Mi sül ki belőle, ha egy néprajzos-tanár házaspár tormatermesztésbe kezd? Heiték esetében egy apró családi vállalkozás Európa tormaközpontjában, a Hajdúságban, évi hétezer tő növény és negyvenötezer üveg Heit torma. Utóbbi az eladásával húsvét után nincs könnyű dolguk, de megoldják a feladatot. Húsvétkor pedig különösen aktuális, milyen torma kerül az asztalra.
A teljes cikk az áprilisi Forbes Gazda mellékletben olvasható, ahol szó esik még a hazai kendertermesztésről, a Michelin-csillagos konyhákban gyakran megforduló beregi csirkéről, különleges Szedd magad! gyümölcsökről (amikhez térképünk is van), és a hazai biotermesztésről.
„Nem tudok menni, mert árasztani és bakhátazni kell a tormát” – mondta el 2006-ban Szilágyi Szilvia valahol a Debreceni Egyetem falai között Heit Lórándnak, miért nem ér rá elmenni az első randevúra. „Jó, akkor jövök segíteni” – válaszolta Lóránd, pedig fogalma sem volt a szavak jelentéséről. A randit viszont megtartották, jól is sikerült, Szilvia és Lóránd 2009-ben összeházasodtak, és a torma (meg egy kis bakator bor) azóta is kíséri őket.
Létavértesen, a templomkert alatt termesztik a növényt, és készítenek belőle prémium kategóriás, a legjobb séfek konyháiba is eljutó reszelt tormát.
A Heit torma vakítóan csontfehér, orrcsavaróan erős. Nincs benne semmi adalékanyag, összetétele szerint torma, víz, ecet, só, cukor. Van cukor- és édesítőszermentes változat is, tormarajongóknak, ez még nyersebben tormaízű, kesernyésebb és csípősebb. De mitől nem romlik meg a Heit torma?
Kiderül az áprilisi Forbes Gazda mellékletéből!
