsúlyozni, hogy bármennyire is szürreális, ez a darab tényleg egy az egyben így történt. Mert egy ilyen dolog sajnos megtörténhet napjainkban is”
– teszi hozzá Zsófi.
A pár egyébként szeptember 29-én állt oltár elé, ezért a rendezők is erre a napra tervezik a bemutatót, ami már NKA támogatást is nyert. Jelenleg az írás folyamatánál tartanak, egyeztetnek a potenciális szereplőkkel, valamint a két fiatallal beszélgetnek, de nem rejtik véka alá, hogy anyagi támogatásra lenne szükségük.
„Egy percig sem bánom, hogy az Ébredj! bevételének egy részét felajánlottuk a gyermekotthonok és szervezetek számára, viszont így nem lett biztonsági tartalékunk a következő darabra.
A jegyvásárlásokat az inflációs helyzet nem segíti, arra pedi nehéz építeni, hogy sok néző az utolsó pillanatban, az előadás napján vásárol jegyet. Ha nem tudjuk megtölteni a nézőteret, akkor is finanszíroznunk kell a színészeket és a technikát. Amint találunk támogatást az újrajátszásra, biztos, hogy az Ébredj is újra színpadra áll majd.”
